Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Történettudomány - Takács Péter: Kölcsey és Wesselényi politikai barátsága
110 TAKÁCS PÉTER Pál mellett89 Vécseyt is hatalmába kerítette a pánik. Elmenekült a felelősségére bízott törvényhatóságból90 Wesselényi és Károlyi otthon maradtak. Kazinczy haláláról értesülvén, Károlyi - Wesselényitől is biztatva - újabb gesztust tett Kölcsey megnyerésére. Az Akadémia közgyűlésén javasolta, hogy „aparentációtKazinczy?rt" Kölcseyre bízzák ,91 „Megígértem - közölte a halottat is engesztelve a költő - A szent öreg háznépét a süllyedésből ki nem tudom ragadni; erőm annyi, hogy dicsőségének talán szolgálhatok,"92 A Bártfaynak címzett levéllel egyszerre indította a Wesselényinek írt első levelét is. Ebben a megszólítás: „Mértóságos Bárói" Társalgási formának a tegezés és a magázás „lebegtetését" választotta: „A riadás, mely június oka az országot keresztülfutotta, megfosztott az örömtől, hogy július 18-dikán Mlgodat itt, a mi parányi körünkben láthassam; s az országos munkálkodásokra tett észrevételeket kezeiből visszanyerhessem. Most bátor vagyok azokért könyörögni.. " Dolgozatának visszakérése mellett elismételte a kolerával kapcsolatos véleményét. Vélelme szerin a kormány rendeletéi a „népetarra kényszerítők], hogy szorongásai miatt nekizúduljon; s magát az igazgatás ellen vétkessé tegye!' A felvidéki zenebonára93 nem, de a Biharban felzúduló románok lázadására hivatkozott. Elítélte, hogy annak „lecsillapítására a nyavalyánál gonoszabb orvoslás, a statárium vétetek elő!' A tegezés határát súrolva köszönte, hogy Károlyi gróf - „Mlgod nevében is" - felszólította Kazinczy búcsúztatására. Az elköszönés szokványos formuláját használva, remélte, hogy a közeli megyegyűlésen hallani fogja „férfias hangjait" a bárónak.94 CSOMAY PÁL MÁSODIK FELJELENTÉSE A legközelebbi megyegyűlést, ahol Kölcseynek a kolerával kapcsolatos véleményét, és a lengyelek segítését célzó előterjesztését vitatták - a főispáni helyettes távollétében -, október 17-én Geöcz Ferenc alispán nyitotta meg. A „lármás" gyűlésen Wesselényi a Kölcsey fogalmazta rezultátum „minden szavát... tökéletes elszánással védelmezte, és kivívta" annak elfogadását. A felterjesztés kifogásolta a kolera távoltartása céljából tett intézkedéseket, „a magánügyekkel kapcsolatos... okiratok szentségé [nek]" a megsértését, mert a „{levéltitok biztonságát ily módon vették semmibe." Alkotmány elleni cselekedetnek minősítette a katonaság „vért ontó" fellépését. Pártfogásukat üzenték „mindazoknak..., akik Pesten a törvények védelme miatt e mészárlás áldozatai lettek".95 89 Kölcsey szerint: „Bugát Csekén a Kendéné szérűkapujánál jelent meg néhány pillanatig... Ez az ember, ki cholerát szemeivel nem látott, ad-e, adhat-e az igazgatásnak jó tanácsot?... Megyénkben csúf hírt vont magára" Kölcsey Bártfayhoz, Nagykároly 1831. szept. 20. Kölcsey Levelezés II. 385-394. 90 A kolera elől pánikszerűen menekülő főurak gyávasága Széchenyit is felháborította. Wesselényinek 1831. augusztus 26-án címzett levelében iróniával sorolta azok nevét, akik Ausztriába, Itáliába menekültek. 91 A Tudós Társaság kebeléből a költő és nyelvújító emlékbeszéddel történő elbúcsúztatását. 92 Kölcsey Bártfaynak, Nagykároly, 1831, szept. 20. Kölcsey Levelezés, II. 385-394. 93 filkovszky 1955. 94 Kölcsey Wesselényinek, 1831. szeptember Kölcsey Levelezés II. 401-402. 