Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. IV. A legeltető állattartás növényzeti vonatkozásai, valamint a hortobágyi növényzet változásának pásztorok általi jellemzése

72

MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY

hallottam, jóval több jószág vót, (a legelők) ebben a formában vótak, de nem vót egy deka szántó se, inkább szárazabb lehetett (mint most), sok elhagyott kút van, itatni kellett, a folyóba se tudtak itatni, nádas vót! / esetleghallottam, (de) nem jön úgy fel, mit meséltek/arról nem tudok semmit sem, azt mondták, olyan divat vót, marhánál nem szabadott kutyát tartani, csikós saját magának csinált ruhát csikó bőrből, kutya elmaradott emberek vótak, de a jószágot szerették, magyarázták az öregek / farkasok is voltak, nádas részek vótak, nem az embert bántották, hanem a birkát, komondor volt, utólag ezek a kuvaszok, szánkóval mentek, megtámadta (őket a farkas), egy-két lovat utána kötöttek, (ezeket) elengedték, ezek elrendezték; jobban el vót vadulva a főd, aztán kaszáló vót, kipusztult a nád, nem láttál gazt, nádasok eltűntek, legelő lett rajta, az állattól leszakadt a főd, annyi vót, idesapámtól hallottam, idősebb emberek mondták / egy nagy pusztaság vót, ugyanolyan jószágtartás vót, most lett több erdő / olyan vadas vót abban az időben, nem voltak ezek a rendszerek, csatornák, kevesebb erdő vót, szik inkább több vót, kivert bikákról sokat hallottam, nádasok voltak, farkasok, nagyapámtól hallottam, télben, szánkóval mentek, erdős részen, kötöttek egy lovat hátul, elengedték, ha kellett / nádas, szárcsatojást szedtek, farkas vót, télbe, puska kellett, elengedtek két szabados lovat, ezek lerugdossák, nagyapám mondta, biztos egy csomó szegény ember vót, a kunyhóban fa nem vót, csak nád / különösebbet nem meséltek, erdő nem vót több, több jószág és tanya (volt) /nem nagyon tudnék mit mesélni, mire leesett a húszfillér, elkerültem onnan / mondások után (tudom), gyerekkoromhoz képest nem sok mindenben változott, de nagy vót a szegénység, szabadálláson vótak, nagy csapatok vótak / rengeteg jószág vót, farkasok ide bejöttek, az a rétifarkas, nem az a nagy, kisebb, hátra hajlik a füle, egy lógó lovat mindig vittek a szánnal, ő rúgta, vágta a farkast, erdő nem nagyon vót, jobban csak a vizek vótak, vót sok liba, daru, most nincs semmi / fel vannak ezek a dolgok nagyítva, nyomor vót, keserves vót, a Nagy-Hortobágy Debrecen városáé vót/régen elmesélte apu, annyi jószág vót /még a betyá- rokisjártak..., még lecsapolásnem vót, (utána) sok fődterület felszabadult, minden víz arra ment, amerre akart, úgy ember, mint állat egészségesek vótak, szilajok vótak, úgy a ló, magyarmarha / a mút rendszerben vót (1930- 40-es évek), dézsából kiengedték a vizet, és felengedték (a kútgémet), az vót a morzé, hogyjöjjön be, valami közbejött/nagyon régen a jobb gazdák csináltattak hodályt, hogy a ganétúl férjék tavaszig / nagyapámnak még nádkarám vót (1858-ban született), meddőbárány karácsonykor szorult be, március 4-5-én kivertek, bepustolta a hó, csak ahol szuszogott, egy szekér dög vót, később lett hodáiy, seggenülő / Imre bá nagyapja 1863-ban született, az aszály miatt lementek Erdélybe (és ezért született ő ott) / el vót nádasodva az a szikes rész, futóbetyárok... /mesélték, ha betyárral nem vót barátságban, meglopták, mondták, kedden hajtunk ide jószágot, arra is rá kellett lenni, csizmát hozattak maguknak, ruhát / a Meggyes-csárdában betyár alagúton átment, csendőrök jöttek, téglából vót kirakva, átment Szolnokból Hajdúba / apámék elhajtották makkoltatni (a disznót) Szlalomra vagy hova, a káptalané vót a sok terület / gémeskút nagyon régóta (van), mióta kijárnak a jószágok, 1700-as évek óta /az erdészet 1925-ben kezdte az alakítást / hét falu vót, kő- és bronzkorszak, utána bejöttek a tatárok, letarolták, utána törökök, 13. század, letarolták, pestis, Debrecenhez

került, 16. század, jószágokat rendeztek rá, 52 9i8(sic) jószágjuk vót a háborúig, az emberek széthúzódtak, így lett a Hortobágy, régi embertűi hallottam / Mohácsnál, ezer... hatszázas évek, 1626,1627...?

