Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Folklorisztika - Orosz György: Dualisztikus kozmológiai hiedelmek a svéd, a magyar és az orosz kultúrában

DUALISZTIKUS KOZMOLÓGIAI HIEDELMEK A SVÉD, A MAGYAR ÉS AZ OROSZ KULTÚRÁBAN 209 két ember (legtöbbször két fivér, jó és gonosz) vitáját, ily módon megtes­tesítve a dualisztikus mítosz szemben álló elveit.48 A középkori Oroszországba szóbeli történetek és írásos elbeszélések formájában eljutottak bogumil szellemiségű eretnek tanok is. így például az a felfogás, hogy Istennek két fia van: „Az ördög Isten elsőszülött fia, aki Isten után a második, az Isten jobb­ján ül. Neve Szatanail. Testvére a Logosznak (Igének). Fellázadt, kiüldöz- tetett, kiesett az égből. Megtartotta teremtő erejét, megteremtette a látható világot, amint az le van írva a Genezisben. Megteremtette Ádá- mot, akibe Isten lehelt lelket. Évát hasonlóképpen. Isten fia pedig, aki a teremtés után 5500-ban keletkezett, megtestesült anyagtalan testben, megfeszítették, az alvilágba taszította Szatanailt, aki elveszítvén az -il (= -él) végződést a nevéből és az erejét is, maradt Szatanosz..."49 A Mélységek könyvé ben olvasható párviadalt az Igazság és a Hamis­ság között, ugyan nagy áttételeken keresztül, felfoghatjuk a bogumilek idevonatkozó tanításának Logosz (Jézus) és a Sátán közötti harcról. Ők ketten, bár az Igazság győzött a vitában, megosztoztak a világon. Az ég Jézusé, a föld a rajta élő emberekkel pedig a Sátáné. Azon emberek szá­mára, akik a Sátán uralma alatt élnek, mégis van megmenekülési lehető­ség, mert, mint megtudhatjuk ezen vallásos népénekből: Kto őyqerb ílpaB/joü mb, Torb npnuafiHHbiíí ko Tocnofly, Ta ayuia h Hacnenyerb Ceőe papcTBO HeőecHoe.50 Kinek éltét az Igazság vezeti, Az Úrban ő meg nem csalatkozik, Az a lélek meg is kapja örökül A mennyeknek országát. A szláv dualisztikus mitológia és a bogumilek dualisztikus világfelfo­gása, találkozván, egymást erősítették, összefonódtak a lehetséges kap­csolódási pontokon, s így nyert költői megfogalmazást a kettős, égi-földi uralom a Mélységek könyvé ben. Az Igazság és a Hamisság közötti párvia­dal kimeneteléről az alábbiakban idézett két vallásos népénekrészlet azt tudatja, hogy az Igazság felment Istenhez a mennyekbe vagy felvétetett Istenhez a mennybe, a Hamisság pedig elfutott a sötét erdőkbe vagy pe­dig behatolt az emberek szívébe. Az erdők, mint ismeretes, a mitológiá­ban a gonosz erők, a démonok, az ördögök és a mi esetünkben a Sátán tartózkodási helyének számítanak, akit itt Hamisságnak neveznek. Telje­sen világos és érthető, hogy jelen esetben Jézusról és a Sátánról van szó: 48 TOKAREV 1988: II. k. 596. 49 Zigavinosz az 1200-as években írta le könyvében a bogumil vallást. Az ő idevonatko­zó munkájából (Evcpvplog ZvYaßqvöt;: flavonMa AoypaTixrj - Patrologia Graeca 130. 1289.), a úpgoxEYTtX1)- ■ • enciklopédia nyomán, idézi Nagy Ilona Berki Feriz fordítá­sában a dualisztikus mondák egyik kulcsfigurájáról, az ördög személyéről vallott bo­gumil nézeteket. L: NAGY 1979:326. 50 BESSONOV 1861-1864:1./2. 299-305, N8 82. ílo6e>Kaji(a) npaBfla kt> Bory Ha Heóo, lloöe>Kana KpHBfla bt. npaBoaiaBHOü Mipt>, Bt> npaBocnaBHoiá Mip'b fla Kaicb TeMHbi neca.5' Igazság elfutott Istenhez a mennybe, Hamisság elfutott a pravoszláv világba, A pravoszláv világba, akárcsak a sötét erdőkbe. flpaBfla BT>33Ta Kb Bory Ha Heőo; (Kp)nBfla-Ta notujia no Bc(e)ü 3eMmi CBaTopycKoü, Bcen(n)nacb no cepflepaMb no TanHMMb.52 Igazság felvétetett Istenhez a mennybe; Hamisság elterjedt az egész szent Oroszhonban, Behatolt titokban a szívekbe. Az Igazság és Hamisság vitájának és párviadalának mindazonáltal bib­likus előzményei is vannak. A Herbert Haag-féle Bibliai lexikonból a kö­vetkezőket tudhatjuk meg. A hazugság nem más, mint a hamisság. Az Újszövetségben a Sátán a hazugság atyja (Jn 8,44). Az igazság szava az evangélium, mert maga az igazság ölt benne formát. Az igazság isme­retére eljutni egyértelmű azzal, hogy kereszténnyé lenni. János apostol írásaiban az igazság semmiképp sem választható el Jézustól, aki az igaz­ságot kinyilatkoztatta (Jn 1,14-17). Nemcsak azért nem, mert Jézus csak az igazságot hirdette, semmi mást, hanem azért sem, mert Ő az igazság, s mert nélküle nem lehet eljutni az igazságra. Minthogy az Atya Jézus­ban nyilatkoztatta ki magát, a Jézus által kinyilatkoztatott igazság magá­nak Istennek az igazsága, amelyet az ember kegyelemből a megtestesült Igében ajándékul kapott. Ezért az igazság hittel fogadása üdvösséget je­lent, elutasítása viszont kárhozatot von maga után.53 Végezetül megválaszolandó még a következő kérdés: Honnan került be a két nyúl a Mélységek könyve orosz vallásos népénekekbe? Vélemé­nyem szerint itt a bizánci írott irodalom Physiologuss4 című műve gyako­rolt hatást az orosz folklórra. Jutta Seibert A keresztény művészet lexikona kiadványban a Physiologus\ó\ az alábbiakat írja: „Physiologus (gör. természetismerő szóból): A keresztény középkor egyik legrégibb és legelterjedtebb természettudományos-vallásos irata viselte ezt a címet, ami valószínűleg 200 körül keletkezett. A cím a ter­mészettan egyik tekintélyére utal, akire a szerző állandóan hivatkozik. Ez a késő antik-kora keresztény szellemben fogant könyv a mi fogalmaink szerint minden, csak nem »természettudományos«: 55 fejezetében a va­lóban létező állatok (oroszlán, papagáj, pelikán) mellett tárgyal egy sor fantáziaállatot (egyszarvú, főnix), ezenfelül néhány növényt és ásványt. Jellemző módon minden fejezet odaillő bibliai idézettel kezdődik; ez­után következnek a természettani megállapítások, amelyeket a szerző túlnyomórészt ókori auktoroktól vett át (Arisztotelész, id. Plinius, Plutar­51 GRIGOR'JEV 1904:1.599-602, N8171 (207). 52 GRIGOR'JEV 1904:1.605-610, N8174 (210). 53 HAAG 1989:586,670. 54 Physiologus 1986; Physiologus 2005.

Next

/
Thumbnails
Contents