Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. II. A telkes helyek, útmezsgyék, csatornapartok és szántóföldek növényei, valamint a nem őshonos fásszárúak
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 37 rőt táplálkozik. Népi taxonómiája; Mindenki ismeri, szinte mindig terepen is felismerik, és nevet is kap. Önálló taxon, más fajokkal nem vonják össze (egyszer C. brachycephalum-mal). Eovéb adatok: Acat, ez mán szaknyelvi Convolvulus arvensis (apró szulák) (adatszám: 44). Szántókon, kertekben, útszéleken, de pusztai löszgyepekben is gyakori. Ismertsé- ge: 100%. Népi nevei: Egyetlen neve van: folyófű (kétszer futókaként említik, ez inkább tulajdonságjelölő). Népi élőhelv-meahatározásai: Szántófődeken / szántók szélében, vetett helyen / kertben, árokparton, mindenütt, szikes fődön nem, laposban nem /mindenütt, vetett helyen / szántófődön, kertekben / szántófődön / ugarfődön / legelőn nincs, szántóterületen adja fel magát, ott kinn az más talaj, ott folyófű nem létezik / szántófődön, mezőn nem. Népi felhasználási módjai: Hasznos mező/jobb, mint a here. Egyéb jellemzői: Kék virága van (értsd: rózsaszín). Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudja, terepen is biztosan felismerik. Papaver rhoeas (pipacs) (adatszám: 30). Szántókon gyakori. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Szinte mindig pipacs a neve, ritkán piros pipacs, pipacsvirág. Népi élőhely-meghatározásai: Az vót a jó búza, mert dús búzában terem/búzába/búzában /búzafődön /tállón, búza széliben/szántófődön/vetésekben, szántófődön, búzafőd, árokpart / búzában átlagban. Egyéb jellemzői: Piros /piros. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudja, terepen is biztosan felismerik. Egyéb adatok: Egy virág csak! Centaurea cyanus (búzavirág) (adatszám: 25). Szántókon a pipacsnál ritkább. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Egyetlen neve van, búzavirág. Népi élőhelv-meghatározásai: Búzába / búzában jobban, útféleken /búzafődön /szántófődön, gyepen nem!/kinn a határban, fehér fődön is, árokparton / búzafődön /szántásban / búzában, kövesútszélen. Népi felhasználási módjai: Megeszi a birka. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen is biztosan felismerik, más fajhoz nem kapcsolják. Eovéb adatok: Médiából tudja: Magyar virág! Nem terem meg máshul. Cuscuta spp. (arankafajok) (adatszám: 21). Lucernaföldeken és szárazgyepekben gyakoriak. Ismertségük: 100%. Népi neveik: Minden esetben aranka (olykor talán aranykának ejtve). Népi élőhelv-meahatározásai: Lucernában/lucernában, ugarföldön, szántásban/lucerna fődben / lucernafődeken / lucerna fődön / lucerna közt / vetett helyen, legelőkön is megkerül / legelőn is. Népi felhasználási módjai: Az csesznve! Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen is biztosan felismerik, más fajhoz nem kapcsolják. Hibiscus trionum (varjúmák) (adatszám: 18). Kapáskultúrákban gyakori. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a dinnyefű, ritkábban vaddinnye, ritkán vadgörögdinnye. Népi élőhelv-meahatározásai: Szántófődi/kertben, szántón /kukoricafődön /mindenfele/tarlón / kultúrfődön, vetésekben/szántófődi/csutkafődeken / ugarfődeken. Népi felhasználási médiai: Gyámoltalan virág, jó kapálni, nem ellenfél/ felfújja a birkát. