Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. IV. A legeltető állattartás növényzeti vonatkozásai, valamint a hortobágyi növényzet változásának pásztorok általi jellemzése
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 71 hamarabb lett, mint én / mióta megvan a világ, azóta szikes / Isten ilyennek teremtette /mióta megvan az a terület, a főd azóta szikes / évgyökeres földek ezek / teremtette a Jóisten, mint a pásztorvirágot (Limonium) / a1 mindig ott vót, évezredek óta mindig ott vót a szik a Hortobágyon, a sziket megszelidítik, trágyázzák, de felit sem terem, de acélosabb búza terem / teremtéstől kezdve, Jézus teremtette / én, mióta emlékszem, ott vannak, nem veszi be a vizet se, olyan kopasz részeket gyerekkoromba is láttam / hát mit tudom én, mi mán úgy ismertük / a világ kezdete óta, nem tudnám megmondani, talajlazítózás után is csak egy rétegig megy le a víz, ott megáll, kifehéredik/a sok sótúl (lett), 6i-ben mán szikes vót/hogy szikes savas, eső, nap, sok állat taposta, mindig nagyobb lett a szíkfok, eső mossa el, mióta megvan a világ! mióta pásztorkodnak rajta, 300-400 éve (iskolában mondták), így adta a Jóisten, hogy lyukas ne legyék!/én nem tudom, mostoha anyám mondta, vizes részek vótak, nap rásütött, kiszáradt, nem is vagyok olyan öreg, már akkor mind megvótak/lehet, hogy már mióta ez a főd létezik, azóta, a talaj adottsága, ahol nagyon sós a talaj, a növényzet se jön ki / fogalmam sincs, mindenhol van, mihoztaide, ez mán nagy nekem /hát azt nem tudom megmondani, az természetes! /saját maga csinálta, azolyan, mióta a fődet megölték/amikor odakerültem, már olyan vót/ régi üdőkről maradt ránk/mióta megvan az a terület! Öregebbek szerint is! / talajtól függ, nem tudom, a szikes ajjas főd, úgy termett valóban /nem tudom megmondani, a hortobágyi rész mind az!/igazság szerint, a Természet! Nem az Isten tette oda! Arra se lehet mondani, hogy az eső kimosta, mer fátokban van /meg vót a múltban is, nagyapám is..., Természet, valóságos sós vót, szíksó, a birkák is nyalták, marikkal rakott főd, még én se tudom megmondani, gyerekkorom óta úgy vót, ezt nem csinálták, magátul (lett), vót ez az özönvíz, de olyan emberrel nem beszéltem..., a halmokat a víz sodorta össze, TV-ből látom, a tenger, a kő följött/nem tudom, de ott a főd is olyan alatta, mint a szurok, az ásót alig tudták belenyomni, lehet, hogy még a nagyapánknak a nagyapámé, jó főd ott van, ahol állás vót/a természet alkotta, nem tudja megjavítani senki! Termőfődet megeszi, hiába borítsák, mióta a világ fennáll! / mióta megvan ez a világ, azt nem lehet betőteni/özönvíz által, nagy víz vót itt valamikor, a hegyek is!/időtlen idők óta, 42 éve vagyok itt, de itt nem sokat változott, talán több lett a nád /ez nagyon régóta ott van, az egy olyan főd terület, a növény azért nem jön ki, mert a szíksó kieszi; a természet miatt, lehet, hogy sokáig víznyomta, 15 évesen vótam.. (ott), akkor már ott vót (1957) / az olyan vót, mindig olyan vót, nem egyforma a főd, van vadszík). Mások hangsúlyozzák a víz, szél, nap és legelés hatását is (eső, szél alakította ki/úgy tudjuk, hogy van olyan a főd, sziksótúl/szikes, savas, jószág taposta, mosta az eső, rosszabb részét lemossa a víz / sok sótul lett / vizes területeknek sós része volt, rásütött a nap, kiszáradt, kirepedezett/a jószág felverte a lábával, a szíksó, elég régóta, mikor gyerek vótam, mán... / víz, ezek előtt, hogy ne legyen lyuk rajta, nem olvastam! feketefőd víz lerakódása/sós, agyagos, víz által keletkezettvalamikor, kiszapulta a víz a talajréteget, nem terem meg semmi/ ahol megáll a víz, kiiszapolja a fődet, szíksós lesz/ezer évek alatt a jó főd elment, szíkkopolya: nem nőtt semmi, fújta a port a szél, ezer évig víz alatt vót, a humuszrésze