Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. III. Élőhelytípusok és jellemzésük
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 57 azon tanyázgattunk, kampót azon fényesítettük, tippan, sóslórium (itt = Limonium!), más nemigen/kicsit magasabb, olyan egy főt a legelőn /hátas részen van, a porong szó hátas részt jelent /nagy átajjában csak ilyen kis székpadkák, juhászpadkák ezek (utóbbi adat Kovács Gábor gyűjtése). A padkákkal teleszórt terület neve többször szíkpatkás, szíkpatkák, szíkpatkás legelő, szíkfokos (rész), vízmosásos (utalva az ereken, fokokon folyó vízre), ligetes, ligetes-vízmosásos, szíkfoltos-padkás, szíkfoltos terület, ritkábban kotványos, kotmány, tarka főd, szíkporongos, juhpatkás, juhászpatkás rész, vállas rész, szíklaponyag (az egész padkásra értve). Pásztorok általi jellemzése: szikes főd, dirib-darabba van i a szikes helyen, nem egybe szikes főd/a padkás a szíkfót és a porong/itt kezdődik a szik, part van, szíkporongos. Itt került elő leggyakrabban a ligetes kifejezés: ligetes (terület/folt), ligetek, ligetes-vízmosásos. E kifejezést a padkás szikesek mellett használják még a szikesen foltokban megjelenő löszgyepekre, valamint mocsárfoltok esetében is. Jelentése mozaikos lehet. Az iirmös- és cickórós szikes puszta Az ürmös- és cickórós puszta maga „a legelő", ezért gyakran nincs külön neve [azgyep/a legelő lényegében). Ez az a mátrix, amibe (i) a szíkesebb, (2) a magasabb, partosabb, valamint (3) a mélyebb, vizes részek ágyazódnak. A tippanos a veresnadrágcsenkesz által uralt területek összefoglaló neve, leggyakrabban ürmös- és cickórós puszta, de értik csenkeszesebb iöszgyepre is. A pásztoroknak csak kb. fele használhatja ezt a szót (gyakrabban mondják, hogy partos). Egy-két ember nem ismeri, mások értik, de nem használják. A pásztorok általi jellemzései: a tippanos a partosabb részen/a jó tippanos, partos /mellette meg a szikes rész/jó tippanos terület/a Tilalmas szíkesebb, tippanosabb, Kecskeri perjés, tippanos, sósabb/a sívó tippan, kevés egy bodorka kerül vagy egy kis fog- piszkáló tarack/a partos rész a tippanos / szürke, talajösszetételtől függ/ a partosnál: aljasabb, jobban ott vót, ahol olyan szíkesebb, de ahol nagyon szikes, ott nincs, ahol jobb főd, ott vegyesses/ez itt tippanos, azott perjés/ menjünk a tippanoson! (ürmöspuszta) /csak a hátas fődön terem, - meg a szíkfokos fődön (ami nem partos) /ahul más nincs, más idegen mező, olyan sötét kékes, igazi tippanos / a szíkpatka szinte mind tippanos, kicsinek marad /tippan és bárányüröm /hátas főd/hátmező, bárányüröm, kéktippan, bundaszőrtippan, van ott sokfajta, ez vót a fő mező/elég sovány főd/legjobb mező a Hortobágyon/most piszkos, benne van a tavalyi, tavalyelőtti is; járatni kéne, összetörné a birka, jövőre jó lesz / olyan, mint az árvalány- haj, mikor felsül, a fejire marad/van olyan, hogy magas a tippan, 20 cm, ha jó minőségű, (vagy) gyengébb, kopár; tippan a szikes fődön/lehet szik, akkor nem partos /partosabb hely /a gyenge tippanos főd, olyan gyengébb (mint a partos) / cickórós gyepre: ez nem szikes, az olyan fehér, ez itt jobban bodorka és tippan (de nem mondott élőhelynevet). Kimondottan cickórós legelőre modták az alábbiakat: rendes legelő/mezők közepe/hátas rész, telkesebb / vegyes, vegyes tippantöves /jó kis vegyes mező/hátasabb főd/jobbacska szikes főd/jó kis tippanos főd. Amikor egy-egy faj termőhelyére kérdeztünk rá, az alábbi fajok kerültek a tippanos csoportjába: Poa buibosa, Limonium gmelinii, Artemisia santonicum, Festuca