Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak

8

MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY

MÓDSZER

Kutatásainkat 2008-2011-ben végeztük, összesen 76 terepnap során. 288 hortobágyi, vadon élő növényfajról gyűjtöttünk adatokat (összesen 5149 egyedi adat, amikor növényfajt tudtunk kapcsolni egy népi névhez vagy egy fajról adott jellemzéshez). A Hortobágyot közvetlenül övező településeket jártuk be (Nádudvar, Balmazújváros, Tiszacsege, Nagyiván, Kunmadaras, Karcag, Püspökladány, valamint Hortobágy falu). Kócsújfa- luban, Ohaton és Egyeken sajnos nem találtunk jó adatközlőt.

Az adatközlők (tanítómesterek) keresése az ún. hólabda módszerrel történt lehetőleg a település legelismertebb pásztorától kiindulva. Összesen 156 pásztort kerestünk fel, közülük 92-től gyűjtöttünk adatokat, 78- cal legalább 1.5 órányi interjút készítettünk, és 20-30 pásztorral 4-5-ször is készítettünk interjút. A pásztorok kora 32 és 86 év közötti, általában 55-75 év. Legtöbbjük azon a településen született, ahol azóta is pász- torkodik (kivéve a Hortobágy faluban élőket): Árvái Sándor (Lénárdda- róc), Bajnok Imre és felesége Matild (Nagyiván), Balogh Béla és felesége Jolán (Nagyiván), Barta Sándor, édesanyja Mária és fia Sándor (Kunmadaras), Bartók József (Újszentmargita), Bérezi Imre és fia Imre (Kunmadaras), Bérezi József (Karcag), Béres Márton (Püspökladány), Béresné Márki Piroska (Karcag), Botos Imre (Tiszacsege), Buglyó János (Balmazújváros), Cigla József (Hortobágy-Szásztelek), Czinege Rudolf (Nagyiván), Czinege József (Nagyiván), Csontos György (Nádudvar), Csontos György (Karcag), Danka Ferenc (Nádudvar), Erdei Zoltán (Kaba), Farkas Antal és felesége Erzsébet (Tiszacsege), Farkas Ferenc, felesége Mária és fia Mihály (Karcag), Garai János (Hortobágy—Máta), Garai Lajos (Hortobágy), Hegedűs István (Püspökladány), Jakab László (Tiszacsege), Kádár Ferenc (Körösla- dány), Kalmár Sándor és felesége Eszter (Nádudvar), Kapusi Gábor (Balmazújváros), Kiss Ferenc (Nádudvar), Kovács Antal és felesége Magdolna (Nádudvar), Kovács Lajos (Nádudvar), Kordás János (Balmazújváros), Kordás József (Balmazújváros), K. Tóth József (Kunmadaras), Lajtos István és felesége Julianna (Nádudvar), Ludman László (Nádudvar), Lőrinc- zi József, felesége Piroska és fia István (Nagyiván), Magyar Mihály (Püspökladány), Máró Gábor (Hajdúnánás), Molnár Imre és felesége Ágnes (Nádudvar), Molnár Imre (Hortobágy), Molnár János és felesége Margit (Nádudvar), Molnár József (Nádudvar), Molnár Sándor (Nádudvar), Molnár Sándor (Balmazújváros), Nagy Dániel (Nagyiván), Nagy Ferenc (Nádudvar), Nagy Gábor (Püspökladány), Nagy Imre (Hortobágy—Máta), Nagy István (Püspökladány), Nagy János és felesége Piroska (Nádudvar), Ná- nási Lajos és felesége Róza (Tiszacsege), Németi János (Balmazújváros), Németi Mihály (Balmazújváros), Oláh István (Hajdúböszörmény), Pásztor Ferenc (Kunmadaras), Pósalaki László (Nádudvar), Sáfián László (Hajdú- sámson), Sári Máté (Karcag), Sárközi Lajos és felesége Terézia (Nádudvar), Szabó Gábor (Hortobágy), Szalai Imre és felesége Erzsébet (Kunmadaras), Szalmási Sándor (Kunmadaras), Szarvas Ferenc (Balmazújváros), Székely János és felesége Piroska (Tiszacsege), Szilvási János (Balmazújváros), Szopkóné Márki Mária (Karcag), Szőnyi Imre (Nádudvar), Tasi Gábor (Nádudvar), Tokaji Kiss József és unokája Kis József (Balmazújváros), Tornyai Ferenc és felesége Mária (Balmazújváros), Tóth Gyula és felesége Mária

(Hajdúszoboszló), Tóth József (Hortobágy—Máta), Varga Sándor és neje Ilona (Nádudvar).

