Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. III. Élőhelytípusok és jellemzésük
58 MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY magaslat/halasabb rész/hátas főd/gazos, porhanyós, jobb főd, töviskes, gomba, hátas főd / hátfődek, 2-4 hold szélességű, tippan, llbatlppan, bárányüröm, perje, többfajta, hosszúszárú..., szamártövisk / partosabb terület / porongyos rész: partos, gerinces / porong, nagyobb terület, jó főd / terület, vannak benne ilyen kiugró helyek, porong, tarackos, körülötte szik, meg a telkes rész, ahol a marha áll, porong: teteje fekete, 20 cm már szik, szélodahordta a feketefődet (a porond egy másik jelentése: halastóba'van a vízbe, egy fót nád, abba fészkel a gém). A jellegzetes, viszonylag virágdús löszgyepek már olyan kicsik és ritkák a Hortobágyon, hogy mint élőhely alig jelennek meg. Egy kis telek, mondták egy kisebb löszgyepfoltra, jelezve, hogy jobb, nem szikes talajú, hiszen a vadrózsa is megél rajta és a gelicetövisk. Sok löszgyep egyszerűen tip- panos vagy telkes rész, kövér főd, hiszen kaszálható minőségű veresnad- rágcsenkeszes gyep van rajta. A jellemzések azonban arra utalnak, hogy érzékelik a löszgyepek dúsabb és fajgazdagabb voltát. A szikesen foltokban lévő löszgyepeket kevesen természetesnek, többen egykori álláshely, trágya lerakás helyének tartják. Pásztorok általi jellemzései: telkesebb, vegyes rész, aholjobb a főd/dudvás hely, kövérebb talaj/kis telek közepe /fekete porong/feketeföldön/gyep széle, ahol nem járnak annyira/telkesebb hely, mint ahol a tippan/vegyesebb legelő/fekete szurkos főd/a Carduus nutans: ilyen fekete hellyen/fekete porong: ahol födi eper van, ott jó a talaj/ fekete porong: ebbe megél a gomba is, jobb mező, vegyesebb mező: kutyatej, tályoggyökér, tövisk, ürge, gelicetövisk/fekete szurkos főd: itt terem a perje/ a szikes fődeken vannak ilyen feketefőd-területek (tkp. löszgyep) / egy kerek löszgyepre: feketeporongszerű). Amikor egy-egy faj termőhelyére kérdeztünk rá, az alábbi fajok kerültek ebbe a csoportba: Trifolium arvense, Ononis spinosa, Euphorbia cyparissias, Eryngium campestre, Allium spp, Fragaria viridis, Salvia nemorosa, Poa angustifolia. Állások, telkek, hodályok környéke, valamint cserjések, facsoportok és erdők A Hortobágy legmagasabb, mély talajvízű térszínein vannak az állások, hodályok, kútak. Ezek körül a növényzet felnyílt, degradált, olyan - akár nagy termetű - gyomfajok is előfordulnak, melyek a puszta többi részén nem találhatók meg. Ezen magaslatok állástól, hodálytól kissé távolabb eső részei ugyanakkor igen jó termőhelyű, dús növényzetű legelők. E magaslatokat a pásztorok teleknek nevezik. A telek fontos tavaszi legelő, a gyepet trágyázni igazán csak ezeken a helyeken volt érdemes (sziken, vízben a tárgya hatása sokkal kisebb). A telek szót mindenki ismeri, rokonértelmű szavak az állás, hodály körül, tanyahely, gazdag főd, kövér, dudvás főd, tanyakert, hodálytelek, kúttelek, telekalja, felső főd, hátas főd, hátasabb rész, szállás hely, tippanos, vállafőd, part, legpartosabb rész. Jelentősen átfed a partos földdel, jobb földdel. A hát, domb, laponyag, halom a geomorfológiára utal, a telkességre közvetlenül nem. Olykora közeli, partosabb szikes részek is beleférnek a telekbe, zömmel azonban cser- nozjom talajú magaslatok. A telket értik szántóföldre is. A telek pásztorok általi jellemzése: általában egy hodály, part, állás vót, oda szart, telkes mező, nem szik, a sziki mezőbe tavasszal borzasztó eső van/legjobb legelő, ahol a szállás van, legpartosabb, trágyát is ott hagyja, telek, ahol a jószág a legtöbbet van, jobban a kút körül, amikor felittak, a trágyábúi jön ki a legelőbb a mező, trágyától meglocsosodik, állat arrébb ment, ahol szikkadtabb a főd, bővül a telek! Teleken kívül (van) a legelői, kút: ahol a legpartosabb a főd/itt nincs szíksav!