Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. II. A telkes helyek, útmezsgyék, csatornapartok és szántóföldek növényei, valamint a nem őshonos fásszárúak
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 39 az ű nemesített fajta, űz is szarkaláb, valami előneve van /mindkettőszarkaláb / van, ami fürtös, az a fürtös szarkaláb). Egyesek ismerik, de nevét nem tudják [van, de nem tudom/nagyon ismerem!). Valaki szerint ez nem szarkaláb, hanem valami más. Más kékvirágú növények is időnként szóbakerülnek (nem búzavirág/laposoidalban, kékes (menta), partosabb részen (valószínű a zsálya)). Bidens tripartita (subás farkasfog) (adatszám: 6). Üdébb gyomnövényzetben, kiszáradt árkokban gyakori. Ismertsége: 100% (kicsi minta). Népi neve: Farkasfog. Népi éló'helv-meahatározásai: Szántófődeken / szántók széliben, legelőn nem nagyon. Népi taxonómiája: Sokan ismerik, de kicsi a mintaszám. Termését is ismerik. Amaranthus albus (fehér disznóparéj) (adatszám: 38). Szántókon, tarlókon gyakori. Ismertsége: 89%. Népi nevei: Uralkodó neve a bondor, ritkán: bojdorján, bozdorján, bojdor, bondorján, kanborz, abondortvagy bojdort hívják katlankórónak is. Népi élőhely-meghatározásai: Pallagon / jobban szántófődeken / kukorica / mindenfele / búzaföldeken, a tarlón / szántófődeken /porondon, árokparton / tarlón/árokparton /szántófődön. Népi felhasználási módjai: Olyan kazlat szedtünk, féltélen azzal fűtöttünk /megeszi a jószág, össze kell taposni tüzeléshez. Egyéb jellemzői: Görgeti a szél / ördögszekér / nagy gaz az! / 80 cm átmérő, nagy töve van, apró levelek! szúr, 80 cm, aratáskor érik/ha kiszárad, elengedi magát a fődtől, ászéi görgeti/míg él, mindig áll, holta után szaladgál/sűrű ágak, tiszta mag / míg él, álldogál, holta után szaladgál/fene egye meg azt a bondort, birkát összeijesztette/görgeti/télen lehet látni, megszárad, ment egy kanborz, te leszel a tanúm, akkor derült ki... (de mi is?). Népi taxonómiája: Sokan ismerik, nevét is tudják, a parékhoz tartozik [paréjfajta/paréjfajta utánzata / egyébként valami páré/páréhoz hasonló). Ördögszekér volta miatt kicsit rokon az Eryngium-mal (de: nem töviskl). Egyéb adatok: Kiment a divatból, vegyszerezéssel elhalt/vegyszerezés óta kevés. Agrostemma githago (konkoly) (adatszám: 22). Egykor kalászosokban gyakori volt, ma igen ritka. Ismertsége: 91%. Népi nevei: Konkoly, ritkán konkolyvirág. Népi élőhely-meghatározásai: Szántófődön, búzába/ búza közt/búza közt/búzában /búzában /búzában/homokos részen / szántófődön terem/búza közt is van. Egyéb jellemzői: Fekete magja van / fekete magja van. Népi taxonómiája: Sokan ismerik, de érezhetően felejtik a nevet, méginkább a kinézetét (nem tudom, milyen /szántófődön terem, nem ismerem /nevet ismerem, búza közt is van). Olykor már tévesztik, pl. a mécsvirágot konkolynak (régen feltehetően senki sem tévesztette). A búzavirághoz hasonlítják, de nem kinézetre, hanem: szintén a szántófődön, búzában. Adonis aestivalis (nyári hérics) (adatszám: 21). Szántókon, szántószéleken gyakori. Ismertsége: 70%. Népi nevei: Tyúkszem vagy tyúkszemvirág. Népi élőhelv-meghatározásai: Jobb helyeken / búza véginél, gyepen is / vetésekben, szántófőd szélibe / szántófődféléken / szántófődszéleken. Népi felhasználási módjai: Birka szereti, marha nem. Egyéb jellemzői: Aki megfogja, tyúkszemet kap / tyúkszemet