Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. II. A telkes helyek, útmezsgyék, csatornapartok és szántóföldek növényei, valamint a nem őshonos fásszárúak

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE

35

nek mondják). Ide sorolható a Fallopia dumetorum is, vadfolyófű a neve, valószínű nem külön taxon.

Dipsacus laciniatus és fullonum (hájakút- és erdei mácsonya)

(adatszám: 47). Üde, alig szikes árkokban, útszéleken, zavart gyepekben gyakori. Ismertsége: 81%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a szamárkóró (egy ember: de szerintem nem ez a neve), olykor egyszerűen szamártövisk, ritkább nevei: szamárkenyér, bogáncs, dísztövisk, gólyafű, gólyatövis, kecskerágókóró, macskatövisk, ökörfarkkóró, rókafarok?, vaddohányvirág. Fantázianév a karóstövis, gubós tövisk. Népi élőhelv-meqhatározásai: Víznyomta, ártéri területeken, belebotlottam jártamban-keltemben, de sohase érdekelt. Népi felhasználási módjai: Csúnya növény ez! Egyéb iellem- zői: Toboza van, mint a sündisznó. Népi taxonómiája: Sokan ismerik, de csak az emberek fele nevezi meg [hogy ne ismerném, van neve..., az esővizet felfogja). Bizonytalan esetben szamártövisk, mer szúrós / valamilyen tövisk. Egyéb adatok: A negatív hozzáállás mellett vannak pozitívak is: Védett!/ez vóna az én töviskem, meghagytam, nekem annyira tetszett. Ezaz, amit (a múltkor) nem tudtunk, de a virágbótos sem tudta.

Silene latifolia (fehér mécsvirág) (adatszám: 19). Zavart szárazgyepek, útszélek gyakori faja. Ismertsége: 74% (túlbecslés). Népi nevei: Leggyakrabban konkoly, ritkán vadkonkoiy, fehér mécsvirág, szappanvirág. Népi taxonómiája: Kicsit rejtélyes növény. Legvalószínűbb, hogy népi faxonként a konkoly egyik fajtája vagy rokona (majdnem a konkolyhoz hasonló/szerintem konkoly), de sokan tévesztik a rózsaszín virágú konkollyal, különösen termésben [hát, konkoly!/konkoly /konkoly /konkoly, piros virága van!). Van, aki megkülönözteti a valódi konkolytól (nem konkoly, annak szép lila virágja van /(ez) vadkonkoly, a búzában van a szelíd). Valaki a Saponaria-hoz kapcsolja [szappanvirág, az egyik félé). Többen tévesztik más fehérvirágú fajnak (vadmák, tallófű).

Pastinaca sativa (vadpasztinák) (adatszám: 9). Száraz gyomtársulásokban, üde, nem szikes réteken gyakori. Ismertsége: 67%. Népi nevei: Vadkapor, egyszer: vadköménymag, vadzó'dség. Népi élőhelv-meqhatározásai: Aljasabb helyen. Népi taxonómiája: Az ernyó's fajok erősen kapcsolódnak egymáshoz (pl. Nem a vadsárgarépa!), de sajnos nincs elég terepi adatunk.

Verbascum blattaria és austriacum (molyűző és osztrák ökörfarkkóró) (adatszám: 15). Útszélek, zavart szárazgyepek gyakori fajai, js; mertséoük: 67%. (vélhetően túlbecslés). Népi neveik: Ökörfarok (kevés és bizonytalan adatunk van!). Népi élőhelv-meqhatározásaik: Vasútódalban. Egyéb jellemzőik: Lent kezd virágozni; magja, mintalengubó, sárga (virág), egy szál/alul virágzott, felül még nem / (ha) talpig virágzik, nagy tél lesz. Népi taxonómiája: Az ökörfarkkóró nevet sokan ismerik, de bizonytalan, hogy ki mire vonatkoztatja. Képről is nehezen ismerik fel, terepen tévesztik (lósóska változata). Több terepi adatra lenne szükség.