pseudovina, Podospermum canum, Erophila verna, Ranunculus pedatus, Achillea spp. Az ürmöspuszták még ritkábban kapnak külön nevet (ürmös rész, ürömös). A szíkesebb, ritkásabb változatait már tárgyaltuk a szikesnél, kopárnál, bíbicbaszta és marikkal rakott fődnél, szíkfoknál, itt azokat az idézetek adjuk közre, melyek kimondottan az ürmös kapcsán kerültek elő. Sokan nem is ismerik az ürmös kifejezést, bár magát a bárányürmöt (Artemisia santonicum) ismerik. Pásztorok általi jellemzései: olyan szíkesebb részek, jó fődön nem nagyon vannak/mező/bárányüröm felnő, akkor eszi, ha megfagy / bárányüröm, talajösszetételtől függ / ahol sok bárányüröm van/nagy területeken ez az ürmös mező van/kicsit jobb minőségű (mint a vakszík) / szíkesebb (mint a tippanos, de) nem vakszík, nem fekete porong, partosabb, szürke főd / kicsit partosabb, nem az igazi szik/ tippanos, de ez is rosszabb minőségű főd. Többször az Ürmös-hát, mint földrajzi név kerül elő, ami viszont egykori, nagy kiterjedésű fekete vagy fehér ürmösökről kaphatta a nevét (vö. Tikos 1950,1951). Egyszer került elő a szíksalátás (Limonium gmelinii) név, de lehet, hogy csak jelző. Partos részek és löszgyepek A szíkespuszta legfelsőbb zónájában a gyepfajok gyökérzónája már nem éri el a szikes talajrétegeket, így olyan fajok is megjelennek, amelyek lentebbi zónákban nem fordulnak elő. A pásztorok ezeket a helyeket partos helynek (fődnek, résznek) nevezik, hiszen e helyet soha nem önti el a víz/leszalad róla a víz. A partos részek degradált vagy fajgazdagabb löszgyepek, illetve jobb termőhelyű cickóróspuszták (ritkábban a kevésbé szikes ürmöspusztákat is beleértik: a szíkpadka teteje is lehet part). A partos részek a legfontosabb legelők (az ennél is dúsabb növényzetű telkek általában viszonylag kicsi területűek). Rokonértelmű kifejezések: telkesebb, vegyes rész, ahol jobb a főd, a fentebbi rész, kövérebb talaj, jobb minőségű főd. A partos helyek pásztorok általi jellemzése: part, töviskkel van tele/hátas fődön /partos legelő: tippan, szamártövisk, sárkelet laposabb részen, bodorka, csalántbokrok, árvacsalánt / a partos rész jó mező / magasabb, lehet tippanos is / hátasabb, sűrűbb a tippan (mint a tippa- nosban) / a partos részt kaszálták / ahol a hodály, a víz lefolyik, mindig van jó legelő, tippanos /partos részen úgy megfeneklett a jószág, a szálkásabb mezőt nem szerette úgy (az aljasabb részen van) /domb, part/feketefőd, termőfőd, talajösszetételtől függ / vegyesebb mező van /1-4 hektár is van, sima terület (és tippanos) /hátas főd/eleve fekete főd, nem szikes; girincek, lőszhátnakfsic) mondják ezek a természetkutatók, ez jó fekete főd, jobb: nagyobbra nő a fű, 5 cm-re fekete vagy 15-re.. ./nem önti el a víz/ hátas fődeken olyan kövér vót, ha több eső vót, jobb vót/hátas, hátaslegelő, hogy jellemezzem1 elég jó mező van rajta/itt nő a tippan, szikes kaszáló / leszalad róla a víz/itt csak azok a kicsik a partos helyek /pipaszúrkáló, tippan főleg, kiverés után (legeltettük) / először itt legeltettek, amíg van mező, laposban nem /jobban tippan vót/trágyáztuk/partosabb, szíkporong. A porong vagy ritkábban porond a partosnál talán még magasabban fekvő terület, legtöbb esetben magaslat, hátas(abb), partos(abb), gerinces terület. Többen nem ismerik, illetve nem így hívják. Pásztorok általi jellemzése: szik között porong, fekete főd /itt van ez a porond, ez jobb minőségű / legelőkön, vegyes fűfélék között / feketeporongszél / magasabb, part / ahova lefekhet a jószág, partos hely, fél-egy hold vagy egy szoba /
