Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. II. A telkes helyek, útmezsgyék, csatornapartok és szántóföldek növényei, valamint a nem őshonos fásszárúak
34 MOLNÁR ZSOIT-HOFFMANN KÁROLY használási módjai: A disznó se szereti/nem eszi semmi/jószág nem szereti /nem szereti a jószág / malacnak belökjük, nem szereti/nem nagyon ízlik a birkának/nem eszi a jószág. Eavéb jellemzői: Nagylevelű / nagy / nagy levél, négysarkoskóró, rém büdös/kegyetlen rossz szaga van/olyan büdös szaga van. Népi taxonómiája: Határozottan ismert taxon, nevét is tudják. Kicsit rokonítják más párákhoz [kb. minta fosóparé/veresparéjbozhasonlít), egyébként a paréj családba tartozik. Melilotus albus és officinalis (fehér és orvosi somkóró) (adatszám: 36). Száraz gyomtársulásokban gyakoriak. Ismertségük: 94%. Népi neveik: Leggyakrabban vadlucerna, ritkábban butykóró (Karcagon és Kunmadarason), néhányszor nyúlárnyék, ritkán sárga lucerna, orbáncfű (tévesztés?), bütykóró. A butykóró nevet máshol nem ismerik. Népi élő- helv-meahatározásaik: Csatornaparton jobban, a Hortobágyon a birka leenné rögtön/útfeleken, szántófődön, árokpartokon/árokparton, elhagyott ugar/árokpart, ugaros rész/szántófődekszéle/útfeleken. Népi felhasználási módjaik: (Aki) pipált, megszárította, dohány közé (tette) /szaga van, átjárja a takarmányt / dohányba morzsolták / pásztoremberek megszárították, dohány közé tették. Népi taxonómiája: Szinte mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen is jól felismerik. Artemisia absynthium (fehér üröm) (adatszám: 16). Száraz gyomtársulásokban gyakori. Ismertsége: 94%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a fehér üröm (ritkán: bárányüröm). Népi élőhely-meghatározásai: Partosabb részen, magasabb részen / árokparton / árokparton, útfeleken / vót szántófőd/ugar, árokpart/kanálispart, Hortobágyajj. Népi felhasználási módjai: Gyógyszernek szedtük. Egyéb jellemzői: Az a magas. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, neve is van, terepen is felismerik. Egyelőre nem tudjuk, hogy a bárányüröm névhasználati eltérés vagy tévesztés (pl. a bárányüröm és fehér üröm egy!). Aristolochia clematitis (farkasalma) (adatszám: 25). Üdébb szegélyekben, árkokban ritka, a Tisza-felé gyakoribb. Ismertsége: 92%. Népi neve: Egyetlen neve a farkasalma. Népi élőhelv-meahatározásai: Benti növény / szántófődön / legelőkön / folyók partjain / itt nem nagyon, szántófődeken /itten nem nagyon van/partos fődön, szántófőd szélében / szántófődeken / telkeken, árokparton / inkább kertekben / mezőn nincs, szántófődön. Népi felhasználási módjai: Tyúktetűre/bolhairtó/bolhát kiirtja / bolhát űzni ágyban / lábra, sebre / égésre, embernek/jobban gyógynövényként, mindig szedni kellett egy kis csokrot / ló lábára / tyúk- tetűt irtottuk. Egyéb jellemzői: Nem jellemezték. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen is biztosan felismerik, más fajhoz nem kapcsolják. Galium aparine (ragadós galaj) (adatszám: 24). Üdébb szegélyekben, árkokban, akár szántókon, kertben gyakori. Ismertsége: 88%. Népi nevei: "Névnélküli" növény: kétszer gyűjtöttük, hogy ragadós galaj, jelzős szerkezettel: fényesfű, ill. ragacs(osfű). Népi élőhelv-meahatározásai: Erdőben /erdőszélin, bozótos helyen /jó helyen, szikes helyen nem terem. Népi felhasználási módjai: Hánytuk egymás hátára, viszi a szamár a füvet!/szereti a liba. Eovéb jellemzői: Ragad az emberre /fut, szinte egybe görgetem; kerítés mellett felmegyen, futónövény / futás / ragacsos valami / ragadós borzasztóan/tapadó fene ez/ragad az emberbe, gyalázatos valami. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, mint növényt, hortobágyi neve nincs. Kétszer a tudományos nevét gyűjtöttük. Két tévesztett neve is ragadósságára utal: farkasfog, bundaszőr. Cichorium intybus (mezei katáng) (adatszám: 51). Száraz gyomtársulásokban, üde, nem szikes gyepekben gyakori. Ismertsége: 92% (alábecslés lehet). Népi nevei: Két gyakori neve van: kattankóró és katlankóró, ritkán: katánkóró, katlanfű. Népi élőhelv-meahatározásai: Útfeleken, elvétve, megkerül mindenütt /sarjúszénában / ritka, ahol a szamártövis/nem mindenütt nő, félreeső helyen /szántások / telkes, jobbféle helyen, árokpart/telkeken /legelőkön is megkerül / legelőkön /nem olyan jó fődeken / mindenütt/árokpart. Népi felhasználási módjai: Amikor nem búg a kan... / fűteni használtuk, kalácsot sütöttünk/gyomnövény/seprűnek is. Egyéb jellemzői: Ha kinyílik, rövidülnek a napok, megette a fene az egészet!/ha alulkezdi, hamar beköt az ősz/ha virágzik, nem kell fejni a birkát, elmegy a teje / attól kezdve hosszabbak az iccakák / nem kék, hanem lila / nyúlik az éccaka, rövidül a nap. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, talán csak a kis tudásúak nem. A kóróját ritkán tévesztik az ökörfarkkórónak (talán a mérete miatt). Linaria vulgaris (közönséges gyujtoványfű) (adatszám: 25). Zavart szárazgyepek, útszélek gyakori faja. Ismertsége: 84%. Népi nevei: Uralkodó neve a tátogó, ritkán tátika, vadtátika, pusztai tátika, sárga tátogó, tá- togóvirág. Népi élőhely-meghatározásai: Nem az eredeti legelőn, ott nem találkoztam vele / árokpart, kanálispart/ legelőkön is megkerül. Népi taxonómiája: Legtöbben ismerik, néhányan a kertihez hasonlítják (a vadtátika, mint a tátogó). Sclerochloa dura (kőperje) (adatszám: 18). Taposott utakon, hodályok körül gyakori. Ismertsége: 81%. Népi nevei: Nem tudtunk nevet gyűjteni csak talán rögtönzött neveket vagy jelzős jellemzést (tátika - meghúzzuk, nyílikszétfelé) és jelzős szerkezeteket (útszéli tarack / kúszóperje / úti fű). Népi élőhelv-meohatározásai: Állásokon, hodály körül, gyepen nincs/ útféleken, legelőn nem, állás szélibe, jó talajszerkezet (kell neki). Népi felhasználási rnódiai: Jószág nem eszi. Egyéb jellemzői: Kúszik, lapul. Népi taxonómiája: A rögtönzött nevek és a jelzős szerkezetek mellett a perjé- hez rokonítják [ez is ilyen perjeféle / valami perje lehet). A Lolium-hoz is kapcsolják [csak ez mán taposódott). Olykor tévesztik (pl. libatippannak). Calystegia sepium (sövényszulák) (adatszám: 21). Üde szegélyekben a Hortobágy peremein gyakori. Ismertsége: 81%. Népi nevei: Leggyakrabban lúdhúr, folyondár, ritkán vízi folyófű, futófű (jelzős), vadfolyófű. Népi élőhelv-meohatározásai: Halastóba nádon / felmegy a nádra. Népi felhasználási módjai: Ha elvénül, nem eszi a malac/birka szedte le a nád száráról /nem nyúlt hozzá a birka/ostort csináltunk/nagyon haragudtunk rá. Egyéb jellemzői: Mint a folyófű, hosszabb a levele, vastagabbra nyúlik, rámászik a tengeri szárára / mint a folyófű, olyan futó /felmegy a nádra; baj vót vele a kapálásnál/futónövény, hasonlít a folyófűhöz/virága, mint a folyófű. Népi taxonómiája: Sokan ismerik, egyesek a folyófű egyik változatának tekintik (folyófűnek mondtuk/másikféle folyófű/a nagyobb folyófű/ van kerti is: házaknál vót az a kék - Ipomea /folyófű többféle van), mások szerint külön taxon (folyondár, lúdhúr, vízi folyófű - folyondár vagy mi