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen is biztosan felismerik, más fajhoz nem kapcsolják. Setaria viridis és pumila (zöld és fakó muhar) (adatszám: 40). Parlagokon, ugarokon gyakoriak. Ismertségük: 100%. Népi neveik: Fő nevük a muhar, de a talpas muhar miatt jelzős szerkezetek is képződnek, de egyik ilyen sem gyakoribb (rendes vagy sima muhar, ill. tallómuhar, apró muhar, törpe muhar, egerfarku(sic) muhar, futó muhar, lapos muhar, magos muhar, kódistetű, egyszálas muhar, szőrös muhar, ragadósfű, rókafarkas muhar). Népi élőhelv-meahatározásai: Mindenütt, kertben/szántófődön /szántófődeken, ahogy kimegyen a vetés, ahol megáll a víz/szántófődön / mindenütt / vizes szántófődeken /tarlókon /mindenütt/szántások /árokpart, szántófődi/útszéW. Népi felhasználási módjai: Takarmánynak használják / van egy magas, csutkát abba kötöztük, nem szabadott kikapálni (melyik faj lehet?). Eovéb jellemzői: Kódistetű (ez nem név, inkább tulajdonság) / ragad/ragad/beleragad/átkozott/bokros /ragad. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, néven is nevezi. Általában két (ritkán három) muhart különítenek el [van többféle /annyi fajta van!), a talpas muharon (Echinochloa) kívül időnként megemlítik a pipaszúrkáló muhart (Alopecurus pratensis), egy nemesített muhart név nélkül és egy bokrosabb jellegű muhart. Ezenkívül van a ragadós és nem ragadós Setaria jellegű muhar (a lapos vagy futó muhar, nem ragad, a magos muhar, ragad, (mindkettő) szántófődön). Datura stramonium (csattanó maszlag) (adatszám: 43). Szántókon, tarlókon gyakori. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Két gyakori neve van: csattogó maszlag (gyakran: csattanó maszlag) és a csudafa, olykor csodafa, néhányszor bolondító, ritkán csatiasz, datura, vaddatura, bariska (a növény maga), bolondítólevél, disznófű, disznótövis. A csudafa nevet elég sokan nem ismerik. Népi élőhelv-meahatározásai: Kapásnövények közt / szántón / szántófődi növény / tanyahelyen / ugarfődön, útfélen / gyepen nem vót, szántófődön kerül meg/árokpart /feketefőd, tengeribe/ ugaros területen, gabona után. Népi felhasználási módjai: / kopaszkutyafület kenték vele légy ellen / lovat bekenték, légy nem bántotta / légyirtó- nak. Eovéb jellemzői: Szúrókás/fekete lapos magja van, szúrókás/termése csattan/szúrókája van/szúrós gumója van, fekete magja, tőcséres fehér virága/minta (kerti) Datura-virág, olyan!. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, bár lehet, hogy olykor tévesztik a Hyosciamus-szal (nincs elég terepi adatunk, pl. csudafa=bolondító=csattogó). Egyéb adatok: Vaddatura, főorvos mondta mérgezéskor /könyvben írták: csattogó maszlag. Hyoscyamus niger (bolondító beléndek) (adatszám: 11). Szántók szélében, útszéleken nem gyakori. Ismertsége: 80%. Népi nevei: Gyakori neve a bolondító, ritkábban a bilindek, biléndek, bülindek (utóbbi kettőt egy ember mondta), bolonító beléndek. Népi élőhelv-meghatározásai: Partos helyen / ahol nem nagyon járnak, kövérebb talajt szereti, ez se a legelő közepin, útszéleken / mindenütt, mer a madár széjjelhordja. Eovéb jellemzői: Termése csengő, sok apró mag/gubája csengő. Népi taxonómi- ája: Sokan ismerik, nevét is tudják. Olykor tévesztik a Datura-val [csattanó maszlag = bolondító / csattogó maszlag = bolondító beléndek, de: a bolondító nem a csudafa!), a bolondító nevet a Datura-ra is használják - arra is gondolva! Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj) (adatszám: 58). Szántókon, gyomtársulásokban gyakori. Ismertsége: 98%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a disznóparé(j), gyakori a cigányparé(j), ritka a bársonyparéj/ paraj, bársonka, disznódudva, disznófű, disznóparaj/paré, szúrós paraj, szőrös (disznó)paré(j), magvas disznóparéj, bizonytalan nevei a veresparéj, fehér páré, sós paréj. Többen ismerik mind a disznóparéj, mind a bárson
