Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. IV. A legeltető állattartás növényzeti vonatkozásai, valamint a hortobágyi növényzet változásának pásztorok általi jellemzése
74 MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY csinálnak tüzet; a halcsíkot kézzel fogták). Néhány pásztor szerint nem sokat változtak (zsombék, régen is olyan vöt/énnekem semmit). A telkes helyekről kevés adatunk van (Szelencés borzasztó, milyen dzsumbuj van, nincsen élet, csak a nagy paréj van mindenütt, tövisk, bozót), talán kevésbé éreznek változást (nagyon az nem (változott); ugyanolyanok). Az egyes fajok változása A pásztorok eltűnt vagy ritkuló fajról nemigen tudnak (mind megmaradt, ahol nem lett háborgatva), viszont tapasztalásuk szerint kevesebb a Festuca pseudovina (tippanos alig van/kevesebb tippan) és a madár [pacsirtából kevés van, régen őzöm vót, bíbicből is kevés van, nem találunk fészket / régen több madár vót / piszkos a gyep, nem tud a madár leszállói, nincs víztükör /a madár a jószág ürülékéből élt, magokból, férgekből). Ezenkívül: a Nemzeti Park irtsa az olajfát, azt a kevés árnyékot is elveszi/a vegyszer rengeteget változtatott a vad növényeken / cicka farok azelőtt sokkal több vót / sárkelet azt a fődet szerette, amit a birka nyárra letakarított t veres disznóparéj nincs már, csak benn a telkeken / ördögszekér, régen görgette a szél, most nem/sok fű ki van már kopva, pl. konkoly a búzába /szekfű, kamilla, bilindek kevesebb / tályoggyökér, még egy helyt, ha van, csak a gyökerű használták. Megjelenő, terjedő fajt a pásztorok is többet emlegetnek [jön ez a fényes vadzab[sic) / vadlucerna / nád, selyemmályva és társai, szerbtövis / vannak olyan újak is, fiatalkoromban nem vót, más felől került ide?. / kullancs azelőtt nem vót / fűkullancs a háború előtt nem vót, amikor lettek ezek az erdők, 8o-as évektől), bár van, aki szerint nincs terjedő vagy újonnan megjelent faj [mind vót régen is /Hortobágyon nemigen van újdonság! /azok vannak, amik ma is, kitermeli magának azt, ami hagyományos! /nem olyan nagyon figyeltem...). Mindenképpen több lett a nád, gyékény, tövisk, fűcfa, bocfa, vadrózsa, daru, héja, ragadozó és a csudafű (Stellaria media) is [a nád a'jobban terjed, régen több vót a gyékény, a jószág kicsípte a nád közepét, azért?) Vélemények a téeszvilágról és a nemzeti parki korszakról A hortobágyi puszta növényzetének változásai nagyban összefüggenek a társadalmi-gazdasági változásokkal. Ezért megkérdeztük a pásztorokat: „miért volt jó vagy rossz a téeszvilág?"; „miért jó vagy rossz a nemzeti park?'' A téesz-korszakot a legtöbb pásztor pozitívnak látja, ennek fő okai: munkahelyi és kereseti biztonság, sok jószág volt, és rendbe volt tartva a táj (elején gyengén ment a menet, keveset kerestek, menni kellett robotra, (amikor) megerősödtek, (már) másképp alakult/utóbb jobb vót, biztos pont vót az állatoknak, embernek, lakást kaptunk, minden tizedikén fizetést kaptunk, segítettek, tanfolyamra kűttek, le vót kötve az ember / mindenkinek vót munkája, kereste a pénzt, ha nem sokat is/munkahelye vót az embernek, kinn lakhatott, ott teleltettek/jó vót, a jég nem verte el, a hátulján már szerettük, ezt túrták szét 20 éve, Antal Jóska, Torgyán Jóska / ettű százszor jobb vót, minden embernek vót kenyer, munkája, 16 000 birka/3000 dolgozót felvett, sok jószágot nevelték/mindenkinek vót munkája, a pénzünk is megvót ahhoz az igényhez / nyugodtabb vót az élet, több vót a munkahely, sok jószág