Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. IV. A legeltető állattartás növényzeti vonatkozásai, valamint a hortobágyi növényzet változásának pásztorok általi jellemzése
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 75 dóm, ez a génmegőrzés, ez a hagyomány, elvadult ez a főd, elburjánzott, csipkebogyó / azzal egyetértek, hogy a pusztát rendbetették (csatornabetömés), kényszer vöt (ez egykor és) munkalehetőség/eltömték a csatornákat, eltakarították a hidakat/rettenetesen fontosnak tartom, unokáinknak is maradjon / én nem tudok olyan különlegeset, hogy jó oldala lett vóna, nem lett sűrűbb a buszjárat..., az őshonos növények régen is megvótak, pedig csak állat vót, a legeltetésben nem variáltak / bízok abba! fennmaradt a régi pásztorkodás, fenntartja a legelőket, legeltetni kell, nem tud magánkézbe kerülni, pásztorembernek helye van!/nekem túl sok bajom nincs vele. Sokkal gyakrabban említenek negatív dolgokat (aki aztat irányítja, nem tudja, mikor jön fel a nap! / azét a hat rossz lóért (pentezugi vadlovak) fenn kell tartani, mi gaz van abba, víz, mocsár, büdös, poklás (hínáros valami a gaz közt) /miért nem hozza eztet vissza, eztet nehezteljük (a sok madarat), el van vadúlva a talaj, nem trágyázódik, elszikesedik, nem zárja el a vizet a lágeriben, hogy maradnának a madarak / magunk részünkre jót nem sokat, a régi árkokat is betemették, nemcsak az újakat, nem lehet levezetni a vizet / most nincs madár, 20 éve nem láttam pacsirtát, mert nincs jószág, a nemzeti park nem engedi, a madár kipusztút, hodálytól 50 méterre úgy költött a túzok, ihattam vóna annyi bíbictojást; (most) engedéllyel mehetel be, (régen) mehettél, amerre fűvel estél/nem lehet tartani jószágot a Pentezugban; mehettünk szélnek, Kövesháti-, Malomházi-híd, le van zárva, nem lehet zavarni a jószágot/az nem normális, aki a madaraknak vadrezorvátumot[s\c) csinál, neveltem túzokot, fogdostam tücsköt/a teszi két megszüntette, csak kettő maradt, zetorral nem lehet járni / kaszálni nem lehet, ha kikelnek a madarak, (mert a) tojást összetöri/sok az olyan ember, aki nem ért hozzá, mert nem gyakorlott emberek, nézi a fészket, (kaszáláskor, mondom neki) ne gyere közel, (mert) elszabadul a kasza, vizet nem hagyja leengedni, erdő el fog pusztulni (a víztől), telepítették az ürgét, (de előtte) ki kellett volna irtani a rókát/nagyon beleavatkoznak, vaskalapos módon, nem hallgatnak idős emberekre sem, pásztorokra, akkor engednek kaszálni, mikor a széna el van vénülve, meg kell várni, hogy a madarak kikőttenek, annyira megszabja a dolgokat / hogy akarja a pusztát kihasználni, ha beleszól? ott [ marad) azasokmező, kullancsot neveli!/(újvárosi Nagyszík:) a nemzeti park kitalálta, valamilyen tunikmadár miatt [valószínű gólyatöcs) megszüntette a csürhét (tönkrement a szik) /nem hagyják idejében levágni a szénát, meg akarja őrizni az ősi pusztai életet, de ezzel elpusztítja/gyerekkoromba tele vót jószággal, learatták a nádat, tojásoztunk, sirály, vadliba, tiszta vót az egész, most eldzsumbujosodott / itt sok hátránya lett, főleg a házépítésben, sok hosszú fa kellett, sátortetőst nem engedtek, építési engedély, pénzt nem kaptunk, 90-es évek, nádra vót támogatás, csak piros cserép vagy pala (lehetett), nem lehetett koncsorogni a határban, most nem jár annyi turista, nem lehet bemenni, nem engedi a szénát vágni/meg van tiltva a gombaszedés, a kaszálást nem ereszti időben a túzokok miatt, míg a kikelés ideje el nem jön, időhöz van kötve, sok mindent nem enged, felgazosodott minden, árokpartot gyújtani nem lehet, de nekik így jó, a nemzeti park így szereti / beleköt, mit vessenek, nehogy háborgassák (a madarakat), építkeztem, nem úgy, ahogy akartam, palát nem tehettem, beleköt a kaszálásba / nem engedi művelni a legelőt, gyepkezelés, kisberene (lenne jó) szamárral, hagyják az aljas részeket elvadulni/ nem tudja rend betartó ni, sok szabad kút, nincs rendbe téve, a nagy emberek járnak jól (támogatás), miért nem ad ingyen legelőt? hogy a sok széna ottvínül meg, nem engedik vágni, a kispacsirtának elvágjuk a nyakát, több pacsirta pusztul el azon a szőrös fődön!