Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. II. A telkes helyek, útmezsgyék, csatornapartok és szántóföldek növényei, valamint a nem őshonos fásszárúak

40

MOLNÁR ZSOLT—HOFFMANN KÁROLY

Caucalis plathycarpos (tüskés ördögbocskor) (adatszám: 1). Szántók szélében nem gyakori. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Nem ismerte.

Thlaspi arvense (mezei tarsóka) (adatszám: 1). Szántók szélében nem gyakori. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Egy adat: nem ismeri.

Apera spica-venti (nagy széltippan) (adatszám: 1). Száraz gyomtársulásokban ritka. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Vadzab. Népi taxonómiá- ja: Virágzata alapján a vadzabhgz sorolta, akitől meg tudtam kérdezni.

Panicum capillare (hajszálágú köles) (adatszám: 1). Gyomtársulásokban ritka. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Muhar. Népi taxonómiája: Ducivá, muhar, a muharnak egy fajtája.

Stellaria media (közönséges tyúkhúr) (adatszám: 20). Kertekben, üde gyomtársulásokban gyakori. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Három gyakoribb nevet gyűjtöttünk: galambbegy, lúdhúr és tyúkhúr. Játékos név: joghurt! Népi élőhely-meghatározásai: Gyümölcsösben, szőlőközt /hodálynál, szőlőben jobban / laposszéleken, kertben / kertben / kertekben / árokpart / erdőszéleken / telkes helyen. Népi felhasználási mód- jai: Őszig szedhető /pocsékolásig (adtuk) a nyúlnak, gyerekkorunkban is /kutyavalami, ki se lehet irtani. Egyéb jellemzői: Folyik. Népi taxonómiá- ja: Mindenki ismeri, legtöbben nevét is tudják. A Veronica hederifolia és a Stellaria media: rokonok!Látom! (talán, mert tavaszi, gyom és kicsi). Egyéb adatok: Nem régóta van a kertben, gyerekkoromba nem volt/20 éve jelent meg / ezelőtt nem vót.

Solanum nigrum (fekete csucsor) (adatszám: 24). Üde gyomnövényzetben, kertekben. Ismertsége: 92%. Népi nevei: Leggyakrabban kutyaszőlő, ritkán kutyabogyó(fú'), tévesztés lehet a békabogyó és a büdösparé, elszólás a kutyatej és vadszőlő. Népi élőhely-meghatározásai: Kertben / telkes részen nem annyira, útfeleken, árokpart / elhagyott temetőrészek, kerítés töve /kertekben / útféleken /szántófődszéleken, ugaron / régi tanyahely, kertekben. Egyéb jellemzői: Mérgező/rettentően megfogja az ember kézit / büdös / rongy íze van / alulról fehér a levele / büdös / mint a szőlő (felmegy, S. dulcamara?) /(mérgező) mint a csudafa/büdös. Népi taxonómiája: Szinte mindenki ismeri, nevét is tudja, terepen is felismeri (levélről is). A tévesztés inkább a névnek, mint a növénynek a tévesztése (kutyatej\ bolondító, vadszőlő), illetve többször a kis tudás miatti összevonás az oka (büdösparé). Egyéb adatok: Fekete ebszőlő a könyvben.

Chelidonium május (vérehulló fecskefű) (adatszám: 1). Üde gyomnövényzetben, kertekben. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Tejes, azt mondták, a szemölcsöt (gyógyítja).

Medicago sativa (lucerna) (adatszám: 3). Vetik, elvadul. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Lucerna. Népi felhasználási módjai: Vetik. Népi taxonómiája: Vélhetően mindenki ismeri.

Bromus inermis (árva rozsnok) (adatszám: 3). Vetik, elvadul, lassan terjed. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Vadzab, vetett fű. Népi taxonómiá- ja: A Bromus inermis is vadzab, de többen tudják, hogy az vetett fű. A cigányárpa és cigányrozs az árvakelés. Egyéb adatok: Gyerekkoromba nem vót, ránk vetették, mint a parlagfüvet!