vót, vót pásztor / mikor megerősödtek, termelést megnövelték, mindenkinek biztos munkahelye vót, aki semmirevaló vót, annak is / munkalehetőség vót, aki akar dolgozni, ma is tud dolgozni / rendbe vót tartva, mennyi jószág vót! /énnekem megfelelt, csak kerestek annyi pénzt..., házat építettek/kerestél..., nem voltál se túl gazdag, se túl szegény, mindent tudtunk előre, fixek voltak az árak / mindenkinek vót munkája, nem vót ilyen kúrva drágaság, 3.60 Ft a kenyér/hun vót, hun nem vóttakarmány, jobb vót, összeségében/rosszat nem tudok, semmi rosszat nem tudok mondani/rosszat nem tudok mondani, fiatalkoromban..., 75-től volt a szabadságolás (évi íz nap), szabadnap volt (havi4 nap), volt, hogy csak2 és félnap hiányom volt (karácsonyt és húsvétot is beleszámolva) / nem nagyon vót semmi rossz, nem vót rosszabb, mint ez, inkább jobb vót/abba semmi rossz nem vót /szinte nem is mondhatjuk, amirosszvót, amit kértünk, megadták, azt a szintet megadta). A téesz negatív oldalai az alábbiak voltak: (a termelést ugyan megnövelték) de rohamosan mérgezték a fődet, kilúgozza a fődet, kiég a vetemény, felélte saját magát, keveset kerestek, eladósodott (a téesz) /ha kicsit keresett, rossz vót, csak ősszel fizettek/irányított világ vót, nehéz vót megszokni, józan parasztésszel nem úgy csinálta, mondtunk valami jót - 'Nem ért maga hozzá!'/néha butább ember irányítja, nem hozzáértő/kicsi pénzért (dolgoztunk) sokat, törvénytelenül dolgoztunk akkor is. Akik még részleteiben emlékeznek a téesz előtti világra, azok inkább panaszkodnak a téeszre (kezdete az rossz vót, főleg aki önellátó vót/az igazi pusztai életet sirató embereknek rossz vót, aki beleszületett, nagyon jó vót annak, mindenkinek munkahelye vót, hány ezer ember..., benn iszik a gulyás a gunyhóba, elküldi a 6-8 kutyát.. ./abba semmi se vót jó/nem kellettgondolkozni, aki úgy nőtt bele, annak nem számított, nekünk későn jött a rendszerváltási / ebben nem vót jó, (de legalábbb) szabad vót az ember / mikor megindult, csak munkaegységet kaptunk, amikor fizetés lett, aki dolgozott, jó volt, a Hortobágy abba szegényült le, hogy megcsinálta a sok rizstelepet). A pásztorok szempontjából sem egyértelmű a helyzet (meg vótak becsűive a pásztorok, ma nincsenek, anyagiasak a gazdák, minden szorgalmasabb ember juhász akart lenni, úgy meg vót fizetve/a pásztoréletet csúffá tették, megcsúfolták ebbe a nagyüzembe / pásztoroknak egyforma vót/egyhelybe vót a munkahelyünk, munkánkba nem tudtak beleszólni, tudásból dolgoztunk/ott csak juhász voltam, a téli takarmánnyal nem kellett foglalkozni, most gazdálkodunk/a Horthy-rendszerbe' a pásztorember meg vót becsűve, nincs egy birkád? hogy akarod az enyémet (pásztorol- ni)? / a téeszben tarisznyázni kellett, fejesre kigyalogolni, nem lehett csirke a kunyhónál/ha nem bántottak bennünket, talált a kereset/mindenkiparancsolt, agronómus, bigológus(sic), nem tudta az ember, kitől féljen/elég keveset kerestünk, (rossz volt, hogy) fejni kellett, de akkor hatezer forintot kerestünk/a jószág és az én részemről nem vót jó, letelt a munkaidő..., muszály vót egyetérteni, pecsenyebárányt kellett csinálni / le vót kötve az ember (pásztorként, de) nem vót rossz). A nemzeti parkkal kapcsolatban az alábbi pozitív válaszokat adták: kaszálót adnak, legelőt, támogatja a gazdálkodókat, most ez kb. ugyanolyan jó (mint a téeszben), jobban állnak hozzá / ott nem permeteznek, (van) fogoly, fúrj, túzok/vannak védett területek, madarak / én nem is tu-
