Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Régészet–Ókortudomány - Nemes Zoltán: A Déri Múzeum görög feliratos római kori sírköve. I.
94 NEMES ZOLTÁN A B KAomSie rév- K7.au8ía níaxie. xaipe. ti. xaíp£. Néhány elírást ebben az esetben is jeleznünk kell. Az A oldalon leírt KA.au8ie helyesen KA.aii8ie. A révxie valójában révGie, thétával nem tauval. A B oldalon a nícm. helyesen níaxv, a xafpe inkább xaípe- A cikk későbbi részében található ntóxn; nyilvánvalóan csak sajtóhiba, a szerző az eredeti alakból vonja le következtetését: „családneve, nomenje a nídxig a latin Fides (hűség) megfelelője."26 További probléma, hogy a tanulmányban a személyek nevei több helyen is elő- névként ( praenomen) és nemzetségnévként nőmén) vannak jelezve, pedig egyértelműen nemzetségnevek és családnevek (nőmén és cognomen), amiként Szabó Miklós is cognomen-1 lát a második nevekben.27 A felirat legutolsó, 2001-es publikációjában (Supplementum Epigraphicum Graecum 48.2073) a szerkesztő, H. W. Pleket a női cognomen re vonatkozólag a níaxri alakot javasolja. Ennek alapján felvethetjük, hogy a családnév a latin pistor, pistoris (molnár, pék) foglalkozásnévvel állhat kapcsolatban, mint annak görögösített nőnemű verziója. A férfi második neve révGioQ, latinos alakban Gentius, illyr származásra utal. A független Illyria utolsó királyának volt ez a neve; róla és cselekedeteiről Livius részletesen beszámol a Róma történetéről szóló művének 40 és 44. könyvében. A nevekből, a névadási sajtosságokból kövekezően a sztélé illyr gyökerekkel is rendelkező romanizált görög személyek sírköve. A felirat epigráfiai problémáinak összetettsége miatt a felvethető kérdések megválaszolására a későbbiekben külön cikket kell szentelnünk, ezért itt és most csak a legfontosabb megfigyeléseket közöljük. A szöveg betűinek méretei változóak, egyenlőtlen eloszlásban 2.4-34 mm között mozognak. Szabó Miklós bekarcolt feliratról írt.28 Vizsgálatunk szerint a betűk vésése bár nem mély, de határozott vonalvezetésű. A feliratban találunk kormeghatározásra is alkalmas betűformákat, ilyen például a félhold alakú (lunáris) szigma és a szintén lunáris epszilon.29 Van egy sajátos théta a feliraton, melynek jobbra lefelé futó szára további magyarázatot igényel. Feltűnő, hogy a férfi és a női oldalon eltérő minőségű betűvéséssel találkozunk. Különös, hogy nemcsak a betűk méretei nem egyformák, de a felirat egészét tekintve a betűformák is eltérőek. A betűk megformálása és kivitelezése a bal oldalon, a férfinél alaposabb, esztétikusabb. A jobb oldalon sem a megtervezés, sem a kivitelezés nem precíz, sőt igen gyenge. A nő nevének utolsó betűje beleér az oszlopfő díszítőelemébe, a volutába. A szemlélőnek határozottan az az érzése, hogy a két név nem egyszerre került fel a kőre. A betűk között sok helyen megmaradtak az 26 Sprincz 1965,353. 27 Szabó 1977,181-182. 28 Szabó 1977,181-182. 