Félig-struktúrált interjúkat készítettünk a pásztorkodás szokásairól, vegetációdinamikai kérdésekről, valamint először a szabad listázás módszerével (free listing), majd utána kérdőív alapján kérdeztük a vadon élő növényfajok neveit, termőhelyi igényeit, egyéb fontos tulajdonságaikat (a beszélgetések általában 1,5-2,5 óráig tartottak). A terepi bejárások során a fajokra, vegetáció- és termőhelytípusokra, lehetséges kezelésekre kérdeztünk rá. Igyekeztünk minél több esetben résztvevő megfigyelést végezni (pl. együtt legeltetni). Voltak fajok, amelyekkel terepen túl ritkán találkoztunk, ezért kevés adatot tudtunk gyűjteni. E fajok élő példányait összegyűjtve mentünk el az egyes pásztorokhoz, így kérdezve rá nevükre és egyéb tulajdonságaikra. Egyes tavaszi és gyorsan hervadó fajokat (vagy azokról, amelyeket nem sikerült élő példányban begyűjteni), nagy méretű (A4), jól értelmezhető, színes fényképről kérdeztünk (akár több fényképről is). A többféle adatgyűjtés ugyan nehezíti a kvantifikált kiértékelést, ugyanakkor többféle szempontból közelít, ezért összetettebb és részletgazdagabb eredményt hoz. A szobai gyűjtésnek pl. hátránya a kevésbé megbízható azonosítás (fajokra és élőhelyekre is vonatkozik ez - bár mindig igyekeztünk keresztkérdésekkel ellenőrizni a nevet, információt), előnye viszont, hogy sok téma, gondolat és név kerül elő, de ennél is fontosabb, hogy megismerhetők a tudás absztraháltabb szintjei is, illetve olyan emberekkel is beszélhetünk, akikkel terepre már nem lehet kimenni. A szobai gyűjtések során egyben kiválasztottuk azon pásztorokat, akikkel a legjobb lenne terepi adatgyűjtést is folytatni. Terepre egyszerre lehetőleg egy emberrel mentünk (bár a 2-5 fős terepezésnek is vannak előnyei, hiszen érdekes viták alakulhatnak ki). A tájat járva az elénk kerülő növényeket kérdeztük. Egy-egy fajt többször, több évszakban, lehetőleg különböző állapotaiban is kérdeztük (fiatal egyed, virágzó, terméses, kóró). Összesen 135 alkalommal végeztünk gyűjtést (ebből 72 szobai, 29 terepi gyűjtés, 21 esetben képről és 13 esetben élő növényről kérdeztük a fajokat).

Igyekeztünk minél pontosabban megállapítani, hogy az adott növényt milyen mértékben ismeri az illető: (1) láthatóan biztosan felismeri, néven is nevezi, (2) a növényt láthatóan ismeri, de nevét nem tudja, esetleg sohasem tudta, ugyanakkor az éppen nem látható tulajdonságait is biztosan jellemzi (pl. milyen virága lesz, milyen helyeken szeret még nőni, mióta fordul elő e tájban) (az adatlapon INN = Ismeri, de Nincs Neve; (3) a növény nem ismeretlen számára, de vélhetően korábban nem figyelte meg alaposabban (ezeket tekintettük bizonytalan adatnak (az adatlapon B, a cikkben ? jelzi); (4) a növényt láthatóan nem ismeri az illető (adatlapon: NI = Nem Ismeri). Külön gondot fordítottunk a tévesztésekre, amelyek eredhetnek (1) véletlen elnézésből (pl. üröm és cickafark apró levele), (2) felejtésből (rossz név jut eszébe), (3) indiszponált állapotból (másra figyelt, más fajra gondolt hirtelen, fáradt volt), (4) külön eset a hirtelenjében kitalált, rögtönzött név (tévednénk, ha ezt népi névnek tartanánk); (5) nyilván nem tekintettük tévesztésnek, ha adott fajokat a pásztorok jellemzően egy népi taxonba vonnak (pl. Sonchus spp. és Lactuca serriola). A tévesztésfelismerésében a pásztor viselkedése (magabiztossága), korábbi adatai, a növénnyel kapcsolatosan közölt adatok, a keresztkérdésekre adott vála