Festuca arundinacea és pratensis (nádképű és réti csenkesz) (adatszám: 1). Vetik, elvadul. Ismertségük: n.é. Népi neveik: Csenkesz,

vetett fű. Eovéb jellemzőik: Ilyen bokros. Népi taxonómiájuk: Ismerte. A csenkeszről, mint vetett fűről sokan és sokat mesélnek, de terepen nem tudtunk a fajokra rákérdezni, mert a legtöbb helyen már kiszorultak.

Phleum pratense (réti komócsin) (adatszám: 1). Vetik, elvadul. Jl mertséoe: n.é. Népi nevei: Vetett fű. Népi taxonómiája: Komócsinnak téveszti.

Nem őshonos fásszárúak

Robinia pseudacacia (akác) (adatszám: 19). Sokfelé ültetik, erdőket, fasorokat is alkot. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Szinte mindig akác a neve, ritkán akácfa, virágzata az agacsi. Népi élőhelv-meghatározásai: Úton, útfélen, kertbe is / telkeken sokfelé, vizet nem szereti / feketeporon- gon, ültetve / útmenti erdősávban, elhagyott tanyahelyen / mindenütt, ahol mélyen le tud menni a gyökere. Népi felhasználási módjai: Nagyon finom, tápszeres. Egyéb jellemzői: Nyílik az agacsi, itt a nyár. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudja, jól felismeri.

Elaeagnus angustifolia (ezüstfa) (adatszám: 26). Sokfelé ültetik, olykor erdőfoltokat, fasorokat is alkot. Ismertsége: 96%. Népi nevei: Uralkodó neve az olajfa, ritkán olajbogyó, olajbogyófa/bokor/cserje. Népi élőhelv- meghatározásai: Hortobágy partján, vízszéleken/megél a szikes fődön, fekete porongon / legelőn is. Népi felhasználási módjai: Az aztán sok van, aláfekszenek, marha szemibe belemegy / birka ropogtatja, verték le nekik, abrak!/zsákba szedték/azt hitték, a marha nem megy bele az erdőbe, ha körülültetik. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, neve is van, terepen is felismerik. Ritkán rámondják azt is, hogy tamariska, tamaricska (idegen fásszárúaknál gyakori az ilyen névtévesztés). Eovéb adatok: Gyönyörű faj, ellepte a Hortobágyot!

Gleditsia triacanthos (tövises lepényfa) (adatszám: 20). Sokfelé ültetik. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a koronaakác, ritkán koronaákác, szentjánosfa, szentjánoskenyér, jankófa, zsidóakác, zsidófa. Termése takony, zsidótakony, zsidófika. Népi élőhely-meghatározásai: Útfélen, erdőben is/ültetve. Egyéb jellemzői: Magja van/taknyos. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen is biztosan felismerik, más fajhoz nem kapcsolják.

Lycium barbarum (semfű-semfa) (adatszám: 9). Sokfelé ültették, elvadul. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Szinte mindig lícium, egyszer jázminvirág (nem feltétlenül tévesztés). Népi élőhelv-meghatározásai: Árokparton / megél a szikben is, ha ganézzuk a tövit/ régen minden tanyában líciumból vót a kerítés /sok helyen, kertben /silányabb talajban is /nem válogatós/szántófődeknél, kerítéseknél/kertekben, szőlőskert/kerítésben. Népi taxonómiája: A jól ismert nem őshonos növények közé tartozik. Mindenki ismeri, és néven is nevezi.

Fraxinus angustifolia és pennsylvanica (magyar és amerikai kőris) (adatszám: 24). Sokfelé ültetik őket, erdőket is alkotnak. Ismertségük: ioo%. Népi neveik: Legtöbbször egyszerűen kőris(fa), többször veres/vö- rös kőris, fehér kőris és amerikai kőris. Népi élőhely-meghatározásaik: Fr- dőkbe/akárhol / erdőben, ültetik/erdős részen, tanya körül, magától nem nő/jobbfődeken, erdőkben/útmenti erdősávban/igénytelen, útfeleken. Népi taxonómiájuk: Legtöbb embernek a kőris egy taxon. Van azonban,