Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Régészet–Ókortudomány - Nemes Zoltán: A Déri Múzeum görög feliratos római kori sírköve. I.
A DÉRI MÚZEUM GÖRÖG FELIRATOS RÓMAI KORI SÍRKÖVE. I. 95 6. kép 4 centimétert dől kifelé a függőlegeshez képest. Az egész háttér és ezáltal a két megjelenített személy is kifelé dől az alapsíkból, még inkább plasztikussá téve az amúgy is szoborszerű alakábrázolást. (6. kép.) Több további tényező is utal még arra, hogy a sírkövet már tervezésének folyamatában is ilyen felállítási helyzetbe szánták. Sprincz Emma cikkében jelez ugyan idekapcsolható tényeket, de nem vonja le belőlük a lehetséges következtetéseket.36 A sztélé aljának mindkét oldalán található vájat és a hátoldali vascsap jelenléte arra utal, hogy a sztélét egy bizonyos magasságban falba helyezték el. Ezekre az elemekre nem lett volna szükség, ha a sírkövet talajszintre, vagy valamilyen posztamensre történő felállításra szánták volna készítői. Ezt a véleményt erősítheti még a nagy valószínűséggel antik eredetű kötőanyag (cement, habarcs) nyoma a sírkő minden oldalán.37 A maradvány csík formájában észlelhető a sztéléjobb és bal oldalán valamint alsó részén. A sáv 25 mm-rel a sztélé elülső síkja alatt kezdődik, vastagsága átlagban 10 mm. (Vö. 6. kép.) A sztélé tetejét a kötőanyag maradványa minimális kopásoktól eltekintve teljesen beborítja. Ha a kő sajátos formájához és felfüggesztésének feltételezett módjához hozzávesszük még azt, hogy felülete jól megtartott, rajta az eredeti színezés több rétege sok helyen megmaradt, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a sztélé elkészülte után fedett helyre, védett körülmények közé került. Sírkőnek szánták, de végső helye nem a szabadban, hanem valamilyen sírépítményben volt, egy épület belső falába beépített sírtáb36 4 síremlék durván forogott hátlapján jobboldalt, az alsó és felső harmadban, mély bevágás van vascsap töredékével. A sírkő mindkét keskeny oldalánalulscm magas, felső részében szögletes kiképzésű vájat húzódik. Sprincz 1965,353. 37 A cement eredetével kapcsolatos bizonytalanságot az okozza, hogy Patsch a Szűz Mária kolostorban is falba építve látta a sztélét, ezért nem kizárt, hogy a kötőanyag későbbi is lehet. A további kémiai anyagvizsgálat fogja véglegesen tisztázni ezt a kérdést. Iának készült. Sok jel mutat arra, hogy megtervezésénél és kivitelezésénél számoltak ezen funkciójával is. A régészeti feltárások eredményei alapján bizonyos, hogy Apollóniában léteztek templomszerű sírépítmények.38 Formájukra nézve igen szép példával szolgál egy Apollóniából előkerült és jelenleg is az ottani múzeumban lévő halotti urna, mely vájatokkal ellátott (kanelúrázott) korinthoszi oszlopokkal, középen bejárati ajtóval rendelkező sírtemplomot ábrázol.39 (7. kép.) Pl. 4 42 7-kép 38 Sestieri 1976, s.v. Apollonia 39 Cabanes-Ceka 1997.25. No. 43, fotója: Pl. 4.
