Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)

Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc és a debreceni színházi élet

HERCZEG FERENC ÉS A DEBRECENI SZÍNHÁZI ÉLET

149

só'bbi színművei közül a Kék rókának. Ezt a ma is szórakoztató darabját 1917-ben tűzték műsorra Debrecenben, a háború kellős közepén, miközben a színház hol játszott, hol zárva tartott. A „Debreczen" is csak négy oldalon jelent meg, egy héten négyszer, kritikát sem közölt a darabról. Nem úgy a társlap: „A debreceni színtársulat ma két előadásban mutatta be Herczeg Ferenc óriási sikerű új darabját, A kék rókát. Az irodalmi szenzációt keltett színjátékban pompázik mindama szépség, amellyel Herczeg olvasóit gyönyörködtetni szokta. A darab pompás előadásban került a közönség elé, mely elragadtatással fogadta a darabot és az előadást is. Elsőssorban elismerés illeti a színház művészeti igazgatóját, Heltai Jenőt, aki a legtökéletesebb művészettel s nagyon szépen hozta színre a darabot (.. ,)"37 Úgy tűnik, Heltait (nem azonos az íróval!) kivételes kapcsolat fűzte az íróhoz, a következő darabot is ő rendezte. „Az utóbbi évek drámairodalmának egyik legértékesebb, legszebb darabját, Herczeg Ferenc történelmi drámáját, az Árva László királyt mutatta be ma este a Vígszínház. Minden esetre Herczeg Ferenchez méltó tárgy, amelynek megválasztása egyben Herczeg erejének s költői tehetségében való bizalmának bizonysága, mert irodalmunk ezt a témát a legköltőibb formában s a legnagyobbjainktól bírja. (...) Az a finom, tisztult, szép és magyaros nyelv, amelyen Herczeg megszólal, gyönyörűség. A darab fölépítése, színpadra-valósága elsőrangú. A darab előadásáért Heltai Jenő igazgatót különösebben is elismerés illeti, mert Herczeg Ferenc csak kivételesen engedte meg, hogy darabját a vidéki színházak is előadják, és csupán három direktornak engedte meg, ezek közt elsősorban Heltai Jenőnek (.. ,)"38 Az előadás egy másik kritika szerint hagyott kívánnivalót maga után: „A színház igazgatósága a szezon végére hagyta Herczeg Ferenc szomorújátékának, az Árva László királynak a bemutatóját. Irodalmi esemény ez, egy nehezebb fajsúlyú darab, amely nem foszlik szét színes, de üres buborékként a háborús színházi élet vizein, hanem finom és kemény kristállyá jegecesedik ki. (...) Herczeg gyönyörűen, teljes korhűséggel eleveníti fel a tragédiát. A stílusa különösen megkapóan szép. Biblikus hasonlatok gyöngyszemei ragyognak föl benne. (...) Az előadás a külsőségekkel hatott, egyébkén nehézkes volt."39 40 Említsük meg, hogy címszerepet Thuróczy Gyula játszotta.

„Hogy milyen mélyen hat a tömeg lelkére a színház nevelő, irányító, megnyitó ereje, annak eklatáns bizonyságát láttuk éppen tagnap este (...) A fekete lovas jeleneteinek nyílt színen tapsolt a közönség (...) Herczeg Ferenc drámája nagyon alkalmas, hogy az irredentizmus érzését kitéphetetlenül beleplántálja az emberek szívébe. Hálával kell megemlítenünk, hogy a Csokonai Színház művészei nagy ambícióval, általában sikeresen játszották Herczeg Ferenc darabját. (.. ,r°„A Csokonai Színhát hétfőn este mutatta be Herczeg Ferenc markáns vonásokkal, drámai erővel megalkotott, erősen nemzeti irányú darabját, mely a szomorú véget ért szabadságharc idejébe viszi vissza lelkünket. Megjelenik előttünk a bécsi császári udvar a maga teljes erkölcsi hitványságában (...) bat37 A kék róka (sic!) DFÚ, 1917. febr. 20.3.

38 (pd.: Árva László király. DFÚ, 1918. június 4-3.

