Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Természettudomány - Dudás Miklós: A magyarországi kerecsen sólyom (Falco cherrug cherrug) populációjának helyzete és a Hortobágyi Nemzeti Park működési területén előforduló állományának védelme
24 DUDÁS MIKLÓS vezetékek elektromos és mágneses erőtereibe, s az ilyenkor fellépő ionáramlás ingadozás sejtszinten milyen anyagcserezavarokat okozhat nála. Aminek következménye lehet-e egy rendellenes neuro-hormonális szabályozás, ami szaporodási defektusokat eredményezhet. A rendszeresen a magasfeszültségű traverzek oszlopain éjszakázó, s azon fészkelő sólymok szervezetében jelentkezhetnek-e olyan élettani elváltozások az ott eltöltött idő arányában, amik csak jóval később, esetleg hosszú évek múltán válnak egyértelműen észlelhetővé. Erre vonatkozóan még konkrét vizsgálati eredmények nem állnak rendelkezésre, de nem zárható ki teljes mértékben, hogy szülőmadarakra, a tojások keltethetőségére, s a fiókákra az erőtereknek élettani konzekvenciákkal járó hatása van. Egyelőre a terepi megfigyelések csak részben támasztják alá ezeket, a hipotéziséket (Thúroczy 2002). A Hortobágyi Nemzeti Park működési területén a hazai kerecsen sólyom állomány 40%-a költ, s döntő többségben traverzeken fészkel 83 pár, míg csak 21 pár költ fákon, így igen komoly felelősség nehezedik a védelmükkel foglalkozó szakemberekre. Különböző típusú magasfeszültségű oszlopok (Fotó: Balázs I.) Ugyanis a rendelkezésre álló adatok összehasonlítása során az is kiderült, hogy a traverzen és a nem traverzen költő párok évenkénti felnevelt és sikeresen kirepült fiókaszámai között is nagy eltérések mutatkoznak. Ami viszont igazán szembetűnő az az, hogy a terméketlen vagy egyéb ismeretlen okok miatt ki nem kelt tojások száma lényegesen több a traverzen található fészkekben, mint a fán lévőkben. Ekkor merült fel az a gyanú, hogy a közvetlen környezeti hatásokon (csapadék, hőmérséklet, erős szél, kevés táplálék, peszticidek, predátorok: holló, dolmányos varjú, nyest által kifosztott fészkek, stb.) kívül, egyéb más tényezők is befolyásolhatják a költések sikerességét az erősáramú légvezetékek tartóoszlopain. Ekkor került előtérbe annak a lehetősége, hogy esetleg az elektromos és mágneses erőtereknek lehet közvetett befolyása a sólymok élettevékenységére, de evvel kapcsolatban egyelőre még megoszlanak a vélemények. A természetvédelmi szakemberek az alábbi konkrét, de még eldöntésre, váró kérdésekre keresik a sürgető választ. Egy ragadozó madár egyed esetében, amely éveken keresztül, napjában többször is ki-beszáll a nagyfeszültségű légvezetékek erőtereibe, az ionáramlás ingadozás sejtszinten milyen anyagcserezavarokat idézhet elő nála. A korábbi kutatások már arra is fényt derítettek, hogy a különböző erősségű mágneses erőterekben a belső elválasztásé tobozmirigy melatonin hormon termelése jelentősen megváltozott, ami az állat napi életritmusát, aktivitását szabályozza. Vagy olyan kémiai anyagok, mint a neurotranszmitterek (acetilcholin, dopamin, szerotonin stb.) amelyek mint ingerületátvivők játszanak fontos szerepet az idegsejtek normális működésében, csökkent mennyiségben voltak jelen a szervezetükben. Lehet-e ennek következménye, hogy a „tökéletlen" hormonális szabályozás hatására, nászviselkedéskor nincs szinkronban a hím és a tojó ivarsejtjeinek az érése, s ez szaporodásbeli defektusokat eredményezhet (Pl. terméketlen tojások, örökítőanyag károsodás-kromoszóma, gén vagy DNS-szerkezet szinten lehet-e okozója?). Fölmerül annak a közvetett lehetősége is, hogy egy-egy szülőpár az erőterekben eltöltött idő arányában, a szervezetük és a környezet közötti tartós összhangja (homeosztázis) felbillenhet, aminek következtében az öregedési folyamatok felgyorsulhatnak és ez is okozhat korai improduktivitást a szaporodási ciklusok alatt. A felsorolt biológiai hatások élettani jellegeinek feltűnő hasonlósága a különböző elektromágneses hullámhatásnál nem lehet véletlen. Úgy tűnik, hogy az elektromágneses hullámok élettani hatása hasonló, de energia- mennyiségtől és frekvenciától függően az adott hullámra jellemző sajátosságokkal is rendelkezik. így az egyes hullámtartományok elemzésével kideríthető, hogy a fiziológiai hatás az adott hullámtartományban is csak egy szűkebb tartományon belül következik-e be? (Varjú 2002). Egy fiatal kerecsensólyom (Fotó: Balázs I.)
