Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Folklorisztika - Orosz György: Dualisztikus kozmológiai hiedelmek a svéd, a magyar és az orosz kultúrában
210 OROSZ GYÖRGY khosz stb); végül a kötetben szereplő állatoknak olyan értelmezéseket ad, amelyek a keresztény tanításokra vonatkoznak. A Physiologusnak számos gazdagon illusztrált példánya maradt fenn. Ezen könyvön alapszanak a későbbi századok állattan-könyvei, a Bestiariumok (lat. bestia = vadállat). A Physiologus elsősorban azért jelentős, mert egészen a barokk korig döntő módon befolyásolta a keresztény művészet állattan-szimbolikáját és ikonográfiáját."55 A Mélységek könyve fantasztikus állatainak leírása a középkori bestiariumokra emlékeztet.56 A bizánci bestiarium a Physiologus (oroszul: Fiziolog), amely tehát az első keresztény századok terméke, igen korán eljutott az oroszokhoz. Szláv fordítása már a Kijevi Ruszban is ismert volt .57 Az itt leírt állatok, szárnyasok és halak egy része képzeletbeli élőlény, tulajdonságaik a régi népi vélekedések mitikus elemeit és a keleti vallások reliktumait őrzik.58 A Physiologus bizonyos fejezetei bekerültek a Sestodnev (Hat nap) című természetismereti és naiv történeti munkába. A loann exarcha-féle óbolgár fordításon kívül ennek a műnek a Kijevi Ruszban más változatai is használatosak voltak.59 A Herbert Haag-féle Bibliai lexikonban a „nyúl" szócikknél erről az állatról a következő leírást találjuk: „A népi megfigyelés alapján az Ószövetségben (a borzzal együtt) kérődzőnek tartották. Mivel azoban nem hasított körmű, a tisztátalan állatok közé sorolták (Lev n,6; MTörv i4,7)."60 Jutta Seibert A keresztény művészet lexikona idevonatkozó szócikkében a nyúlról további ismeretanyaggal szolgál: „Ugyanúgy, mint a növekvő és fogyó Hold, az ókor óta a nyúl is a termékenység jelképe volt. Másrészt a nyúl ugyancsak a termékenysége miatt negatív értelemben az érzékiséget is jelentheti a bűnbeesés (Ádám és Éva) ábrázolásain és más erotikus jelenetekben (Batseba, Zsuzsanna). Szt. Ambrus a nyulat az év folyamán váltogatott bundája miatt a feltámadás jelképének értelmezte. Passió-képeken a nyulak nyilván erre utalnak. A Physiologus a hegynek fölfelé menekülő nyulat a keresztények jelképének tekinti, akik az ördög elől Jézushoz menekülnek."61 A továbbiakban a Physiologus 5. fejezetét (A nyulról) idézem általam németről magyarra fordítva: „A nyúl ugyanis olyan sebesen halad, mintha repülne. És ha a vadász elől menekül és a magas hegyháton felfelé fut, akkor ellankadnak a kutyák a vadásszal együtt és így nem lehet őt elejteni; de ha a nyúl a hegyről lefelé fut, gyorsan elejtik. Te is, keresztény ember, ha a magaslatokra törekszel - mint ahogyan ezt Dávid is mondta [Zsolt 727,7]: »Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem«, és ez azt jelenti: az erények és az Istennek tetsző lemondás felé -, akkor ellankadnak az ellensé55 SEIBERT 1986:266-267. 56 SZÉMÁN1926:13. 57 GUDZIJ1945:58; LICHAÍEV1985:50—51. 58 GUDZIJ 1952:135-136; HADZISZ—KAPITÁNFFY1974:583-589. 59 GUDZIJ 1945:57-58; LICHACEV1985:48-49; IGLÓ11988:25. 60 HAAG 1989:1339. 61 SEIBERT 1986:246—247. ges erők a vadásszal együtt, akarom mondani, az ördöggel együtt, és te nem esel nekik zsákmányul. De ha az utad a hegyről lefelé veszed, vagyis a romlottság és a bűn felé haladsz, akkor az ellenséges erők zsákmánya leszel. Szépen szólt a nyúlról a Physiologus."62 Egy német nyelvű kiadvány részletesen foglalkozik a Physiologus állataival és szimbolikus jelentésükkel, hogy ezek milyen kapcsolatban vannak Istennel.63 A nyúlról azonban egy szó sem esik benne. Ennek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy a szerző olyan görög szöveget használt korpuszként, ami nem tartalmazza a nyúl leírását. A „nyúl"-motívum a Mélységek könyve orosz vallásos népénekekbe a bizánci eredetű Physiologusból került át. Ezen szent énekanyag hordozói, tehát a többnyire vak vagy nyomorék vándor koldusok (oroszul: kaleki perechozije) a nyúllal kapcsolatos kulturális tudás birtokába nagy valószínűséggel a szóbeli hagyomány révén jutottak. Ez viszont beszédes bizonyítéka annak, hogy a középkorban a magas és a populáris kultúra Európában nem egymástól izoláltan lézteztek, hanem közöttük élő kapcsolat volt. A kultúrának ez a két síkja kölcsönhatásban volt és egymást gazdagította. A Mélységek könyve-be\\ párviadal kapcsán az Igazság és a Hamisság között szemléletes és meggyőző példát találtam arra, hogy a különböző világértelmezések találkozásukkor nem feltétlenül oltják ki egymást, hanem léteznek bennük kapcsolódási pontok is, nevezzük ezeket szabad vegyértékkaroknak, amelyek révén egymással kölcsönhatásra lépnek, s létrehoznak egy szinkretikus állapotot, és ebből jelen esetben az orosz népköltészet egyik gyöngyszeme keletkezett. Az apokrifek, közöttük bogumil szellemiségű írások és szóbeli történetek, habár különböző utakon, igen intenzíven hatoltak be az európai népek irodalmába és népköltészetébe, széles körben elterjedtek, és érzékelhető hatást gyakoroltak az európai keresztény kultúra alakulására. Tanulmányomban ennek bizonyítására hoztam példákat a svéd, a magyar és az orosz kultúrkörből, elvégezvén egyúttal ezen dualisztikus teremtésmondák tudományos elemzését is. SZÖVEGTÁR SAGAN OM SMÁLAND64 [...] „Jo, det var pá den tiden, nár Vár Herre höll pá att skapa várlden. Medan han arbetade som bast, kom Sankte Per gáende förbi. Han stannade och ság pá, och sá frágade han om det var ett svárt göra. 'Ája, det ár inte sá lätt heller,' sa Vár Herre. Sankte Per stod kvar ännu en stund, och när han markte hur lätt det gick att lägga ut det ena landet efter det andra, fick han lust att försöka sig, han ocksä. 'Kanske att du behöver vila dig litet/ sa Sankte Per, 'sá künde jag sköta arbetet át dig under tiden.' Men det vilié inte Vár Herre. 'Jag vet inte om du ár sá hemma i konsten, 62 Physiologus 2005:100-103. 63 Der Physiologus: Tiere und ihre Symbolik 2005. 64 LAGERLÖF 1962/a: 160-162.
