Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)

Történettudomány - Takács Péter: Kölcsey és Wesselényi politikai barátsága

KÖLCSEY ÉS WESSELÉNYI BARÁTSÁGÁNAK KIBONTAKOZÁSA

101

kivenni kire néz; szeme[\\.. .igen bemeriilnek a fejbe, haja szőke. Sem bajsza, sem barkója. Képe sápadt, s a cínnicismus vonásait viseli. Szava nem mély, hanem a mély és magas közt középszert tartó, aszókathúzza, tágítja, lassan beszélve. Az egész alak a világtól elkeserített, de mélyen gondolkodó férfit képezi. Vonásos pantallót s német dolmányt hordott, nyakán a kendő egyszerűen volt kötve, s oly keskenyre, hogy midőn fejét keveset emelte, az Ádámalmája igen kifelé álla.. ,"10

Ezen a visszahúzódó, önmagában őrlődő attitűdön sokat változtatott, a világgal szembefordított lelki sündisznótüskékből sokat letördelt a Szat- már vármegyei közszereplés. A költő önbizalmát fokozta, nyilvánosság előtti fellépését is közvetlenebbé tette szépírói sikere. A pozsonyi ország- gyűlésen a nádornak történt bemutatása sem feszélyezte. József nádor emberséges gesztussal inkább büszkeséggel töltötte el. Annak örült, hogy a protokolltól rövid percek alatt szabadult. A nádort sajnálta, hogy legalább félnapig kell állva, hiábavalóságokat kigondolva tölteni az idejét.11

KÖLCSEY ÉS WESSELÉNYI SZEMÉLYES TALÁLKOZÁSA

A politika világában hamar és felületesen köttetnek a barátságok. A kapcsolatok szorossá kovácsolódásánál csak a bomlásuk gyorsabb. Wesselényi és Kölcsey esetében fordított volt a helyzet. Bár az Aranybulla „alkotmány értékű deklarációja szerint egy és ugyanazon nemesi szabadság élvezői voltak" mindketten, mégis két külön kaszthoz tartoztak. Wesselényi mágnás volt. Ha Bécs közelében lakik, és katolikus hitre tér, vadászó társa lett volna a császárnak, szabad bejárással a Burgba.

Kölcsey megyei küldöttség élén is csak hosszas procedúra, minden gyanút kiszűrő ellenőrzés, és csak létfontosságú ügyben, országos érdekű panasz esetén kaphatott volna pár percnyi időt kegyes meghallgatásra. Számos más különbség is növelte a távolságot a csak néhány jobbágyot, árendást tartó vármegyei birtokos nemes és egy uradalmat magáénak tudó mágnás között. Kölcsey és Wesselényi élete - a fizikai, környezeti, a vagyoni helyzetet, a társadalmi státuszt és presztízst illetően - nem különbözött a magyarországi viszonyoktól. A nemesi kúriák és arisztokrata kastélyok között szerte az országban hasonlóak voltak a távolságok.

A sajátos magyar történelem formálta viszonyok, kiárkolta szakadékok mellett számos oka volt annak, hogy a magyar polgári nemzetállam építésén fáradozó Wesselényi különös élete során amilyen ütemben távolodott mágnás barátaitól - Széchenyitől, Andrássytól, Károlyi Györgytől, herceg Esterházy Mihálytól annál szenvedélyesebben és sikeresebben „verte a hidat" a Kölcsey, Deák és saját maga közt tátongó szakadék fölé. Ma még csak regisztrálni tudjuk, hogy az 1832-ben megnyíló országgyűlés kezdetén Kölcsey, Wesselényi és Deák között az életük során megbonthatatlan barátság alakult ki. Ideje lenne felderíteni, hogy amikor a Kazinczy formálta barátságoktól, a Széchenyi esküvel hitelesítette erényszövetségen át a Kossuth köré szerveződő alkalmi érdekcsoportosulások erodálódnak, felbomlanak, egymással szembefordulnak, ennek a

10 Bajza Toldy Ferencnek, 1826 júniusában írt levelét idézi Csorba, 1988.58.

11 Országgyűlési napló, 1832. december 16. KFÖM1960. II. 348-349reformkori három „géniusznak" a kölcsönös barátsága a halálunk után is kikezdhetetlen maradt. Hármuk - Kölcsey, Wesselényi és Deák - barátsága megállt a históriás idők legzordonabb viharai között is.

