Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Történettudomány - Zsoldos Ildikó: Az 1905–1906-os „nemzeti ellenállás” Szatmár vármegyében. A szatmári törvényhatóság a Fejérváry-kormány ellen

172 ZSOLDOS ILDIKÓ Az installációra az ilyenkor megszokott fényes külsőségek közepette került sor Nagykárolyban a törvényhatóság 1904. február 25-i közgyűlé­sén. Szatmárnémetiben pedig március i-jén zajlott a beiktatás és az es­kütétel.16 Kristóffy 16 hónapos főispáni működését górcső alá véve mindenkép­pen érdemként kell elkönyvelnünk a vármegyei tisztviselők rangosz­tályokba sorozását, a vármegyei székház építésére kieszközölt 100 000 korona segélyt, a Nagykároly-Érendréd és a Szatmárnémeti-Szinérváralja közötti közutak kiépítésének pótlólagos felvételét a kormány beruházási hiteltervezetébe. Az ő közbenjárására döntött a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1905 elejétől kezdve 23 új állami iskola és 5 állami óvoda felál­lításáról, és neki köszönhetően került állami kezelésbe a Dunaföldvár- Debrecen—Máramarossziget közötti transzverzális műútnak a megyén átvonuló szakasza.17 Természetesen mindent megtett a kormányzó Szabadelvű Párt vár­megyei megerősítése érdekében, hiszen - mint már szót ejtettünk róla -1903 folyamán Szatmárban az ellenzék jelentős térnyerésére került sor. Tisza István 1903. novemberi miniszterelnöki megbízását követően me­gyebeli híveinek aktivizálódása megkezdődött ugyan, de a helyi Szabad­elvű Párt újjászerveződése Kristóffy főispánsága alatt történt meg. Az 1905-ös országgyűlési képviselő-választások eredményeit megvizsgál­va azonban kijelenthetjük, hogy a szatmári főispán csekély sikert köny­velhetett el. Ebben természetesen meghatározó szerepet játszott az 1905 elejére kialakult országos politikai helyzet. A kormánypárt bomlási folya­matát, befolyásának gyengülését, az ellenzék megerősödését jól példáz­za az a tény is, hogy Nagy László alispán - aki 1889 óta töltötte be ezen pozícióját, akit családi nexusok kapcsoltak a vármegyéhez - képviselő­vé választását nem tudta keresztülvinni a helyi Szabadelvű Párt. A máté­szalkai választókerületben 1905. január 26-án a vármegye alispánját egy függetlenségi párti budapesti ügyvéd, Szunyogh Mihály körözte le,18 aki­nek esetében semmiféle kötődés nem mutatható kijelölése helyszínéhez, illetve annak régiójához. A vizsgált időszakban Szatmár vármegye nyolc választókerületet foglalt magában: az aranyosmeggyesit, a csengerit, a fehérgyarmatit, a krassóit, a mátészalkait, a nagybányait, a nagykárolyit, a nagysomkutit és hozzá tartozott Szatmárnémeti törvényhatósági joggal felruházott város, amely önálló képviselőküldési joggal bírt.19 A megyeszékhely a dualizmus korá­ban mindvégig Nagykároly maradt. Az 1890-es évektől kezdődően heves 16 SZSZBMLIV. B. 751. Elnöki iratok 1904. Főispáni jelentés a belügyminiszternek 1904. február 26.; Az installációról a Vasárnapi Újság is beszámolt, sőt még fotókkal is szol­gált 1904. március 13-i, 11. számában. 17 Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp„ é.n. 559-560. 18 Arhivele Nationale-Directia Judeteana Cluj (a továbbiakban: ANOJC) Prefectura Ju- dejului Satu Maré 2185. cutia Acte le comisiei centrale; P.v. sedintä; Acte comite su- prem 1905. Választási jegyzőkönyv 1905. január 26. 