95 Kiss András i. m. 2003.96., 100.; Lásd még: Horváth Gyula: A pesti koleralázadás 1831ben. In: TBM. 10. Bp. 1944.219-234. A gyűlés részvevői a maguk bőrén is tapasztalt hibás intézkedéseket, a katonaság - szatmáriakat nem érintő - durvaságát ellentmondás nélkül kárhoztatták. Kiálltak a lengyelek mellett is. Sajnálták, hogy a számukra gyűjtött pénzt nem fordíthatják a harcuk támogatására. A „lengyel fun- dust, (mert Lengyel többé nincs)," a szegényeket szűk időben támogató „megyei alapítás talpkövévé" tették. Ennek kezelésére ás célszerű felhasználására bizottságot választottak.96 Feliratot kiváltó alkotmányos sérelemnek vélelmezte Szatmár megye /. Ferenc királynak az 1831 szeptember 16-án 9515. sz[ámú] rendeletét," melyben az 1831. október 2-ig összehívni ígért országgyűlést a kolera miatt bizonytalan időre elhalasztotta. A Kölcsey nevezte lárma igazi okára, illetve a mögötte titokban gerjesztett veszedelemre csak később derült fény. A megyegyűlésről készült jegyzőkönyv nem is említi Wesselényi felszólalását. Kölcsey levelében utalt ugyan rá, hogy ő vitte győzelemre az általa készített resultatumokat. Jelezte azt is, hogy nagyon tart a későbbi időpontra halasztott országgyűlés elmaradásától. Levele azonban nem tartalmaz olyan mozzanatot, ami miatt Reviczkynek vizsgálatot kellett volna elrendelnie.97 A Károlyi követjelentésének nyomtatása miatt támadt kancelláriai mor- golódást a kolera keltette lázadás zaja lehalkította. A megyegyűlés lármáját azonban Szatmárban hónapkora meghosszabbíttatta Csomay Pál újabb feljelentése. Az 1831. november 22—23-án folytatólagosan írt levelében Kölcsey arról számolt be Bártfaynak, hogy az országos küldöttségek éppen referálás alatt lévő munkálataira tett megjegyzéseket - Károlyi és Wesselényi november 23-án - viszik Pestre. Ezeket - a nagykárolyi nyomda kapacitásának elégtelensége miatt - „Pesten kellene nyomtattatniuk" Fél azonban, hogy „a megyei szellem szabadságában készült, s az alkotvánnyal [sic!] foglalatoskodó írást censurálni nem meri]kJ" majd a pesti cenzorok. A nyomtatás viszont szükséges, mert Nyitra, Pest, Pilis, Solt, Somogy, Szabolcs, Abaúj - viszonzást várva - már megküldték észrevételeiket.98 A szóbahozott levélben megírta, a november 22-én Szemerének dátu- mozottban megismételte, hogy az országos küldöttség munkálataiból a rá és Nagy Károlyra testáltakról a jelentésüket kétharmad év alatt elvégezték. Most „a több alküldöttségek munkáit kell újra dolgoznia"" Közben Wesselényi - egy Zsibóról indított, jegelt hangvételű levélében közölte, hogy „nem küldheti az Erdély s Partium helyzeteiről tett jegyzéseit" mert azok Kolozsvárt maradtak, „s még dolgoznia is kell benne." Ugyanakkor sürgősen kérte: „az észrevételekről amennyit lehet,.. .mél- tóztasson most elküldeni." A majdnem követelőző magázást, és a hivatalosságot némileg oldja az - „örök barátja Wesselényi''100 - levélzárás. 96 Ennek tagja lett Károlyi, Wesselényi, Kende és Kölcsey is. 97 Kölcsey Bártfayhoz, Nagykároly, 1831. okt. 21. Kölcsey Levelezés II. 406-408., 801— 805. 98 Mindezekre: Közgyűlési jkv. Nyitra 1633/1831.; Pest, Pilis, Solt 1634/1831.; Somogy 1635/1831.; Szabolcs 1636/1831.; Abaúj 1637/1831. Lásd még: Kölcsey Bártfay Lászlónak, Nagykároly, 1831. nov. 22-23. Kölcsey Levelezés II. 423—425. 99 Kölcsey Szemere Pálnak, Nagykároly nov. 22. KFÖM1960. III. 411. 100 Wesselényi Kölcseynek, Zsibó, 1831. november 29. Kölcsey Levelezés II. 480.
