Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Természettudomány - Dudás Miklós: A magyarországi kerecsen sólyom (Falco cherrug cherrug) populációjának helyzete és a Hortobágyi Nemzeti Park működési területén előforduló állományának védelme
A MAGYARORSZÁGI KERECSENSÓLYOM (FALCO CHERRUG CHERRUG) POPULÁCIÓJÁNAK HELYZETE 25 Fiatal kerecsensólyom portréja (Fotó: Balázs I.) A nagyfeszültségű energiaellátás természetes velejárója, hogy erős elektromos és mágneses erőterek jönnek létre ezért a további tudományos kutatásoknak, arra kell fókuszálnia, hogy a környezetünkben ne jelenjenek meg olyan erőterek, amelyek veszélyeztetik az egészséget. A humán vonatkozásokon túl a természetvédelemnek mindenképpen tisztáznia kell, hogy a traverzeken fészkelő egyes madárfajok egészségi állapotát milyen mértékben befolyásolják az erőterek. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága célirányos alapkutatásokat fog kezdeményezni, ahol laboratóriumi szimulációs modellkísérletek segítségével (pl. termékeny tyúktojások keltethetó'sége különböző erősségű erőterekben) keres megnyugtatóbb választ a felvetett kérdésekre. A Budapesti Műszaki Egyetem erősáramú tanszékének laboratóriumaiban talán megvannak a feltételei annak, hogy kellő alapossággal ezeket a kísérleteket lefolytassák a szakemberek. Fontos lenne helyszíni méréseket is végezni az egyes műfészkekben a különböző erősáramú távvezetékeken (750,400,220, 120 kV) és azokon az oszlopokon ahol a felnőtt madarak szívesen tartózkodnak. A terepi kutatások során figyelemmel kellene kísérni a különböző áramerősségű traverzeken költő párok fészkelési sikerességét, de úgy hogy mindkét szülő jelölve lenne (színes gyűrű, napelemes adó stb.), így pontosabb információ birtokába juthatnának a kutatók. Számtalan esetben nem lehet biztosan tudni, hogy az évek óta költő párnál nem történt-e párcsere az adott szaporodási ciklusban. Ilyen esetekben hamis következtetéseket vonhat le az értékelő. Továbbá választ kell keresni arra vonatkozóan, hogy csökkenthetőek-e egyáltalán az erőterek negatív hatásai és milyen módon a sólymok műfészkeinél. Végső konklúzióként pedig el kell majd fogadni, hogy amennyiben bizonyíthatók az erőterek negatív hatásai, úgy a korábbi kerecsensólyom védelmi stratégiát felül kell vizsgálni a hazai szakembereknek. S a további műfészkek kihelyezését be kell szüntetni az egész ország területén. Ezen aggályok ellenére mégis ki kell hangsúlyozni, hogy hazánkban még mindig évről-évre növekedő tendenciát mutat a kerecsensólyom fészkelő állománya, így látszólag minden rendben van! S ez alábbi néhány ellentmondásos külföldi kutatási eredmény is a további bizonytalanságot erősíti csak. A tengerentúli kutatók az amerikai vércse (Falco sparverius) reproduktivitási sikerét vizsgálták elektromágneses terekben többéves ciklusban. Azt tapasztalták, hogy a traverzeken költőknél a tojásméretek nagyobbak voltak, míg a tojáshéj vékonyabb, ami szerintük a rosszabb Ca-ion transzport következménye lehet, s így a kelési és kirepülési siker negatív korrelációt mutatott. Más kutatott fajoknál (szirti sas, holló, vörösfarkú ölyv,) viszont ezeket, az összefüggéseket nem tapasztalták. Német szakemberek a traverzeken költő halász sasokat vizsgálták (német populáció) 75%-a traverzen költ), de az ő megállapításaik szerint a költési siker, illetve a kirepült fiatalok száma kifejezetten emelkedést mutatott, a fán fészkelőkhöz viszonyítva. Ezek után egyelőre továbbra is nyitott a bioelektromosság legalapvetőbb kérdése, hogy milyen mértékben