19 Az 1906. évi május hó 19-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának irományai. I. kö­tet. Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, Bp., 1906.198., 208. harc folyt Nagykároly és Szatmárnémeti között a székhely kérdésében, de a Károlyi család érdekérvényesítő képessége eldöntötte a küzdelmet. Az 1905-ös parlamenti választások eredményeképpen a szabadel­vű párti politikusok csupán három szatmári kerületben vitték el a pál­mát. Szentiványi Gyula az aranyosmeggyesiben, gróf Károlyi György a krassóiban és Bay Lajos a nagybányaiban. Bay Lajos ellen azonban pe­tíciót nyújtott be az ellenzék, s még mielőtt az ügyben a végső döntés megszületett volna, a szabadelvű honatya lemondott. Ezért Nagybányán 1906. január 10-én időközi választásra került sor, melyen Bay pártonkívü- liként indult, de a Függetlenségi Párt jelöltje, Földes Béla budapesti egye­temi tanár fölényesen lekörözte, így hódítva el egy addig stabil szabadelvű párti kerületet.20 Az 1905-ös választások öt választókerületben hoztak függetlensé­gi párti győzelmet. Gróf Károlyi György édesapjáét, gróf Károlyi Istvá­nét a nagykárolyiban, Szúnyog Mihályét a mátészalkaiban, Luby Gézáét a fehérgyarmatiban, Luby Béláét a csengeriben és dr. Kelemen Samuét Szatmárnémetiben. A Magyarországon 1920-21, majd 1939-41 között mi­niszterelnökként funkcionáló gróf Teleki Pál politikai karriere 1905-ben a nagysomkuti kerületben indult el. Az ifjú Teleki az Andrássy Gyula által ve­zetett „disszidensek köréhez" tartozott. Kristóffy József szatmári főispánsága még másfél évig sem tartott, ugyanis belügyminiszterként helyet kapott a Fejérváry-kormányban. Az exfőispán visszaemlékezéseiben a darabont testőrség parancsnokával ki­alakított barátságának kezdetét a Bánffy-kormány végére teszi, amikor is az ellenzéki obstrukció következtében a parlamenti csatározások hang­neme erősen eldurvult. Fölidézi azt az éjjeli ülést, amikor Horánszky Nán­dor és báró Fejérváry honvédelmi miniszter paralel beszédet folytattak egymással. A kormánypártiak Horánszkyt, az ellenzékiek Fejérváryt nem engedték szóhoz jutni, amiből óriási tumultus alakult ki .„Ezen nevezetes ülésen erősen exponáltam magam Fejérváry mellett, főleg, mert Igaza volt. Az 1848: III. te szerint, ha a miniszter szólásra jelentkezik, mindig az övé a szó. Azt hiszem, innen datálódik Fejérváry jósága és barátsága irántam, mellyel élete végéig megszakítás nélkül kitüntetett"1' - olvasható Kristóffy 1927-ben kiadott opuszában. A „darabont-komány" igazságügy-minisztere Lányi Bertalan, kereske­delemügyi minisztere Vörös László lett, Bihar Ferenc a honvédelmi, Luk­ács György a vallás és közoktatásügyi, György Endre a földművelésügyi tárcát kapta. Kovacsevics István töltötte be a horvát-szlavón-dalmát mi­niszteri posztot. Szatmár vármegye közönsége az 1905. augusztus 3-án tartott rendkí­vüli közgyűlésén emelte fel elsőként tiltakozó szavát. Ezen a közgyűlésen - melyen az alispán betegsége miatt llosvay Aladár főjegyző elnökölt - került felolvasásra Kristóffy József búcsúirata is, amelyet azonban nem kö­20 ANDJC Prefectura Judefului Satu Maré 2185. cutia Acte le comisiei centrale; P.v. sedin­tä; Acte comite suprem 1905.69 Kpv./gos. 21 Kristóffy, 1927.59-

Next

/
Thumbnails
Contents