Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. II. A telkes helyek, útmezsgyék, csatornapartok és szántóföldek növényei, valamint a nem őshonos fásszárúak
38 MOLNÁR ZSOLT—HOFFMANN KÁROLY ka/bársonyparéj nevet. Népi élőhely-meghatározásai: Pares rész/tarlón nő, nem a legelőn / kertben, tengeri közt / házaknál, szántóföldön / megkerül mindenfele /szántófődeken / telkes részen/gazdag földön. Népi felhasználási módjai: Disznó szereti/ fűteni szedtük /kaszáltuk, ledaráltuk a szénát a malomban kalapácsdarálón. Egyéb jellemzői: Virágja nincs, magja van. Népi taxonómiája: A parékat meglepő módon több taxonra bontják (a porénak sokféle változata van), általában jól felismerik őket. A disznópa- réjt szinte mindenki biztosan felismeri. A cigányparé igen ritkán más faj. Xanthium italicum és strumarium (olasz és bojtorjános szerbtövis) (adatszám: 40). Kapás kultúrákban, száraz gyomtársulásokban gyakori. Ismertsége: 98%. Népi nevei: Leggyakoribb nevei a szerbtövis, ritkábban szerbtövisk, pinagereblye, olykor cigánymogyoró, ritkán csim- bók, deákmogyoró, kódusmogyoró, pinakaparó, kaparó, pinaszúrkáló, pinaszőrlétra, bogáncs, boronatövisk, szervtövis(sic). Termésének nincs határozott neve: gubó, csimbók, bogyó, gubancs. Többen nem ismerik a szerbtövis nevet. Népi élőhelv-meohatározásai: Szántókon / vetésekben /kukorica közt, ugaron /kukorica közt /szántófődön, kanálisparton / szántófődeken / útfélen, telkes részen / árokpart / vetésben, házaknál, laposszél. Népi felhasználási mód jai: Hogy finom legyen (a posztó), a szabók ezzel gereblyézték /szűcsök ezzel gereblyézték a posztó külső részét/ borzasztóan kibaszott nagy gyomnövény / disznók szeretik a termését / ló megdöglik, ha megeszi/a tengerit kirostálják, (a birka a maradék kukori- aijszemet kiválogatja, a bogáncsot otthagyja. Egyéb jellemzői: Beleakad/ bogyója van, és két bajsza / Szerbiából hozta át a disznó / 3-4 cm-es tövise van, virága nincs, nincs magja, a fődből nő ki lopva/pici fekete ovális (termése) beleragad, amikor a szénát hordjuk. Népi taxonómiája: Talán mindenki ismeri, néven is nevezik, terepen is jól felismerik. Ritkán a két Xanthium-faj egy taxon (nem vagyok tisztában/egyfajta). Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) (adatszám: 34). Belvizes szántókon, parlagokon, rizsföldeken gyakori. Ismertsége: 97%. Népi nevei: talpas muhar, ritkán muhar, vízi muhar, szőrös muhar. Népi élőhelv-meo- határozásai: Ezt se veti az Isten se, rizsába van / vizes helyen /lucernában, tengerifődön /szántófődi növény / feltört fődön, ugaron, kukoricafőd, omlós fődön / vizes helyen, szántófődön / kukoricafőd /jó trágyás főd. Népi felhasználási módjai: A lányok szedték ki a rizsfődön/nem sok érő legeltetni, szénaként is meghajcsa a jószágot. Egyéb jellemzői: Gyökere széjjelfut / ingnyakon kel be a magja!/talpas, széles levelű. Néni taxonómiája: Szinte mindenki ismeri, néven nevezi, terepen is jól felismeri. Vicia villosa, angustifolia és grandiflora (szöszös, vetési és nagyvirágú bükköny) (adatszám: 28). Szántókon, száraz gyomtársulásokban és zavart szárazgyepekben gyakoriak. Ismertségük: 100%. Néoi neveik: Leggyakoribb nevük a vadbökköny, ritkán babó, bökköny, vadbükköny, vadbökön, babóka, kérdéses a bagócs és majorka, termése: csöve van. Népi élőhelv-meohatározásai: Ugaron / vetni szokták /jobb fődeken /útfeleken /jó fődön, laposas szélében / vetett / útfeleken, szántófődeken egzisztál/útíéláen/legelőkön, vegyes fűfélék között. Egyéb jellemzői: Búza tetejéig megnő/ fehéres-lilás virág, csöve van, apró mag/ragadós valami, csöve vót / fut / olyan, mint a vadborsó, csattog a termése / pici csöve van, mint a babé. Népi taxonómiája: Talán mindenki ismeri, a vadat és a termesztettet is (szelíd bőkön, takarmánynak vetik / a szelíd bökköny, víknyabb a szára, meg a csöve). Az apróbb példányokat nehezebben ismerik fel, a termés sokat segít. Ritkán tévesztik: mogyorófű. Tripleurospermum perforatum (Matricaria inodora) (ebszékfű) (adatszám: 50). Belvizes szántókon, parlagokon, útszéleken gyakori, jsr mertséoe: 98%. Népi nevei: Leggyakrabban vadszékfú'/vadszíkfű vagy katóka, ritkábban kutyakapor (Karcagon), ritkán: vadkömény, büdöske, vadkamilla, katókafű, katókavirág, lábas szíkfű, papkalap, vad széki fű, papszakáll. Valaki több nevét is ismeri (vadszíkfű=katóka/vadszíkfű = vadkamilla / katóka = vadkamilla). Néoi élőhelv-meohatározásai: Szántón / de jó katókás a búza! / szántáson, ugaron / tárcsázott helyeken / víznyomta helyeken/ugyanolyan helyen (mint a kamilla) / az is szíkesebb területen, megválogassa a területet/jobb helyen, szántófődeken /szántófődön, ahol kiveri a víz a vetést/szikes helyen, ugaron/nem művelt helyen, ugar/szántófőd, ugar/ szántófődeken. Népi felhasználási médiai: Birka nagyon szereti, lucernával vetekszik/csintalan valami, nem eszi meg semmi / kamilla helyett vetik - nem így van! / takarmánynak jó / vetekszik a lucernával / télbe takarmánynak, nehezen szárad be. Egyéb jellemzői: Nagyobb/mint a szíkfű, de nagyobb/nagyobb a gubája /nagyobb a gumója / nagy bokrokban van, vastag kóró / olyan sűrű / nagyobb virága van. Népi taxonómiája: Szinte mindenki ismeri, néven nevezi, terepen is jól felismeri. A kamilla „párja". Ambrosia artemisiifolia (parlagfű) (adatszám: 12). Szántókon, zavart földfelszíneken gyakori. Ismertsége: 91%. Népi nevei: Parlagfű. Népi élőhelv-meohatározásai: Olyan mindenfelé / vetésterületeken / szántófőd, elhagyott főd, lucernás főd/szántófődi/mindenütt, árokszélén/ugaron hagyott helyen /pihentetett főd. Népi felhasználási módjai: Ugyanúgy lekaszálják. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri a nevet, de a növényt is felismeri (még fonnyadva is). A pallagfű név inkább jelzős és termőhelyet jelez, nem ezt a fajt (ami a telken van, telekmező). Egyéb ada- tgk: Nyilván a médiából hallották. Annyi nem (volt), mint az utolsó 10 évben/sok van mostanában, nem volt ezelőtt semmi. Consolida regalis (mezei szarkaláb) (adatszám: 48). Szántókon gyakori. Ismertsége: 94%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a szarkaláb, ritkábban sarkantyú (akik e nevet használják, azok szerint a szarkaláb a C. orientalis). Népi élőhelv-meohatározásai: Búzafődön/kinn a határban, legelőkön, termőfődön / szántófőd, búzaközt / vasútódalban / vetés közt / szántófődi, útszéleken /legelőkön is megkerül, út mentén. Egyéb iellem- zői: Hegyes kék virág/olyan lippántos, kevés virág van rajta. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, és néven is nevezi (ritkán kíkvirágnak hívják, egyféle pótnévként?). Sokan tudják, hogy kétféle szarkaláb van (a kertivel három) (mindkettőszarkaláb/egyik tömött/kétféle, három színű /ez is, csak ez nemesített fajta - C. orientalis). Consolida orientalis (keleti szarkaláb) (adatszám: 24). Szántókon gyakori. Ismertsége: 83%. Népi nevei: Leggyakrabban egyszerűen szarkaláb, ritkán tömött szarkaláb (jelzős?), szarkafű (tévesztés?), vadszarka- láb. Fantázia- vagy talán rögtönzött nevei is vannak: gyertyavirág, fürtös szarkaláb. Népi taxonómiája: Kevés saját neve arra utal, hogy csak részben leváló taxonról van szó (egy fajtája a szarkalábnak /szarkaláb, csak