Szíkerek és zsombékosok kialakulása

A szíkerek erózióját a legtöbb pásztor megtapasztalta, hiszen sokszor látták, ahogy a víz mossa le a talajt, illetve ritkábban említve, hogy a szél fújja ki a szíkport (a víz ott megy le / vízmosás által, a jobb fődet elmosta / fenn a parton vannak olyan hajlatok, jön le a víz; az ér viszi a vizet a fertőbe /természet adta, olyannak maradt, jószág járja, felomlik, a szikes poros főd, elfújja a szél máshova/vízfolyástól van/ahol folyik a víz/laposból kifolyta víz, kanálist is csináltat/kimosta a víz, éveken keresztül, a nemesebb fődet / víz mosta, nagy zápor, ment a lapos felé / nagy eső csinálta). Egy ember nem tudta az okát (nem tudom, nem tudom, már régi!), egy pedig a jószág hatásának tartja (ott nem terem semmisem, a jószág nyalta ki, a Hortobágyon a régi emberek mondták).

A zsombékosok kialakulása már összetettebb kérdés, az okokat illetően sokkal több a bizonytalanság [víz hordja össze, vízmosás / elvájja a jószág, meg a víz/ vízmosás által, a rongyát elmossa, a java ott marad, borzasztó bemeződzlk, ű maga termeli minden évben /születésileg nem láttam, bika taposta / a zsombíkot a hangya csinálhassa / hogyan keletkezett? tehenek beletaposták? / természetes dógok, vadfüvek vannak rajtuk, kupacok vannak, a természet (csinálja)/öregektül hallottam, marha taposta ki, az csinálta vóna? A nagy gulyák kitaposták /jószág járkálta össze, megáll a víz, a fű együtt nő, felnyomja a fődet /saját maga kiforrja magát/kitaposták a marhák, lovak, lápos-vizes terület/kijárta a jószág, laposas fűnek a gyökerivel áll össze, vegyesen a főddel/természetes dolog, lápos részeken, sok vízigyökér a sásrul/jószág jár benne, zsombikok, víz csinálja aztat/vízmosás, jószágtaposás, zsombikjön felfele, gyökerit eltapossa a jószág, kidül a zsombik / állat kitaposta a környékit, ami a mi időszakunkban zsombé- kos vót, előtte is az vót, esetleg sűrűsödött vagy kopott / harmattartó gyökere, felzsombosodik (sic), meg a perjének is, egész kupac főd gyűl össze, összeavasodik, összegumósodik, vízbe keletkezik, tippanos részen nem/a víz kikészítette magának, hangyák dúrnak rajta, ha nincs víz, lejjebb megy, (szárazon) szétomlik, gyökerekből van / vizes a talaj, jószág megy benne, zsombikosodik el/vizes, lapossas részbül, nem tudom, mikor idejöttem a Hortobágyra, azok mán megvótak / az is természetes, nagy eső vót, kimossa a fődet, a fű ahun legyökeresedik, fogja/őskor csinálta! elértem 070 évet, eszem tudom, mindig olyan!/a természetnek a törvénye, nem tud az ember változtatni ezen semmit, csak ha lecsapolja, akkor kaszáló / ősi idők óta így lehetett, vízjárta főd vót biztos, a sok rohadt fű növeli). A zsombékgilisz- tát többen ismerik, részben saját tapasztalásból, részben hallottak róla (giliszta feldúrja, rárakódik, bukdácsolni lehet / növénygyökérzet alakította ki, évről-évre, Izsákon hogyan működnek ezek a giliszták! (járt nádaratni a Kolon-tóra), Gábor mondta, giliszta gyúrja, szerintem még a növény gyökere is / a zsombikos lapost a giliszta csinálja, a giliszta feldúrja a fődet, úgy megmarad, benő növénnyel, (ezt) magamtul tapasztaltam, (a giliszta) barna, jóval nagyobb, mint ez a piros / úgy képződik, a természet alakítja ki, kinő a fű, giliszta oda megyen üritkőzni, a növény összefogja, 50 cm magasra is fel tudja emelni vagy egy nap alatt / giliszta dúrta felfele, lát-