Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Muzeológia - Szelekovszky Márta: A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának lengyelországi kapcsolatai 1956 és 1979 között
A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGÁNAK LENGYELORSZÁGI KAPCSOLATA11956 ÉS 1979 KÖZÖTT 157 szőttes, egy népviselet és papírkivágások (wycinanki) érkeztek,15 amelyekért cserébe a Déri Múzeum mézeskalács-gyűjteményt és pásztor- viseletet küldött. Ezek a tárgyak a mai napig megtalálhatók a Lublini Vármúzeum és a Déri Múzeum gyűjteményeiben. A tárgycsere előzményeiről itt azonban nem tesznek említést. A folytatást az 1959. július 16-án kelt levélben16 találjuk (melyet feltehetően egy küldöttség vitt ki Lublinba, az elkészült pásztorviselettel együtt), Dr. Béres András múzeumigazgató jókívánságait fejezi ki a közelgő lengyelországi ünnep alkalmából.17 1959-ben egy lengyel kutatónő érkezéséről szólnak az iratok. Földes László először 1959. augusztus 4-én, majd 24-én jelzi, hogy Bronistawa Jaworska18 kutatónő Romániából Sárospatakra, Nyíregyházára majd Debrecenbe látogatna, kéri az igazgatót, hogy munkájában segítse a lengyel kollégát, akit elsősorban a Hortobágy érdekel, viszont „alig ért németül", így a kommunikáció nehézkes lesz vele ezen a nyelven. Balassa Iván baráti hangú („Kedves Andris!"), rövid üzenetet19 küldött a múzeumigazgatónak, melyben jelzi, hogy Bronistawa Jaworska lengyel kutatónővel érkeznek Nyíregyháza felől, ő továbbutazik Budapestre, azonban kéri, hogy valaki várja Debrecenben a kutatónőt, aki a múzeum anyagával szeretne megismerkedni. A kutatónő felkarolásáért és vendéglátásáért Földes László 1959. szeptember 7-ei levelében20 mond köszönetét a múzeumigazgatónak és Iváncsics Nándornak.21 Az 1957-1959-es évek összefoglaló jelentéséből megtudjuk: „... Tudományos kézikönyvtárunk állománya évről-évre nagyobb ütemben gyarapodott. Ez a könyvbeszerzésre fordítható hitelkeret növekedésén kívül annak köszönhető, hogy kiépítettük az 1939 -1957 évben egészen elsorvadt külföldi kiadványcsere-kapcsolatainkat. Jelenleg több mint 200 külföldi tudományos intézettel állunk rendszeres cserekapcsolatban és ezen a réven 1958 óta közel 500 kötetnyi tudományos kiadvánnyal gyarapítottuk könyv- és folyóirattárunkat.. ,"22 A jelentés ezen részletéből világossá válik számunkra a kiépülő külföldi kapcsolatok fontossága. A külföldi tudományos intézményekkel való érintkezés - főleg a „tőkés országbeliekkel" - ebben az időben gyakorla15 BÉRES 1958,5. 16 Iktatószáma: 339/1959 DMSz. 17 Július22-ei945—1990 között Lengyelországban nemzeti ünnep volt, a Júliusi Nyilatkozat" kihirdetésének napja (mely kimondta, hogy legfőbb ellenségnek a németeket kell tekinteni, elítélte a hitlerista bűntetteket és biztosította a lengyeleket az anyaországba való visszatelepítésről). 18 http://www.antr0p0l0gwmiescie.pl/files/Pr0f.%20B.