/követelték a Vöröscsillagban, aludjunk kint, mindig máshol kellett fektetni, úgy mondták, szaratni kellett, mondták az üdősebb pásztorok, régiek is így csinálták, valamit jelenthet... (a gyepnek) / partos rész, trágyás, állás, ott hevert, cigánybúzával, vadzab, lúd- húr/ azért kellett a kunyhó helyett a lakókocsi, hogy mindig arrébb álljon éjszakára - szorossá / marha magát átemészti, trágya javítja, fogtunk állást szíkporongoson /hodálytelek, kúttelek /reggel felállítottam, szart, hugyozott, 10 perc után meglöktem, 7-ig legelt gyöngyharmaton, megállt... /a telket tavasszal kaszáljuk, nyáron porosállás / télen a karámból a trágyát kiszóratni a legelőre, mindig újabb-újabb részre / telekfőd hízottá trágyától / telket csináltunk magunknak, a jó pásztorember, ősszel nem állt kopaszálláson a jószág, porosálláson, tavasszal a telek tartotta a jószágot, este eresztettük csak fel a telekre, pár hektárt lehetett telkesíteni, a telket ott fogta, ahol partosabb vót / csikósok kevésbé telkesítettek / állásos rész vót a telkesebb mező, nincs tippan, perjefű, pipaszúrkáló; ahol telkes, ganyajos, mennyivelződebb!/telekalja=telekszéle; a telken cigánybúza, megritkuló fű; ezt nagyon szerette a jószág, megállították (a gulyát), magának javította, körül a telken, távolabb is, fekete poron gon, a szikre nem feküdt / telek, telkes / a partosabb, a hátasabb, trágyázottabb, értékesebb, kövérebb, táp- dúsabb (hely), feljebb vót, mint a többi, kút körül / telekalja: (kicsit mesz- szebb) régen vót, de még kiadja magát/jószág ott hál, egy helyet kifog (a pásztor), ott hálássá, jószág trágyázza, ott cigánybúza nő és gyengénszúró /partosabb, kiemelkedőbb, oda építenek/szarik, peselik, a jó fődet is megjavítja /jobb minőségű főd / vegyes tippanos fű, erősebb főd vót, lelkesítették, lóval is / telkes rész / ameddig így partosabb (addig tart a telek, cickórós gyep) / nincsen olyan vizes, legelő is jobb, part, a partot szántották; egy cickórós gyepre: ez olyan telkesebb / telkesebb főd, nem áll mega víz, nem szikes, nem fenekesebb / tippan is, nyáron jó eső van, újul meg! / kövér, dudvás főd / a hodály háta megett / tanyásabb hely / elhagyott gulyaállás széle / állásfőd: hodály volt, sokáig meglátszik a helye / gulyaállás, szántó, amit trágyáznak és állás körül / állásoltatja az ember / állásolnak, ahol megfekszik éccaka a jószág, saját érdeke vót minden pásztornak, hogy szarjál magadnak legelőt, állásolt/ha mindig máshol (feküdt, az) nem jó vót, (mert) megszokta, hogy én ide feküdtem /állás egy helyen! Szarattuk/ állásokat csináltak/ahun megszarassuk a jószággal. Az állás teljesen nö- vénytelen talajú állapota a porosállás. Jelentőségét az adja, hogy a port felverve a jószág védekezni tudott a csípő rovarok ellen. Pásztorok általi jellemzései: ahol a jószág áll/hodály, állás körül, gyepmentes terület, vastagon van a birkaszar / elkopik a legelő, porongosnak marad a főd, nincs rajta semmi/vitte a szél a port/poros/ott hever, szarik a birka, nyáron a nap szárítja, birka rúgja, poros lesz, férgek ellen jó. Termőhelyjellemzéskor említett mikroélőhelyei a telkeknek a trágyadombok (trágyadombokon, trágyakazal tövibe). Amikor egy-egy faj termőhelyére kérdeztünk rá, az alábbi fajok kerültek a telkes helyek, állások csoportjába: Lolium perenne, Hordeum spp., Carduus acanthoides, Xanthium spinosum, Chenopodium