39 /-/: Árva László király. DÜ, 1918. június 4- 340 A fekete lovas. DÜ, 1921. febr. 2.3. Rendezte Petrik József

káni szerb martalócok támadják hátba a titáni küzdelmet vívó maroknyi nemzetet. (...) A lelki élet oly finom rajza, oly találó, megkapó lélektani tükörkép vonul végig a darabon, mely kiváló irodalmi alkotássá avatja , s méltóvá arra az elismerésre, amellyel az MTA jutalmazta. Kifogást inkább a nehézkes kifejlet ellen emelhetünk. (.. .)'*11 „Tendencia? Lehet. Olyan korszakban élünk, amikor a tendencia és művészet rovására is érvényesülhet, mert az a tendencia több mint a művészet, ez maga a magyar lét vagy nemlét kérdése. Herczeg Ferencnek is megbocsátható úgy az a gondolata, amely a művészi regényből tendenciózus színdarabot formált, a siker igazolja is ezt az elhatározást. De sem művészet, sem tendencia nem igazolják Herczeg Ferencet, az írót, és elfogultsággal vádolják meg Herczeg Ferencet, a politikust akkor, amikor engedményeket téve egy divatos áramlatnak, a saját regényét meghamisította a színdarabban, és a hét svábból kifelejtett egyet. Azt az árva, lelkes, becsületes zsidót, aki szegény nem tudhatta 1848-ban, de még 1916-ban sem, hogy 1920- ban nem lehet már igaz többé az, amit ő és sok társa 1848-ban a vérével pecsételt meg. Egyébként A fekete lovas sem mentes a dramatizált regények sablonos hibájától, nem színdarab, hanem csak annyi különálló kép, ahány felvonás. (.. .r2

1922-ben tovább folytatódott Herczeg debreceni diadalútja. „Lebilincselni a fantáziát, uralkodni az emberek, a szívek, az elmék felett, diadalmaskodni, ha mindjárt csak harmad félórán át is egy egész színház közönségén, igazán csak Herczeg Ferenc tud, a legnagyobb élő magyar drámaíró. Ez a hatalmas erő árad legújabb színművéből, az Aranyborjúból is. Csupa mély és nehéz izgalmakkal túlfűtött jelenetek, ötletesen, hatásos beállítással, jórészt mély filozófiával (.. ú“43 Némileg különbözik a laptárs véleménye: „Herczeg Ferenc kissé elnyújtott, helyenként nehezen gördülő két-felvonásosa került ma színre a Csokonai Színházban. A drámai együttes ügyes rendezésben, néha talán túlon való igyekezettel hozta színre a Herczeg-darabot. (.. ú44 A következő év januárjában bemutatták (egy műsorban a Parasztbecsülettel) A költő és a halál c. egyfelvonásosát, mely Petőfiről szól. A lapok nem hoztak róla kritikát. Annál többet foglalkoztak terjedelmes írásművekben a Bársony Aladár rendezte A híd c. színművel.

A jobboldali újság recenzense szerint „Herczeg Ferenc negyvenéves írói pályájának kétségtelenül egyik legszebb és legmerészebb ívelése A híd." Merész, mert a técmát nem mindenki tudta és merte volna megírni, lévén a kor, amelyikre az író visszatér, még közeli, így a kritikát befolyásolhatja a politika. De szerinte Herczeg „a nagy író elhivatottságával írta meg A hidat..." S mivel „drámai műnek csak egy hőse lehet, Herczeg Ferenc Széchenyi Istvánról írt darabot, nem Kossuth Lajosról, ezért lett Kossuth- ból - a drámában - mellékalak. (.. ,)"45 A korszak legkiválóbb debreceni színházkritikusa, Béber László esszéigényű dolgozatában viszont rámutatott, hogy „Herczeg Ferenc színjátékával szemben tiszta esztétikai

41 A fekete lovas. Herczeg Ferenc színműve 3 felvonásban. Hajdúföld, 1921. febr. 2.4.

42 A fekete lovas. DFÜ, 1921. febr. 2.5.

43 Az Aranyborjú. DÜ. 1922. dec. 28.3.

44 Az Aranyborjú. DFÚ, 1922. dec. 28.5.

45 /(mars)= MARSCHALKÓ Lajos: A híd. Hajdúföld, 1926. márc. 16.2-3.