Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc és a debreceni színházi élet
150 BAKÓ ENDRE szempontból nem az a fó'kérdés, amit a Nemzeti Színházban történt bemutatásakor felvetettek, hogy Kossuth alakját letörpíti a Széchenyié mellett. Ez politikum, s Herczeg Ferenctől, aki annyira pregnáns képviselője a régi munkapártnak, valóban nem is várhatta senki, hogy Kossuthot teszi meg tragédiája hőséül, sőt meglepődni sem lehet azon, hogy a Tisza-gár- da junkergőgjével bánik el vele. (...) Nos, Herczeg Ferenc szerint Kossuth országháborító volt. Ez politikum, ettől Kossuth nagyságából igazán nem veszített. És efelől A híd még lehetne egészen jó darab. (...) Herczeg drámájának /is/ az az alaphibája, hogy Széchenyi, a történelmi hős nagyobb, emberibb, és bukása megrendítőbb, mint Herczeg tragikus hőséé.! • •) A híd Széchenyijének összeroppanása meglehetősen zavaros és meglehetősen kicsinyes okok miatt következik be vagy legalább is indul meg (.. .J"46 Ezután egy pár év Herczeg-premier nélkül futott le, de nem Herczeg- darab nélkül! 1929 május 11-én aztán Remete Géza „grandiózus rendezésében" (!) a karszemélyzet jutalomjátékaként színre viszik a Gyurkovics-fiúk c. sláger-operettet.47 Igazi színházi eseménynek azonban a Szendrey Júlia c. színmű számít, melyet szezonnyitó díszelőadásban mutatott be a társulat Thuróczy Gyula rendezésében. A Herczeg Ferencért mindig lelkesülő szélsőjobboldali lap kritikusa ezúttal fanyalog, de nem tagadja meg magát. „Az egyéniségéért küzdő asszony, aki nem mindennapi képességei és lázadozásai dacára végül is összeroskad a nemzet bálványának ránehezedő súlya alatt; érdekes és hatásos színpadi szerep. De a história egészen mást beszél erről az életről, s Isten tudja, valahogyan nem illő Herczeg Ferenc mindig előkelő irodalmi oeuvréhez ezt a szegény asszonyt egy Hatvány Lajos eszközeivel penderíteni a rivalda lámpái alá, az ilyesmit rá kellett volna hagynia a Lengyel Menyhértekre. Nem reprezentatív munka - ünnepi előadásra éppen nem való (.. .)'*8 49 Nem tetszett a darab a „Debreczen" kritikusának sem. „Tagadhatatlan, hogy a szerző nagyszerűen érti a maga dolgát, tagadhatatlan, hogy a problémát nagyon érdekessé tudja tenni - annak megfejtése azonban neki sem sikerült. Ö, aki máskor nem szokta mellőzni a történelmi és irodalmi dokumentumokat, ezen a térem most sok konvenciót tesz a fantáziának, noha jelen esetben az élet megszégyenített minden fantáziát. (...) Szendrey Júlia egy orosz herceg karjaiban... Nem, ezt elképzelni sem lehet, nemhogy megírni. (.. .P Igen, ez a darab méltatlanul besározza Petőfi Júliájának emlékét, holott az addigra már feltárt tények erre nem adtak okot! A „poéta laureatus" utolsó eredeti darabjának bemutatója stílszerűen az Utolsó tánc volt, egyike legjobb színpadi munkáinak, amelyet a Nemzeti Színház több mint százszor játszott.50 „(...) az Utolsó táncban már új elemek is keverednek a régiekhez: bizonyos moralizálás, ami pedig a 46 (b. I. )= BÉBER László: A híd. DFÜ. 1926. márc. 16.5 47 DFÚ, 1929. május 9.8 48 (-váry)= KOLOSVÁRV BORCSA Mihály: A Csokonai Színház szezonnyitó előadása. Herczeg Ferenc: Szendrey Júlia. Színmű 3 felvonásban. DÜ-H. 1930. szept. 30.2-3 49 BENYOVSZKY Pál: Szezonnyitó díszelőadás a Csokonai Színházban. Herczeg Ferenc Szendrey Júlia c. színművének bemutatója. Db. 1930. szept. 