Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. IV. A legeltető állattartás növényzeti vonatkozásai, valamint a hortobágyi növényzet változásának pásztorok általi jellemzése
63 Molnár Zsolt-Hoffmann Károly A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE IV. A legeltető állattartás növényzeti vonatkozásai, valamint a hortobágyi növényzet változásának pásztorok általi jellemzése A természetet megcsúfolni nem lehet, mert 15-20 év múlva ugyan oda.. .(alakul), ezt a Jóisten úgy teremtette meg, ahogy az ott lett..., azt változtattuk vóna, de egy idő után ugyan oda alakult. CÉLJAINK A hortobágyi hagyományos ökológiai tudásnak - a növényfajok és élőhelyek ismerete mellett (Molnár és Hoffmann 2011a,b,c) - fontos része a táj változásával, a szíkespusztai növényzet dinamikájával (a legelő javításával, javulásával és leromlásával), valamint a hortobágyi puszta biomasszájának felhasználásával (a legeltetéssel, kaszálással) kapcsolatos tudás. A hortobágyi és környéki pásztortudás kapcsán ugyan már sok tanulmány látott napvilágot (pl. Zoltai 1911; Herman 1914; Ecsedi 1914; Fazekas 1979; Bellon 1996; Bencsik 1969) a növényzettel kapcsolatos hagyományos ökológiai tudást e munkák csak közvetve és érintőlegesen, ill. részben csak történeti, levéltári adatok felhasználásával dokumentálták. Az eddigi legrészletesebb feldolgozást Tikos Béla ohati erdőmérnök végezte (Tikos 1950,1951). A hortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudásának megismerését több célból is fontosnak tartjuk: (1) egyrészt, minta tudománytól javarészt független tudásforma, hozzájárulhat a szikes táj növényzetének jobb ismeretéhez (pl. tájtörténeti és tájhasználati adatokkal: miért és hogyan változott egy táj növényzete az elmúlt évtizedekben?); (2) másrészt közvetlen információkkal szolgálhat a táj természetvédelmi kezelésének tervezéséhez. Mivel a pásztorok a legtöbb természetvédő szerint is elengedhetetlen részei a tájnak és magának a természetvédelmi kezelésnek is, a tájról, annak változásairól és kezeléséről megfogalmazott véleményeik fontosak lehetnek a jövőbeni kezelési koncepciók kialakításakor. Például azáltal, hogy (1) pontosítják a puszta változásairól alkotott képünket; (2) megismerjük véleményüket a korábbi és jelenlegi kezelésről, használatról; (3) vagy hogy megértjük, hogy ők hogyan élik meg a változásokat, pásztori létüket, így a pásztorok és természetvédők közti együttműködést, kommunikációt is javíthatjuk. Bár eredményeink valóban tartalmaznak a Hortobágy természetvédelmi kezelése kapcsán is releváns konkrét információkat, nem volt célunk „kész" kezelési javaslatokat megfogalmazni, hiszen ehhez a pásztorok tudása csak az egyik tudásforrást jelenti. MÓDSZEREK Kutatásainkat 2008—2011-ben végeztük, összesen 76 terepnap során. A Hortobágyot közvetlenül övező településeket jártuk be (Nádudvar, Balmazújváros, Tiszacsege, Nagyiván, Kunmadaras, Karcag, Püspökladány, valamint Hortobágy falu). Kócsújfaluban, Ohaton és Egyeken sajnos nem találtunk jó adatközlőt. Az adatközlők (tanítómesterek) keresése az ún. hólabda módszerrel történt lehetőleg a település legelismertebb pásztorától kiindulva. Összesen 156 pásztort kerestünk fel, közülük 92-től gyűjtöttünk adatokat, 78- cal legalább 1.5 órányi interjút készítettünk, és 20-30 pásztorral 4—5-ször is készítettünk interjút. A pásztorok kora 32 és 86 év közötti, általában 55-75 év. Legtöbbjük azon a településen született, ahol azóta is pász- torkodik (kivéve a Hortobágy faluban élőket): Árvái Sándor (Lénárdda- róc), Bajnok Imre és felesége Matild (Nagyiván), Balogh Béla és felesége Jolán (Nagyiván), Barta Sándor, édesanyja Mária és fia Sándor (Kunmadaras), Bartók József (Újszentmargita), Bérezi Imre és fia Imre (Kunmadaras), Bérezi József (Karcag), Béres Márton (Püspökladány), Béresné Márki Piroska (Karcag), Botos Imre (Tiszacsege), Buglyó János (Balmazújváros), Cigla József (Hortobágy-Szásztelek), Czinege Rudolf (Nagyiván), Czinege József (Nagyiván), Csontos György (Nádudvar), Csontos György (Karcag), Danka Ferenc (Nádudvar), Erdei Zoltán (Kaba), Farkas Antal és felesége Erzsébet (Tiszacsege), Farkas Ferenc, felesége Mária és fia Mihály (Karcag), Garai János (Hortobágy-Máta), Garai Lajos (Hortobágy), Hegedűs István (Püspökladány), Jakab László (Tiszacsege), Kádár Ferenc (Körösla- dány), Kalmár Sándor és felesége Eszter (Nádudvar), Kapusi Gábor (Balmazújváros), Kiss Ferenc (Nádudvar), Kovács Antal és felesége Magdolna (Nádudvar), Kovács Lajos (Nádudvar), Kordás János (Balmazújváros), Kordás József (Balmazújváros), K. Tóth József (Kunmadaras), Lajtos István és felesége Julianna (Nádudvar), Ludman László (Nádudvar), Lőrinc- zi József, felesége Piroska és fia István (Nagyiván), Magyar Mihály (Püspökladány), Máró Gábor (Hajdúnánás), Molnár Imre és felesége Ágnes (Nádudvar), Molnár Imre (Hortobágy), Molnár János és felesége Margit (Nádudvar), Molnár József (Nádudvar), Molnár Sándor (Nádudvar), Molnár Sándor (Balmazújváros), Nagy Dániel (Nagyiván), Nagy Ferenc (Nádudvar), Nagy Gábor (Püspökladány), Nagy Imre (Hortobágy-Máta), Nagy István (Püspökladány), Nagy János és felesége Piroska (Nádudvar), Ná- nási Lajos és felesége Róza (Tiszacsege), Németi János (Balmazújváros), Németi Mihály (Balmazújváros), Oláh István (Hajdúböszörmény), Pásztor Ferenc (Kunmadaras), Pósalaki László (Nádudvar), Sáfián László (Hajdú- sámson), Sári Máté (Karcag), Sárközi Lajos és felesége Terézia (Nádudvar),
