Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 9 szók és a már gyűjtött nevekkel való összevetés segített. Minden tévesztés gyanús esetben jelet tettünk a jegyzetünkre (T), és a későbbiekben igyekeztünk újra rákérdezni az adott fajra, névre. Rejtve is maradhatott tévesztés, különösen akkor, amikor nagyon határozottan hangzik el a név (pl. hogy: sás!), a növény tulajdonságai általánosak (ez is laposas helyen), ilyenkor olykor nem tudtuk eldönteni, hogy a név tévesztés-e. A szobai interjúkat diktafonnal rögzítettük (kb. 120 óra). Sajnos a teljes hanganyag lejegyzésére egyelőre nem volt módunk, ezért az interjúzás során készített rövid, de pontosságra törekvő lejegyzéseinket használtuk (a tájnyelvet csak a legfeltűnőbb esetekben dokumentáltuk, ez sajnos nem lehetett a célunk). A lejegyzett adatokat excel táblázatban rendszereztük (adatgyűjtési alkalmanként). Később az adatokat pásztoronként, illetve növényfajonként összegeztük. Cikkünkben a fajokat élőhelyi csoportosításban mutatjuk be, azon belül a legismertebb, leggyakoribb fajoktól haladva a ritkák, alig ismertek felé. Egy adott faj kapcsán a következőkre térünk ki: (1) latin neve; (2) hivatalos magyar neve; (3) a gyűjtött adatok száma; (4) hortobágyi élőhelyei és a faj gyakorisága; (5) népi nevei (népi névnek tekintettünk minden olyan nevet, amelyet pásztortól hallottunk; nem vizsgáltuk, hogy alak- változat-e vagy szaknyelvi eredetű terminus-e); (6) a pásztoroktól hallott élőhely-meghatározások; (7) a faj népi felhasználása, esetleg irtása; (8) a növény további tulajdonságairól gyűjtött adatok (a növény kinézete, mérete, virágja színe, illata stb.); (9) a faj népi taxonómiája (mennyien ismerik, mennyien nevezik néven, mennyire ismerik fel terepen, milyen fajokkal vonják össze vagy hasonlítják, rokonítják; (10) további adatok: pl. kitől tanulták a nevét, mióta terjed a faj a tájban (n.é. = nem értelmezhető). A szövegben dőlt betű jelzi az idézeteket (kivéve az egyszerű népi- név-felsorolásokat), az egyes emberek gondolatait ferde vonással (/), egy ember elkülönülő gondolatait pontosvesszővel választottuk el. Az értelmezést segítő szavakat értelemszerűen nem dőlten szedtük, és zárójelbe tettük. A nevek és a felismerés bizonyossága kapcsán szemi-kvantitatív értékelést is végeztünk (mindig, majdnem mindig, leggyakrabban, gyakran, ritkábban, ritkán). Az ennél pontosabb számszerűsítés félrevezető lett volna. Az ismertség %-os értéke is csak tájékoztató jellegű. EREDMÉNYEK Veresnadrágcsenkeszes szikes gyepek fajai Festuca pseudovina (veresnadrág csenkesz) (adatszám: 71). A Hortobágy leggyakoribb faja, az ürmös és cickórós pusztagyepek fő alkotója. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Mindenki néven nevezi: (rendes) tippan, veres tippan, kík/kék tippan. Ritkább nevei: vörösnadrág, vörös tippan, szíktippan, sziki tippan, szürke tippan, fehér tippan, sárganadrág, szőke tippan. A tippan elszáradva vörösnadrág (mikor a tippan megöregszik, szára megveresedik, az a veresnadrág). Többen nem ismerik a vörös/ve- resnadrág vagy a kék tippan nevet. Népi élőhelv-meahatározásai: Szikes fődeken, marikkal rakott fődeken/szikes fődeken, a tarka fődet is szereti / legelőkön, partosabb részen, nagy táblákba / legjobb fődön, nem laposban, nem szíkpadkás helyen /mindenütt, inkább szikesebb, soványabb fődön / a Hortobágyon mindenütt tippan van/hátasfődön, laposban nem /szikes, sós