20 ? 50 MAGYAR Bálint: A Nemzeti Színház története a két világháború között. (1917-1944) Bp. 1977.304. Herczeg-vígjátékokból hiányozni szokott, és halk rezignáció is, az elmúlásnak éppen nem szentimentális, hanem férfiasán fanyarkás illata, ami csak elmélyíti a játékot. Mint játék, az Utolsó tánc természetesen kitűnő, hiszen Herczeg Ferenc maradéktalanul érvényesíti franciás technikáját, olyan szélső határig, mint a bravúros kettős műszerep, aminek egyébként alighanem döntő része van a színjáték létrejöttében. Az Utolsó tánc igazi Herczeg-darab, sziporkázóan szellemes, fölényesen elegáns és hatásában kiszámítottan biztos. (.. ,)"51 Szinte szó szerint azonos véleményt képviselt a „Debreczen": „Herczeg Ferenc új darabjának legérdekesebb és legmegkapóbb jelensége, hogy a 75 éves író milyen üdén és tisztán megőrizte hangját. Ebben a darabban talán még valamivel érettebben, de egyébként teljesen azonosan jelentkezik az a fölényes szellemességgel, finom malíciával csevegő hang, mely már a Kék róka elegáns dialógusaiban hatalmas sikert aratott. E társadalmi fonákságot elmésen karikírozó, mindig ízléses, bár szatírává sohasem mélyülő vonás volt Herczeg írói arzenáljában az, aminek legnagyobb sikerét köszönhette. Ezt a hangot szinte tökéletessé csiszolta az író, s Herczeg Ferenc új darabjában tisztábban, megkapóbban jelentkezik, mint valaha. (.. ,)"52 Hetvenedik születésnapja alkalmából, 1930. október 11.-én délután a színház tiszteletére előadta A híd c. Herczeg-drámát. „Az illusztris író jubileuma alkalmából a Csokonai Színház igazgatója, Kardoss Géta és a színtársulat, a következő táviratban üdvözölte Herczeg Ferencet:,Nagyméltóságod tiszteletére játszottuk ma A hidat. Hódolattal üdvözöljük a legnagyobb magyar írót, a jó Isten áldását kérve életére és további munkájára."'53 Astaggione-korszakban Bánky Róbert társulata játszotta a Gyurkovics- fiúk c. zenés vígjátékot.54 A második világháború után még kétszer tapsolt a debreceni közönség Herczeg-darab sikerének, igaz, ezek már nem premierek voltak. Mindkét darabot Kormos Lajos rendezte. 1946-ban a Kék rókát mutatta be a társulat,55 a következő évben az Utolsó táncot Bár a kritika egy kissé időszerűtlennek minősítette az utóbbi problémáját, azért a közönség jól szórakozott.56 Immár hatvan éve nem játszottak Her- czeg-darabot Debrecenben. Pedig a felújított Zilahy- és Molnár-darabok bebizonyították, hogy az ő életművében is lennének sikerre számítható színművek, elsősorban vígjátékok. DEBRECENI ÍRÓK HERCZEG SZÍNPADMŰVÉSZETÉRŐL Oláh Gábornak, emberi fenntartásai ellenére, jó véleménye volt a „nagy sváb", ahogy emlegette, egyik-másik színpadi művéről. „A Bizáncod olyan munka, hogy nem bírsz annyi rosszat írni, amennyi elhomályosíthatja. Lebe wohl!"57 Megörökítette, hogy egy este elment a Vígszínházba és megnézte Herczeg Déryné ifjasszony c. darabját. .. már Debrecenben 51 (bl) = BÉBER László.Utolsó tánc. Tiszántúli Független Újság. 1939. január 14.3. 52 Utolsó tánc. Db. 1939. január 13.6. 53 A híd. Herczeg Ferenc színműve a Csokonai Színházban. Db. 1933. október 12.4. 54 sz. r. i. = (SZALACSY RÁCZ Imre): Gyurkovits-fiúk. Db. 1940. febr. 10.7. 55 Kék róka. Db. 1946. dec. 17.2. 56 Utolsó tánc. Db. 1947. dec. 11.? 57 OLÁH Gábor: Naplók. Szerk. LAKNER Lajos. Db. 2002. 62.
