Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Történettudomány - Zsoldos Ildikó: Az 1905–1906-os „nemzeti ellenállás” Szatmár vármegyében. A szatmári törvényhatóság a Fejérváry-kormány ellen

mányban. Kristóffy József 1857-ben született a Csanád vármegyei Makón. A középiskolát Temesváron és Aradon végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott Budapesten és Bécsben. Közigazgatási karrierútja 1879-ben vette kezdetét, mikor Csanádban tiszteletbeli aljegyző lett, majd 1880-tól 1883-ig fizetéses aljegyzőként tevékenykedett. 1927-ben kiadott emlékirataiból tudjuk, hogy aljegyzőként részt vett a Maros című megyei lap szerkesztésében. Feladatát elsősorban az 1867-es kiegyezés népszerűsítése képezte, így közjogi írások tanulmányozásába kezdett. Közjogi felfogásának kialakítására leginkább Széchényi István elképzelései hatottak. Aljegyzői éveire tehető a fiatalkori mulatozások időszaka is, melyekre az élénk megyei élet bőséges alkalmat teremtett.

1883 őszén megnősült. Feleségül vette Horváth Ernesztine-t, akire - visszaemlékezései szerint - a nehéz időkben mindig hűséges támaszra lelt. Házasságukból négy gyermek született. Horváth Ernesztine a magyar történetírás polgári szellemű átalakulásában vezető szerepet játszó Horváth Mihálynak (1809-78) az emigrációban kötött polgári házasságból Ferneyben született leánya volt.8

Horváth Mihály 1825-től a váci papneveldében tanult. 1828-ban a pesti egyetemen bölcsészeti doktorátust szerzett, majd 1832-ben pappá szentelték. Néhány évig káplánként tevékenykedett, majd a Keglevich, később az Erdődy grófoknál nevelősködött. Szabadidejében történelmi kutatásokba kezdett. 1839-ben az MTA levelező, 1841-ben pedig rendes tagjává választották. 1844-ben a bécsi Theresianumba nyert kinevezést, ahol magyar irodalmat és történelmet tanított. Ezen állásáról 1847-ben mondott le, amikor hatvani prépost-plébános lett. 1848-ban Csanádi püspökké nevezték ki, így hivatalból tagja lett az országgyűlés felsőtáblájának. A Szemere-kormányban elvállalta a vallás és közoktatásügyi tárcát. Kultuszminiszterként a papi nőtlenség eltörlését, az egyházi javak elkobzását hirdette, és jelentős szerepe volt az orosz beavatkozás ellen a népfelkelés keresztes hadjárattá nyilvánításában. A szabadságharc bukása után természetesen menekülnie kellett. A hadbíróság halálos ítéletét követően jelképesen fel is akasztották. Sokfelé megfordult, végül 1856-ban Brüsz- szelben telepedett le. Az emigrációban eltöltött 18 év alatt teljesedett ki történetírói tevékenysége. Több arisztokrata családdal állt kapcsolatban, akiknek segítségével összeköttetésben maradt a hazai tudományos élettel. Munkáit itthon Hatvani Mihály álnéven adták ki.9 Természetesen nem szentelhette minden percét a tudományos munkának, mert a megélhetéshez szükséges pénzt is elő kellett teremtenie. 1849 és 1855 között a Batthyány gyerekek nevelője volt, 1859-ben pedig Genovában Károlyi György gróf és Zichy Karolina Pálma leányának hitoktatását, valamint magyar tudásának elmélyítését bízták rá. Az 1848-49-es szabadságharc leverését követő megtorlás a Károlyi családot is érintette.10 * *

AZ 1905-1906-OS „NEMZETI ELLENÁLLÁS" SZATMÁR VÁRMEGYÉBEN

8 Kristóffy József: Magyarország kálváriája. Az összeomlás útja. Politikai emlékeki890- 1926. Bp„ 1927.8-11. (a továbbiakban: Kristóffy, 1927)

9 Gunst Péter: A magyar történetírás története. Csokonai Kiadó, Debrecen, 2000.181., 193.

10 Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György gyermekeinek nevelői 1844 és 1862 között. In.: Czövek István (szerk.): Tanulmányok az egyetemes és magyar történelem köréből Vili. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2010.52. (a továbbiakban: Fazekas, 2010.)