/kár vót (a csatornaeltömés), most ott marad (a víz), máshol meg nincs, az állat belesüllyed a csatorna helyébe / le kell szednem a pergőt, mert zavarja a (védett) virágot! / az lenne itt a cél, hogy sás legyen, víz, meg gaz, meg feketególya!/nem a vízbe van a madár, a madár az állás környékén van! / jött a fő hallja kend, amikor NP lett, el vagy te tájolva, nem líp rá a birka (a fészekre), a ló sem, kikerüli, (de ő) fel- kontyolta a fészket, összekúpolta, (ezzel) felhívta a figyelmet, megjárkászta, a ködmönös varjú mind megette (a tojást)/csak magyarázzák meg nekem, hogy mért kell ilyen későn kaszálni! Akkor mán nem kőt semmi! Nekem kell ehhez tanúlni, nekem csak 8 osztályom van! / perzekútorok két kocsival, drótot húznak, riasztják a vadállatot / (a csatornabetömés) nagypénzpo- csékolás vót, esősebb időben az árok helyén olyan nád lett/a természetfelelősök lezárták a kövesházi hidat, haragszom rájuk, nem lehet úgy menni a Hortobágyon/le van zárva (a Hortobágy), a rohadt vadló van ott/tessék mutatni egy jó helyet, ahol járnak a vadak! / olyan gyönyörű vót (a négy- gémű kút, hogy) a nemzeti park vissza kéne (állítsa) / a nemzeti őrök (akkor) még nem sokat bitoroltak, most a határ majdnem felit/nem engedte a madártan, (hogy) a fészkeket kibabráljuk; madártan nem engedi (gyűjteni a ganét), arra menni se, lövöldözni nem szabad, tojásokat összeszedni/egy madár többet ér, mint egy csapat tehén, özömdaru van, sok kárt csinál... / nemzeti park irtsa az olajfát, azt a kevés árnyékot is elvevi / (a csatornabetömés) megint megváltoztatta a vízmozgási rendszert, csomó pangóvíz keletkezett, ezek a nagy beavatkozások sose jók, a rizs se, ez se, szakmailag elhibázott, de őszemnek jó, (hiszen) mit keres itt a sok csatorna?/nemzeti park, egyet nem értek, mindent fordítva csinál/, a túzok a tiszta helyet szereti, ahol elvadul...; terepjárók, telefonok... /elárasztotta, elsavanyúso- dott a mező/a gyepet nem szabad kaszálni, a kismadár még nem repült el/azért engedik a nádtengerbe, a gurdinyba a vizet, hogy lesz sok madár, de nem lesz... /minden az övék, megvették, szürkemarha /a túzoknál nem lehet legeltetni/helyben a madártan területén nem szabad (égetni a gazt)). E kérdés kapcsán merültek fel, de nem a nemzeti parkra vonatkoznak az alábbi vélemények (azért úntam bele a birkába, krotália..., a fene megette azt a demokráciát, amit támogatni kell/ (feldühít, hogy) a gólyának csőrt csinálnak (madárkórház) /az emberek mindig irányítva voltak, most elvesztek). Az idősebbek a nemzeti parkról olykor keveset tudnak (eztse tudom /én már abbú kiestem /eztet nem tudom, ehhez nem értek, most kezdett fellendülni/hát, nagyon nem tudnék..., hát van valamijó, biztos/ezt se tudom). MEGVITATÁS Jelen cikkünkben a hortobágyi pásztoroknak a növényzet változásával kapcsolatos tudását gyűjtöttük össze. A hortobágyi szik eredetéről, a Hortobágy kialakulásáról kérdezve a pásztorok zömmel a táj ősiségét, természetességét hangsúlyozták (pl. maga a természet hozta magával/saját magától lett). Ismerve a tudomány és a pásztorok közti információáram
