Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. III. Élőhelytípusok és jellemzésük
62 MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY Blackstock, M.D., McAllister, R. (2004): First nations perspectives on the grasslands of the interior of British Columbia. Journal of Ecological Anthropology. 8:24-46. Casagrande, D.G. (2004): Conceptions of primary forest in a Tzeltal Maya community: implications for conservation. Human Organization. 63:189-292. Ecsedi I. (1914): A Hortobágy puszta élete. Debreczen Szab. Kir. Város Könyvnyomda-vállalata, Debrecen. Ecsedi Z., ifj. Oláh J., Szegedi R. (2006): A vékonyai puszták élőhelyeinek kezelése a madárvilág védelméért. Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület. Balmazújváros. Györffy I. (1922): Nagykunsági krónika. Karcag. Halme, K. J., Bodmer, R. E. (2007): Correspondence between Scientific and Traditional Ecological Knowledge: Rain Forest Classification by the Non-indigenous Riberenos in Peruvian Amazonia. Biodiversity and Conservation 16:1785-1801. Herman 0. (1914): A magyar pásztorok nyelvkincse, Budapest. Hernandez-Stefanoni, J. L., Pineda, J. B., Valdes-Valadez (2006): Comparing the use of indigenous knowledge with classification and ordination techniques for assessing the species composition and structure of vegetation in a tropical forest. Environmental Management. 37:686-702. Johnson, L.M., Hunn, E.S. (2010): Landscape ethnoecology. Concepts of Biotic and Physical Space. Berghahn Books, New York, Oxford. Karácsony S. (1939): A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja. Exodus, Budapest. Kovács G. (1988): A Hortobágy madárvilágának ökofaunisztikai vizsgálata (1971-1986). In: Tóth A. (szerk.): Tudományos Kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban. 1976-1985., Budapest, pp. 113-208. Lesku B., Molnár A. (2007): A Hortobágy növényritkaságai. Daru füzetek, HNPI, Debrecen. Magyar P. (1928): Adatok a Hortobágy növényszociológiai és geobotanikai viszonyaihoz. Érd. Kíséri. 30:26-63. Molnár Zs., Bartha S., Babai D. (2009): A népi növényzetismeret és az etnogeobotanikai, ökológiai antropológiai megközelítés szerepe napjaink vegetáció- és tájkutatásában. Botanikai Közlemények 96:95-116. Paládi-Kovács A. (1979): A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest, Akadémiai Kiadó. Papp J. (2008): Hortobágy. Magyar Néprajzi Könyvtár. Debrecen. Péntek J., Szabó T. A. (1985): Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó. Rab J. (2001): Népi növényismeret a Gyergyói-medencében. Pallas- Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda. Shepard, G., Yu, D. W., Lizarralde, M., Italiano, M. (2001): Rain Forest Habitat Classification among the Matsigenka of the Peruvian Amazon. Journal of Ethnobiology 21:1-38. Soó R. (1933): A Hortobágy növénytakarója. A Debreceni Szemle különszá- ma, Városi Nyomda, Debrecen, 26 pp. Szabó L. V. (1965): Fészkelő madártársulásokvizsgálata a kunmadaras! szikeseken. Állattani Közlemények 52:111-134. Tikos B. (1950,1951): Növénynevek a Hortobágyról. Magyar Nyelvőr 74: 368-371,75:268-272,341-347,425-431. Torre-Cuadros, M. A., Ross, N. (2003): Secondary Biodiversity: Local Perceptions of Forest Habitats, the Case of Solferino, Quintana Roo, Mexico. Journal of Ethnobiology 23:287-308. Varga-Sipos J., Varga Z. (1993): Hortobágyi Krónika. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Debrecen. Verlinden, A., Dayot, B. (2005): A comparison between indigenous environmental knowledge and a conventional vegetation analysis in north central Namibia. Journal of Arid Environments 62:143-175. Zoltai L. (1911): Hortobágy. Debrecen. Zsolt Molnár-Károly Hoffmann Plant and habitat knowledge of herdsmen in the Hortobágy steppe III.: habitat types and their description by herdsmen In Hungary folk habitat names were often collected by ethnographers, historians and linguists. The collection and botanical interpretation of all folk habitat names/ knowledge in a region was, however, rarely performed (only in Transylvania: Kalotaszeg and Gyimes). Though even in earlier studies on Hortobágy steppe folk habitat names can be found, a detailed analyses is still missing. Between 2008-2011 during 76 field days and from 78 herdsmen 1543 data regarding their habitat knowledge were collected: what habitats they know, how they name them, what they know on their soil preferences, species composition, possible use, and dynamics. Also knowledge on soil/ habitat preferences of wild plant species was collected (1432 data). In our paper habitats are described in the following grouping: general phrases, wetlands, salt steppes, habitats at higher elevation, agrarian habitats, and in the following structure: local folk names, botanical description, percent of herdsmen who know the names, synonyms, and herdsmen' description of the habitat. Herdsmen can name all pieces of the land in this salt steppe landscape, they distinguish ca. 40 habitat types. For some habitats many different names are used. Some names are of local („salt steppe") origin (e.g. marikkal rakott főd, bíbicbaszta főd, vakszík, szíkfok, szíkpadka), and some are names widely used in the Hungarian Great Plain (e.g. lapos, hajlat, partos, telek, mocsár, ér). Most important attributes to distinguish habitats are salt content, wetness, elevation, and their combination, though dominant plant species are also often mentioned. In the agrarian landscape dominant crop, type of cultivation, position to linear features (e.g. road verge), dominance of trees and shrubs and occurrance of inland floods are important.