%20K0pczynska-Jaw0rska.pdf 19 Iktatószáma: 366/1959 DMSz. 20 Iktatószáma: 366/1959 DMSz. 21 Aki ebben az időben a debreceni egyetem gyakornoka volt, később pedig Ikvai Nándor néven Pest megyei múzeumigazgató és minisztériumi osztályvezető lett. A Déri Múzeum leltárkönyvében és sok leírókartonon is szerepel a neve. 22 Iktatószáma: 390/1959. tilag kiadványok kölcsönös megküldésére, cseréjére korlátozódott.23 Lengyelországból 8 partnerrel történt kiadványcsere ebben az évben.24 A jelentés említést tesz még egy lengyel vonatkozású kiállításról: „...Különösen 1958 óta nagy gondot fordítunk közvetlen politikai nevelőhatású kiállítások rendezésére /Cattarói tengerészfelkelés, Lengyel plakátok, Kína régi és mai művészete/...". Az következő lengyel vonatkozású tárlat megrendezésére 1960-ban került sor, melyre vonatkozóan csak néhány levelet találtam az iratok között. Ebből az események alábbi sora bontakozik ki: 1960. november 2-án elhangzott telefonbeszélgetésre hivatkozva írta meg még aznap Dr. Béres Andrásnak címzett levelét25 a Lengyel Olvasóterem (Czytelnia Polska)26 vezetője, Jan J. Bystrzycki, melyben az „Ezeréves Lengyelország" c. kiállítást mutatja be: „.. .Anyaga rendkívül érdekes. Külön tárlókban mutatja be pl. Maria Curie-Sklodowska munkásságát, Kopernikuszt, Chopint, eredeti dokumentumok alapján, ugyancsak az első Krakkóban készült magyar nyelvű kiadványokat, a 600 éves krakkói Jagelló-egyetemen tanult magyar diákok névsorát. [.. .ja magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok dokumentumait, [...] lengyel városokat és tájakat. [...] Crunwaldi csata 550. éves jubileumáról egy külön 30 táblás kiállítás egészíti ki az anyagot" Előzetesen megállapodnak a megnyitó időpontjáról is: december 11. i960, november 22-én válaszol erre Dr. Béres András, s kéri, hogy a megnyitót december 18-ra tegyék át, ugyanis a Magyar Fegyveres Alakulatok képzőművészeti vándorkiállítása időközben lefoglalta a kiállítótermet december 8-14 közötti időszakra. Javasolja, hogy a lengyel kiállítás anyagát december 15-én szállítsák Debrecenbe, illetőleg felkéri a Lengyel Olvasóterem egy munkatársát, hogy utazzon le Debrecenbe, megtekinteni a kiállítás tervezett helyszínét. 1960. december i-én kelt levelében a Lengyel Olvasóterem vezetője, Jan J. Bystrzycki felvázolja az „1000 éves Lengyelország" c. kiállítás részleteit (a kiállítás kész állapotban december 16-án érkezik Debrecenbe, dr. Fónyad Ernő kíséri, a Déri Múzeum feladata lesz a meghívók és a plakátok elkészítése). 23 Két évvel később, az 1961-ben készült, 1960-as jelentés a nemzetközi kiadványcseréről (iktatószáma: 47/1961 DMSz.) arról tudósít, hogy a Múzeum 230,- Ft ösz- szegben küldött cserekiadványokat partnereinek, megemlíti az újonnan kialakult cserekapcsolatokat is, többek között a tódzban található Instytut Historii i Kultury Materialnej-t is. A Déri Múzeum külföldi cserekapcsolatai olyannyira működőképesek voltak, hogy pl. a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója Dr. Béres Andráshoz fordult külföldi címjegyzékért - a levelezés 66/1961 DM iktatószám alatt található. 24 BÉRES 1960,10. 25 Iktatószáma: 480/1960 DM illetve CZ/70/W/60. 26 Amely 1951-ben nyílt meg Budapesten a Váci utcában. 1964-ben Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ néven a Nagymező u. 15-be költözött, ahol a tágasabb és korszerűbb épületben lehetőség nyílt konferenciák, szimpóziumok, találkozók, fórumok rendezésére. 1994-ben kapta mai nevét: Lengyel Intézet. Forrás: http://www.polinst.hu/?page=t%F6rt%E9nete_IP_3&uklad=3 illetve http://www.polinst.hu/?page=gomori_gyorgy_emlekei&uklad=3