Deák és Kölcsey kapcsolatát többen elemezték már,12 Kölcsey és Wesselényi barátságáról eddig kevesebben szóltak. A barátságuk elemzésének hol a pánszláv veszélyt emlegető Wesselényi nézeteinek vállalása, hol pedig Kölcseynek a magyarság sorsát Isten kegyelmével és büntető akaratával összekapcsoló látomása zavarta meg

.13 Másokat Wesselényinek a Széchenyitől való távolodása, a katolikus Habsburg uralkodókkal szembeforduló kálvinista nyakassága tartott távol a témától.14 Távolodva időben a koruktól, ahogy lehámlanak róluk és múltunkról az aktuálpolitikai áthallások, úgy növekszik emberi és történelmi nagyságuk. Kiragyognak ők mindhárman a korabeli Magyarország és a mindennapi életüknek otthont biztosító Szatmár, Zala és Közép-Szolnok vármegyék zavaros eszmei és ideológiai káoszából.

Mindhárman az 1832—1836-os országgyűlésen szereztek országos hírnevet. Előtte Kölcsey szépírói tevékenységével, tudományos elemzéseivel felhívta magára a figyelmet. Verseivel, tanulmányaival kötelezte el magát a polgári értékrend és nemzeti eszme mellett. Ifjabb Wesselényi Miklósra pedig az apja mártíriumát dicsérő Kazinczy Ferenc hívta fel a szerveződő magyar értelmiség figyelmét. Wesselényi egyébként az arisztokrata körök figyelmét a húszas évtizedtől felhívta magára. Nádor őse is segítségére volt ebben, akiről históriás éneket zengett Gyöngyösi István.15 A romantikára fogékony kálvinista nemeseinek kíváncsiságát Wesselényire irányította az is, hogy a politikus nádor őse a katolikus Habsburg dinasztia jószág- és fejvesztéssel nyomatékosította haragját csak „idejekorán bekövetkezett halálával” kerülte el.16 Akik rettegtek a felségárulás és főúri lázadás kalandjaiban elmerülni, azok idegeit borzolhatta idős Wesselényi Miklós gorbói kalandja, Cserei Heléna vallásváltását kísérő mártíriuma.17 Kazinczy gondoskodott róla, hogy ezeket minden írástudó megismerje. Kölcseynek is ő hívta fel a figyelmét ifjú Wesselényi Miklósra, a „szörnyölő atya szörnyölő fiára." Dessewffy József biztatására 1809. április 23-án elküldte Kölcseynek az ifjú Wesselényi Miklóst magasztaló félig kész verses episztoláját.18 Ezt követően nem sokkal az elhunyt idős Wesselényit dicsőítő vers írására kérte Kölcseyt.19

12 Ferenczi 1912.322-339.; Takács 1976.177-214.; lásd még: Preszly Elemér: Kölcsey és Deák. Pesti Hírlap, 1938. szept. 8.

13 Ferenczi 19:2.322-339.; Szabad 1997.91-96.

14 Kemény: A két Wesselényi 5-113.; Szekfű Gyula 1989.111-114.; Lásd még Szilágyi Ferenc, Kardos Samu és Trócsányi Wesselényiről, Szabó G. Zoltán Kölcseyről írt monográfiáit.

15 Gyöngyösi István: A Márssal társalkodó murányi Venus. Kassa, 1664.

16 Pauler Gyula: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése I—II. Bp., 1876. (Történelmi Tár. 1891-1901.)

17 Kemény: A két Wesselényi 13-15., Szilágyi Ferenc 1876. i. h.; Kemény Zsigmond nyomán Kardos Samu 1.35-38.; Lásd még: Trócsányi 1965.16-19.

18 Kölcsey Levelezés 1.50-51. hiEpistola ifjabbB. Wesselényi Miklóshozvégső változata: Báró Wesselényi Miklós Úrhoz címmel 1809-ben aprónyomtatványként jelent meg.

19 Az 1809. október 25-én elhunyt idős báró Wesselényit versgyűjteménnyel történő megtisztelése Cserei Heléna ötlete volt. A férj Kolozsvárott 1810. január 7-én tartott