Kristóffy József 1883-as nősülését követően családi körülményei miatt a fővárosba költözött, s három évig a közmunka- és közlekedési minisztériumban miniszteri fogalmazóként tevékenykedett. Emlékiratai szerint itt ismerkedett meg a hivatali szervilizmussal. 1886-ban egészsége megroppanása miatt visszatért Csanádba, ahol egy ideig gazdálkodott, majd megyei első aljegyzőként folytatta közigazgatási pályáját. 1890 tavaszán lépett feljebb a ranglétrán, amikor is főjegyzővé választották.11 Főjegyzői évei alatt jelentős erőfeszítéseket tett a vármegyei Szabadelvű Párt szervezése terén. Ekkor került összeütközésbe Justh Gyulával, a Csanádvármegyei Függetlenségi Pártvezérével.

Kristóffy karriertervében az 1890-es években - saját bevallása szerint - csúcspontként a Csanádi alispánság szerepelt, így nagy pofonként élte meg, amikor 1896-ban közölték vele, hogy az óhajtott állás a megyei birtokosság támogatását élvező Návay család egyik tagjának van kiszemelve. Ám mivel még nincs üresedés az alispáni székben, addig is Kristóffy adja át a főjegyzői posztot Návay Lajosnak. Cserébe fölajánlották neki a nagylaki képviselőséget. (Állítólag arról is szó esett, hogy az ajánlat el nem fogadása esetén a legközelebbi tisztújításkor a megyei birtokosok úgyis kibuktatják Kristóffyt.)

Az 1896. októberi országgyűlési képviselő-választáson a nagylaki választókerületben a Szabadelvű Párt színeiben mandátumot szerzett Kristóffy József politikai pályája kezdetét vette. 30 évvel később így írt erről: „Nehéz szívvel tettem ezt, nemcsak azért, mert becsületes munkásságom után félretolásom morális szempontból bántó és kisebbítő volt, hanem azért is, mert a megyei küzdőtéren sok szép siker és sok szép nap emlékét kellett otthagynom."'1

hí 1901-es képviselő-választáskor a nagylaki kerület választópolgárai szintén Kristóffyt küldték a parlamentbe.131904. február 7-én pedig az uralkodó kinevezte Szatmár vármegye és Szatmárnémeti szabad királyi város főispánjává.14 Kristóffy korábban semmilyen formában nem kötődött a rábízott törvényhatósághoz. Kinevezésének okát a Szabadelvű Párton belüli klikkharc következtében kialakult azon szándékban látta, hogy egy a belügyminisztériumban jelentős befolyással bíró csoport el akarta őt távolítani a fővárosból. Ezért kapta feladatul vidéken a kormány képviseletét. Kristóffy szerint Tisza miniszterelnök a következő érveket hozta fel a szatmári főispánság fölajánlásakor: „Szatmárban összekuszált, zűrzavaros politikai és társadalmi viszonyok vannak, az egész megye átpártolt az ellenzékhez s az én jó modoromtól és buzgalmamtól várja ezen megye pacifikálását. Emellett közigazgatási téren is sok a javítani való, végül mindezeken kívül neki még speciális érdekei is forognak fenn ezen megyében, melybe bizalmi embere gyanánt kíván küldeni."'s

171

11 Kristóffy, 1927 7 Az országgyűlési almanachok és a helyi sajtóban megjelent Kris- tóffy-életrajzok (Szamos, 1904. február 21., Szatmár-Németi, 1904. március 1... .stb.) viszont tévesen 1886-ra datálják főjegyzőségének kezdetét.

12 Kristóffy, 1927.20.

13 Sturm Albert (szerk.): Országgyűlési Almanach 1901-1906. Bp., 1901.301.

14 SZSZBMLIV. B. 751. Elnöki iratok 1906.862 szám/eln. Értesítés főispáni kinevezésről

15 Kristóffy, 1927109.