Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Régészet–Ókortudomány - Nemes Zoltán: A Déri Múzeum görög feliratos római kori sírköve. I.
A DÉRI MÚZEUM GÖRÖG FELIRATOS RÓMAI KORI SÍRKÖVE. I. 93 már az osztrák főváros egyik gyűjteményének részeként írt róla Bankó, akkor a kő Bécsbe kerülésében tetten érhető Patsch, az Albániában régészeti terepbejárást végző és a tárgyat közlő régész, vagy valamelyik munkatársa az expedícióból. Természetesen nincs kizárva hogy a sztélé valamilyen legális úton, vásárlás útján került birtokukba, és így hagyta el Albániát. Ennek a korábbi Ausztriába kerülésnek ellentmond, hogy Bankó nem írhatta le 1908-ban a bécsi Déri-gyűjtemény részeként a sztélét, ha azt 1920- ban vásárolta meg Déri Frigyes. Marad tehát a második verzió. Amikor az első világháború idején 1916-ban az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai bevonultak Albániába, velük együtt Patsch és régésztársai ismét megérkeztek az országba és 1916-1918 között kutatásokat, leletmentő ásatásokat folytattak az ókori Apollónia területén is.22 23 Az ásatásokról Patsch nem írt beszámolót, de kétségtelennek tűnik, hogy 1903-as terepbejárásának színtereit ismét meglátogatta. A Monarchia katonai veresége a kutató expedíció végét is jelentette, a régészcsapat 1918-ban hazautazott. Rá két évre, 1920-ban a sírkő feltűnt Bécsben, ahol - amint azt Alföldi András levelében fentebb olvashattuk - igen nagy összegért gazdát cserélt, egy ismeretlen eladótól Déri Frigyes megvásárolta és a magyar államnak adományozott gyűjteménye darabjaként került a nevét viselő debreceni múzeum tulajdonába.25 22 Az ásatásokról lásd: Praschniker—Schober 1919 és Praschniker 1920. 23 Egy tudományos eredményeket közlő cikknek nem feladata a vizsgált műtárgy sorsának megítélése, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy erős a gyanú arra, a sztéII. A SÍRKÖVÖN TALÁLHATÓ FELIRAT A sírkő fülkéjét (aedicula\ä) felülről lezáró keresztgerendán találhatjuk a halottak neveit és a búcsúszót tartalmazó görög nyelvű feliratot. (5. kép.) Az első magyar publikáló maga Déri Frigyes volt, de a múzeumi katalógusban24 szereplő szöveg helytelen, a felirat bal oldalának első két sora felcserélődött. Déri közlése szerint a bal oldali szöveg a következő: 0IEXAIPE KAAYAIE TEN Ezzel szemben a kövön így található: KAAYAIE TEN 0IE XAIPE Dérit követően a feliratot Sprincz Emma írta le25 az alábbi módon: lé megszerzése és útja Pojaniból Bécsbe nem volt mentes minden etikai kétségtől. A legnagyobb jóindulat esetén is okkal vélelmezhető, hogy katonai megszállás idején még a törvényes út, a vásárlás sem mindig tiszta körülmények között történik, nem is szólva a hadizsákmányként történő lefoglalás és elszállítás eseteiről. Amúgy azt is érdemes emlékezetünkbe idézni, hogy annak idején az athéni Akropolis műemlékeinek jelentős része is „vásárlás" útján került Angliába, majd a British Múzeumba. Ha erősebben akarunk fogalmazni, azt is mondhatjuk, hogy Debrecennek is megvan a maga Elgin-márványa, még ha mészkőből is... 24 Déri 1922,82. 25 Sprincz 1965,351.