részeken/legelőn, soványabb, szikes helyen. Népi felhasználási módjai: Kiskaszával kéne vágni/nagyon jó/a tippan a legjobb, éppen olyan, mint a lucerna/hasznos mező/tippanszéna, vetekszik a lucernával, iszik rá a birka, jó ez, minden benne van). Egyéb jellemzői: Na, fellökte a tippan a lábát/ talpát/fehér tippan kiveresedik, ez a veresnadrág/kék tippan, elszárad, veresnadrág/bokrosán van/viszi azt az időjárás, elveresedik/korán kell kelni, nagyon meg kell fenni a kaszát/kasza nem vágja, nadrágot váltott/fel- húzza a gatyaszárat / mintha bíborvörös hajat mozgatna a szél / csak hajnalban, csepergős, murcsós időben lehet kaszálni / vékonyszárú, magas/a vöröstippan, ha kezd az idő erősödni, a napsütés, kifehéredik, kiszőkül, (ekkor) fehér tippan. Népi taxonómiája: Mindenki biztosan felismeri (nagyon avaros állapotában olykor nem). A libatippan (Poa bulbosa) és a mesze- lő/erdei stb. tippan (Poa angustifolia) leválik e taxonról (amit kaszálnak, meg a libatippan, meg a meszelőnek való / kíktippan, bokros tippan és libatippan), de az nem egyértelmű (és nem is sikerült biztosra kideríteni), hogy miért és mikor különböztetnek meg több tippant, elsősorban a kéket és a vöröset, pl. a verestippan hosszabb, állandóan lilás-veres, ezen a részen nem sejtem/itt nincs veresnadrág, csak tippan/kék tippan - kékes, ha megérik a szára, a vöröstippan - ha megérik, veresnadrág / kik tippan és veres tippan/kik tippan - színe, mint a bárányüröm, veres tippan - veres, májusbanződebb, majd veresedik, levele, virágja, szára majcsak egy!/tippan - kik, puhább, vöröstippan - magasabb, vörös, egytesvérek (sic) azok. További tippanváltozatok: lótippan, ződ tippan és veresnadrág / a veresnadrág keményebb / vörösnadrág (ami nem tippan) ezen a részen nem lehet látni, én is csak úgy hallottam, az is olyasmi! / kik és vörös, igen egyformák / szürke tippan és veresnadrág / tippan és veresnadrág / veres tippan és fehér tippan / verestippan és veresnadrág az egy, van a kék tippan és a libatippan / a tippan bokros, a veresnadrágon a kasza elszalad /a tippan a veresnadrág és van a kíktippan/a veresnadrágnak hoszabb a szára /verestippan - magvazata bordós-vöröses, szőketippan - szőke/szőke tip- pannak nem vörösödik meg a szára / a verestippan és a kíktippan két növény! /verestippan és kíktippan színe más/a vörösnadrág erősebb szárú / vöröstippan: ha istenigazából kisüt a nap, mint egy vereskendő; a szőke tippan, szürkés-kékes a levele / vöröstippan felveresedik, a sziki tippan fehéresebb, bába tetejin a marokkal rakotton. A verestippant használják ritkán a libatippanra is. Egyéb adatok: Ezatippanunkl/apacsirtaklfürdlatövinél / ez az igazi hortobágyi legelő! / Szíktippan, apró, a Hortobágy lelke! / ez mind szíkmező! Lassan nem nagyon tanál az ember, kipusztul, nem vágták rendes időben /a veresnadrág kipusztult, mert nem legelik. Poa bulbosa (gumós perje) (adatszám: 30). Ürmöspuszták és vakszíkes területek, a nyári szárazságban visszahúzódó, alacsony fűfaja. Ismertsége: 64%. Népi nevei: Leginkább libatippan a neve, ritkán libagyep, libafű, vöröstippan. Népi élőhelv-meahatározásai: Kinn a gyepen, ahol a fű van /szikes fődön / hátasfődön, laposban nem / őslegelőkön / tippanos helyen, jó legelőn / laposszélen / nedvesebb területen, de víz nem áll rajta. Népi felhasználási módjai: Szereti a (vad )liba /semmi takarmány, jóformán töve sincs, lédús /mire mentünk ki, lelegelték a (vad)//M a li-