elpusztult.../ ez van mindenütt, a vízállás! Elvadul a főd, kamillával felfordul, nem tudom, ez ilyen!). Egyesek szerint a Tisza elvezetése óta lett ilyen (vízmosás által, Tisza folyt itt össze-vissza, visszahúzódott, így jöttek létre a padkák/így volt, mocsarasabb volt, lecsapolták, szíkesebb lett/ Tisza áradása, a sok víz hozta létre/így van régóta, míg a Tiszát nem szabályozták itt is víz lehetett/nagyon gyenge talaj, Tisza hordta valahogy, lemosta, apám se tudta, öreg tóttul hallotta, szálló marha tudott átszállói rajta, olyan víz volt (ez a Veresnád mocsara lehetett) / valamikora Tisza itt járt / itt ilyen a talaj, valamikor ki tudja mennyi hótága vót a Tiszának / 100 év alatt kialakult a természetes vízelvezetési rendszer, amit nem vesz be az ocsmány szikes talaj, a laposokba, Hortobágyba (megy) / vízelvezetés miatt, van még vakszik ma is, csak nem járja a jószág /szerintem, mindenképpen bejátszott ide a szabályozás előtt a Tisza, a Hortobágy is megtette a maga kis játékát, elszikesedett (az árvíztől), a víztül/nem tudom, ez mán a természet rendje, mondják, a Tisza ártere vót/hát ki tudja mikor, azelőtt vót, hogy a Tiszát nem szabályozták, kimosta a talajt, egyik rész homokos/ vízmosástól, mikor a Tisza nem vót szabályozva, mióta a főd megvan, víz elment, a főd olyan sósas, így maradtak ki ezek a padkák is/nem tudom, így vótak régóta, azt mondják, a Tisza itt járt mindenfele). Van olyan pásztor, aki határozottan többféle eredetet sorol fel (megjegyzés: a fentiek között is vannak ilyenek): azt nem tudom, mink úgy tudjuk, hogy van! Olyan a főd! Mondták, elszikesedett/a Tisza ártere ez az egész, ezt hallottam róla, a 68-as árvizet ide engedték be, a kicsi laposok mind csatlakoznak a Tisza árteréhez, lecsapolták, kiszáradtak, (régen) ugyanúgy szikes kellett lennie, annak a maradványa, azt olvastam, osztrák csapatokat azért verték el (a sok mocsár) / nagyon nagy tudósoknak kellene kinyomozni, hány millió éve, ki tudja, a Hortobágy a Tisza ártere, az aljasabb részeken víz állt/nem tudom, maga a Természet hozta magával, amikora Tiszát szabályozták, zárt térbe terelték, állítólag a Tisza fenn volt Idáig/a Tisza áradása, amíg nem szabályozták, tanultuk. Egy kunmadarasi fiatal pásztor pedig így fogalmazott: azt hallottam, hogy kocsányos tölgyek uralták, kivágták hajónak, utána lett, ezt a hülyeséget hallottam. Fogalmam sincs. Ez így vót, mocsarasabb vót, lecsapolták, aztán lett szikes/olvastam, deezhumbuk, azt a mesét hallottam, török időkben kivágták a fát róla, a mocsári tölgyet, azóta szikes, nemzeti parkosokkal beszéltem, ők is hallották ezt, azt mondták, mindig is ilyen vót, folyóknem vótak szabályozva, ezek alakították ki, ezekből az öntésekből szikesedettel. Van, aki komolyan elgondolkodott azon az ellentmondáson, hogy öntésterületből hogyan alakulhatott volna ki például a daraksai igen mozaikos szikes puszta: azt mondják, hogy a Tisza hozta..., (de nem), ez a természet törvénye..., hogy lyuk ne legyen! Ha ez a Tisza ártere vót, hogy lehet ilyen... (mozaikos): fekete porong, vakszík!/szerintem az a természet, hogy is magyarázzam, elvonult a víz, sokat én is elgondolkodtam, ott az a szíkfót, aztán egy négyzetméter igazi jó főd, hogy került közéi1 A Hortobágy a I. világháború előtt Megkérdeztük, hogy milyen volt a hortobágyi táj a I. világháború előtt. Erre a korszakra a pásztorok személyesen nem emlékeznek, ezért az erre a kérdésre adott válaszok jó indikátorai annak, hogy a hagyomány mennyi tájjal és/vagy növényzettel kapcsolatos közvetlen adatot hagyományozott a ma élőkre. Láthatóan viszonylag keveset. A legjellemzőbb válaszok az alábbiak: én erről (I. vh. előttről) nem sokat tudok, öregapám is m-ben született, olyan vót a puszta, mint most, lakat nem vót/ahogy