nem fogod meg! Népi taxonómi- ája: Sokan ismerik. Fényképről a piros szín előhozza a pipacs gondolatát, de látják, hogy mégsem az. Conyza canadensis (betyárkóró) (adatszám: 18). Szántókon, száraz gyomtársulásokban gyakori. Ismertsége: 63%. Népi nevei: Egy nevet gyűjtöttünk: rókafark (rókafarok). Népi élőhelv-meghatározásai: Árokódal /árokparton /kukoricába /magasra megnő/szántófődi/legelőkön, nem mindenütt, kövérebb, dudvásabb területen /árokparton. Népi taxonómiá- ja: Nemigen tudjuk, hogy mennyire ismerik. Terepen az emberek fele ismerte, de nevet csak egy tudott. Élőhelyét is biztosan és jól jellemzik. A pallagkóró egy esetben pallagon mindenféle giz-gaz. Stachys annua (tarlóvirág) (adatszám: 8). Tarlókon ritkulóban. Is; mertséoe: 100%. Népi nevei: Három gyakoribb neve van: tallóvirág, tarlóvirág és tisztesfű. Népi élőhelv-meghatározásai: Aratás után a búzafődön / tallón / tallón, legelőn nincs / tarlón van / tallókon, búza után / tallómező, tallókon / szántók / vetések, tarlón / tarlón, nyáron. Népi felhasználási módjai: Nem ette meg a tehen. Egyéb jellemzői: Talló után, ha jó esős idő van / augusztusban / tetejin 4-5 levele (tévesztés?). Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudja, terepen is felismeri. Abutilon theophrasti (selyemmályva) (adatszám: 4). Szántókon terjedőben. Hodályok körül is megjelenik időlegesen a takarmányból kiszóródott magvai útján. Ismertsége: 50% (kicsi minta). Népi nevei: Selyemmályva (szüleimtől tanultam) és csodafa (utóbbi tévesztés). Népi taxonómiája: Részben ismerik, de kevés adatunk van. Digitaria sanguinalis (pirók ujjasmuhar) (adatszám: 7). Szántókon gyakori. Ismertsége: 29% (kevés adat!). Népi nevei: Egy nevet gyűjtöttünk: tyúkláb. Népi taxonómiája: Tarackos valami. Valaki összevonja a Cynodon-nal. Cigánybúzák családjába tartozik, mert sáslevelű. Egyéb ada- tok: Nemrég jött. Anagallis spp. (tyúkszemfajok) (adatszám: 4). Szántókon, kertben, zavart szárazgyepekben nem ritka. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Nem sikerült kideríteni, hogy ismerik-e ezt a fajt. A fotókról néhányan tyúkszemvirágnak mondják, de nem lehet kimondani, hogy biztosan. Anthemis arvensis (mezei pipitér) (adatszám: 1). Szántókon nem gyakori. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Nem vadszékfű, margaréta. Veronica hederifolia és polita (borostyánlevelű és fényes veronika) (adatszám: 5). Szántókon, megbolygatott talajfelszínen tavasszal gyakoriak. Ismertségük: n.é. Népi neveik: Nem gyűjtöttünk nevet. Népi taxonómiája: Nem ismerik (nem tudom), találgatnak [kik virágnak neveztük, pásztorember nevet ad!/galambbegy, rokonok! Látom! /lúdhúr). Sinapis arvensis (vadrepce) (adatszám: 1). Szántók szélében, útszé- leken gyakori. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Egy adatunk van: vadrepce. Viola arvensis (mezei árvácska) (adatszám: 3). Szántókon, megbolygatott talajfelszínen tavasszal gyakori. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Vadárvácska. Népi felhasználási módjai: Ki szoktuk kapálni. Népi taxonómiája: Vélhetően sokan ismerik (kevés adatunk van). Crepis setosa és tectorum (serteszőrű és hamvas zörgőfű) (adatszám: 3). Száraz gyomtársulásokban, lucernásokban, zavartabb gyepekben gyakoriak. Ismertségük: n.é. Népi taxonómiájuk: Nem ismerik, egy ember tudja, hogy lucernafődeken van sok.