Knautia arvensis (mezei varfű) (adatszám: 6). Útszélek, zavart szárazgyepek nem gyakori faja. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Dongóvirág (háromszor), egyszer dongófű. Népi taxonómiája: Bizonytalan, mert terepi adatunk kevés van, képről nem ismerhető fel a faj. Mindenképpen a mé- hekhez kapcsolják, ami arra utal, hogy a fajt valamennyire ismerik a Hortobágyon. Adataink: Lila/lila, meglepi a dongó, szántófődeken és pusztán /kik, rózsaszín, löszös,jobb fődeken, nem szúrós/méhek is lepik.

Papaver dubium (bujdosómák) (adatszám: 15). Zavart szárazgyepek ritka faja. Ismertsége: 67% (bizonytalan). Népi nevei: Pipacs, vadmák, fehér pipacsvirág (saját név, jelzős) (kevés adatunk van, terepi nincs, csak kép). Népi taxonómiája: Ismerik, de nem tudjuk, mennyire. Hasonlítják, rokonítják a pipacshoz [pipacs elfajult változata /pipacs, pont olyan állású / pipacs fajta, olyan fakó pipacs / valami pipacs féle / láttam fehér pipacsot) és ritkán a mákhoz [vadmák, mint a mák, csak kicsi, fehér, a fehérbe van az a barna).

Artemisia vulgaris (fekete üröm) (adatszám: 16). Útszélek, száraz gyomtársulások gyakori faja. Ismertsége: 63%. Népi nevei: Több nevet gyűjtöttünk, de egyiket sem elégszer, kétszer: fekete üröm, veres üröm, egyszer: bárányüröm, sósüröm, vadkender? Népi élőhely-meghatározásai: Árokpart / útfeleken / útfeleken / fekete fődön / szántófődszéleken / kövesútszél. Eavéb jellemzői: Barnás szára van, levele ződes /nagyobb, mint a bárányüröm. Népi taxonómiája: Legtöbbek számára egyértelműen ürömféle, mások bizonytalanabbak [paréfajta / vadkender? / mint a vadkrizantén /parlagfűhöz hasonlít).

Dactylis glomerata (csomós ebír) (adatszám: 4). Vetett fű, másodlagos útszéleken terjed, még nem gyakori. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Nincs neve, vetett fű. Népi élőhelv-meqhatározásai: A 8-as tömbben. Népi taxonómiája: Aki ismeri, az sem tudja a nevét, mások találgatnak [eznem tarack! / komócsin vagy mi?). Egyéb adatok: Nem vót felénk sose / vetett fű, idekerült.

Echium vulgare (terjőke kígyószisz) (adatszám: 9). Útszélek, száraz gyomtársulások nem gyakori faja. Ismertsége: 44%. Népi nevei: Nem gyűjtöttünk nevet. Népi taxonómiája: Nem önálló népi taxon, neve sincs [hát valami nevének lenni kell), de többen látásból ismerik [olyan nagy bo- zótú/zsályafélékhez hasonlít), mások nem ismerik (ittkörül nem láttam).

Tanacetum vulgare (gilisztaűző varádics) (adatszám: 5). Útszélek, száraz gyomtársulások nem gyakori faja. Ismertsége: 40% (bizonytalan). Népi nevei: Nem tudtunk nevet gyűjteni. Népi éló'helv-meohatározásai: Nem sziki legelőn, dűlőutakon, ahol a jószág nem eszi/sziken nem terem. Néni taxonómiája: Kevesen ismerik a növényt, nevét nem tudják.

Picris hieracioides (keserűgyökér) (adatszám: 9). Útszélek, száraz gyomtársulások gyakori faja. Ismertsége: 33% (kis mintaszám). Népi nevei: Nem gyűjtöttünk nevet. Népi taxonómiája: Általában nem ismerik [porénak biztos páré), többen rokonítják [csorbókaszerűség / mint a jakabnapikóró), kevesen ismerik [ragadósfűnekhívom).

Agrimonia eupatoria (apróbojtorján) (adatszám: 12). Útszélek, száraz gyomtársulások nem gyakori faja. Ismertsége: 33%. Népi nevei: Jóbojtorján, apróbojtorván (csak két adatunk van). Néni élőhelv-meqhatározásai: Erdőbe, árokparton / árokódalban. Népi taxonómiája: Kevesen ismerik, névről csak ketten, pedig nem ritka. Gyógynövényként sem használják.

Galium mollugo (réti galaj) (adatszám: 6). Üde gyomtársulásokban, nem szikes gyepekben rendszeres. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Nem gyűj