29 Ennek alapján helyezi el a Cabanes-Ceka kiadás a sztélét az Antoninusok korának feliratai közé (Cabanes-Ceka 1997,57. No. 212.). A tárgy datálása Déri szerint ll-lll. szd. Kr.u. (Déri 1922,82.). Sprincz Emma a togaviselet jellegzetes formája és a férfialak leegyszerűsített hajviselete alapján teszi az I. sz végére, a II. sz első felére (Sprincz 1965, 353). Sipos Flórián Déri Frigyes nyomán megmarad a ll-lll. századi datálás mellett (Kovács 1998,34) és ezt fogadja el a SEG is (48.2073). alapozásra utaló nyomok és jónéhány betűben kimutathatóak az eredeti festés anyagmaradványai. Ezek fizikai elemzése, kémiai analízise igazolhatja az állítást. Az előzetes eredmények szerint a férfioldal színezésének anyagmintái karakteres eltérést mutatnak a női oldal azonos színűnek tűnő anyagmintáitól. III. A SZTÉLÉ VIZSGÁLATA HAGYOMÁNYOS MÓDSZEREKKEL 1. Méretek, formai sajátosságok A sírkő formája szokatlan. Ez az eddigi publikációkból nem derült ki, mivel méretadatait a korábban a kővel foglalkozó kutatók csak hiányosan adták, adhatták meg. Patsch a magasságra 86, a szélességre 53 cm-t jelzett, más méretet nem írt le.30 Ezeket a számokat találjuk a sztélével foglalkozó legfrissebb szakirodalomban is.31 A Déri Múzeum katalógusában32 a következők szerepelnek: Mag. 86 cm, Szél. 57 cm. Sprincz Emma a magasságra 85 cm-t, a szélességre 57 cm-t, a vastagságra 12 cm-t adott33 és ezeket a számokat vette át Szabó Miklós is.34 A kő egész elülső felületére és oldalaira is kiterjedő mérések rámutattak a sztélé különösségére. A sztélé magassága bal oldalon 85.5 cm, jobb oldalon 87 cm. Szélessége felül 574 cm, alul 52.6 (!) cm. Vastagsága fent bal oldalon 12.5, fent jobb oldalon 16, alul bal oldalon 12.5, jobb oldalon 15 cm. Tehát egy szabálytalan trapéz alakú, lefelé keskenyedő sztélével állunk szemben. (Vö. 1. kép.) A keskenyedés viszont nem arányos a két oldalon. A sztélé bal felső sarkában a felső és oldalsó élek szinte derékszöget alkotnak, majdnem 90 fokot zárnak be egymással. A jobb felső sarokban viszont korántsem: a kő aljáig tartó 4,8 cm-es keskenyedés szinte teljessége a jobb oldalra esik. Az alakábrázolást tartalmazó aediculát kétoldalt keretező pillérek vastagsága közel állandónak tekinthető, így tulajdonképpen a jobb oldali pillér tart balra befelé a sztélé aljáig. Ez a kivitelezés összefüggésben lehet a sírkő tervezett felállításának módjával. Lefelé keskenyedő sztélé esetén joggal tételezzük fel a szemmagasság feletti elhelyezés szándékát. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, hogy az aedicula alapsíkja, amelyből az alakok előtűnnek, nem függőleges. Adatokkal leírva: az aedicula keretéhez képest az alakok hátfal-alapsíkja, vagyis a fülke mélysége a két személy között, tehát az ábrázolás középtengelyében felül 34 mm, alul 83 mm.35 Eszerint az alapsík a fülke teljes magasságában alulról felfelé haladva majdnem teljes 30 Patscb 1904,167. Vastagsági adat már csak azért sem szerepelhet Patschnál, mert ő a sztélét falba beépítve látta. Az is valószínűsíthető, hogy a sírkő a kolostor falában aránylag nagy magasságban volt elhelyezve, mert a szélesség mérését csak a kő alján végezték el, amint az a most elvégzett vizsgálat adataiból kiderül. 31 Cabanes-Ceka 1997,57- No. 212. Patsch munkájához képest más adatot nem is írhattak le, hiszen a követ ők már nem láthatták, nem vizsgálhatták. 32 Déri 1922,82. 33 Sprincz 1965,353.1. Ij. 34 Szabó Miklós 1977,10. No. 4.; uo. 181-182. No. 4. 35 Ezt az eltérést a sztélé korábbi vizsgálatánál Sprincz Emma nem vette észre, ő csak a fülke felül mérhető mélységet adta meg. (3.5 cm; Sprincz 1965,353-1. Ij.) Ennek az lehet az oka, hogy csak a sírkő felső részét mérte meg, ezt valószínűsíti a feljebb, a sztélé szélességére vonatkozó észrevétel, ahol szintén csak a felső rész adata szerepel.
