Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Történettudomány - Takács Péter: Adalékok Liszt Ferenc és Wesselényi Miklós kapcsolatához

157 Takács Péter ADALÉKOK LISZT FERENC ES WESSELÉNYI MIKLÓS KAPCSOLATÁHOZ Wesselényi gräfenbergi időzéséről szólva, Trócsányi Zsolt mindenre ki­terjedő részletességgel sorolta fel ennek a tettvágytól fűtött, már-már munkamániás történelmi személyiségnek a mindennapi tevékenységét. Megemlékezett a hideg vizes fürdőiről, izzadásairól, ivókúráiról, szekere- zéseiről, szánkózásairól, hosszú sétáiról. Rendre nyomon követte látásának romlását, szemének elhomályosulásait majd tisztulásait. Beszámolt diktá- lásairól, levélírásairól, olvastatásairól. Részletezte a Priessnitznek állítan­dó emlékmű körüli fáradozásait, a fürdőhely környezetének szépítését, a Freywaldau és Gráfenberg közötti „lócás állomásokkal" ellátott sétaút ki­építését. Említette a részvényes alapon szervezett uszoda létrehozását, a Freywaldauban kiépített vízvezetéket, a saját szállásán kialakított vívóter­met, a szegények számára szervezett gyűjtést. Beszámolt a vadászatairól, hegymászásairól, lovaglásairól stb... stb...' Minden szálát felfejtette, minden mozzanatát kibontotta Wesselényi Szó­zatának.1 2 Legrészletesebben a Kossuthtal folytatott levelezését taglalta, és a Széchenyi és Kossuth között kibontakozó, fokozatosan mérgesedő politikai vita Wesselényit érintő mozzanatait elemezte. Minden mozzanatra kitérve számolt be a Széchenyi által 1843. január 22 és február 19 között - Wesse­lényi és Kossuth címen - publikált tíz részes cikksorozat Wesselényire vo­natkozó megállapításairól, és az önkéntes száműzöttre gyakorolt hatásáról.3 4 A Gráfenbergben Wesselényivel történt dolgok, események közül ta­lán csak egyetlen mozzanat kerülte el Trócsányi figyelmét: Liszt Ferenc lá­togatása. Valószínűleg a Szózat elkészülte, és az abban megfogalmazott politikai tartalom gerjesztette szellemi izgalom „altatta el" a monográfus figyelmét a Liszt-látogatás jelentőségéről, annak ellenére, hogy ennek a találkozásnak sem igen mellőzhető a politikatörténeti jelentősége. Igaz, a találkozó híre Kossuthot is hidegen hagyta. Sem levélben, sem a Pesti Hírlapban nem reagált Wesselényi lelkes beszámolójára. Az is lehetséges, hogy Kossuthot is, Trócsányit is a művész és a politikus személyes találko­zójánál jobban izgatta a Szózat tartalma. Ezt a művet néhány nappal ko­rábban fejezte be Wesselényi. 1843. február 22-én (szerdán) rögzítette a naplójában: „Bevégeztem, s be is pakoltam a Szózatot!* A koncentrált figyelmet, etnikai, nemzeti felelősséget és alkotói izgal­mat kiváltó munka lezárása után mintha javult volna Wesselényi szeme világa. Mintha derűsebbek, könnyedebbek lettek volna hétköznapjai, nyu­1 Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós, Bp. 1965. (A továbbiakban: Trócsányi, 1965.) 449- 451. 2 Trócsányi, 1965.452-473. 3 Uo. 474-484. 4 Wesselényi család iratai. Wesselényi Miklós naplója, OL. Mikrofilmtár, 5496. tek. galmasabbak és pihentetőbbek az éjszakái. Naplóbejegyzései legalábbis ezt sejtetik. Olvastatás, séta, könnyed lovaglás, az alvások után rendre ki­tisztuló, a látást visszanyerő szemek... Lábfájása is elviselhetőbbé szelí­dült. 1842 nyara óta 1843. március 6-án sikerült először bot igénybevétele nélkül sétálnia.5 Egy múló torokfájás zavarta csak könnyebbülő napjait. 1843. március 8-án (szerdán) azonban újabb izgalom kerítette hatal­mába. Különös hírt rögzített naplójában: „Fiírt kapván Lisztnek Neusséibe [sic!] jöt[t]éről, azt többekkel közlöttem." Az örömhírre „catharrusa"6 is el­múlt. Megkönnyebbülten jegyezte a „catharus" [sic!] szó után közvetle­nül: „Jobban." Majd néhány köznapi cselekvésről tudósító szó után: „Liszt látogatásomra jött Telekyvel [sic!] s Bethlennel7 Ott nálam. Vele Wiczaynál.i Ott játszott. Haza. Szemle m] nem jól!' Az izgalom nem hagyott alább. A stressz folytatódott. A következő két napról hagy szóljon maga Wesselényi. Kiadatlan naplójában az alábbia­kat olvashatjuk: Március 9.: Csütörtök]. Csak vizes lepedővel dörglölés]. Ez után alunni akartam, de n[em] lehetett, mi miatt szemem kevéssé zavaros lett. Lisztnél, de ők még aluttak. Kert. Lisztnél. Vele reggeli cukrásznál. Őkel. Haza. Keveset aluttam. 5zem[em] jobban. t2-korebéd. Szánnal el. Kunzendorfon túl szánkózás. Neisséeben Lisztnél. Concert. Gyö­nyörű. Szemlem] rosszul. Lisztnél vacsora. 10.: Péntlek]-. Reggeli után szekérrel Ziegenhatsig. Onnan szánnal haza. Ebéd, olvasltatás] ablaknál. Járkálás. 0/c/ű/om, v[agy]/5 hasam-mely hely régen anln]yit, de már a múlt nyár óta /)[em] fájt-megint fájni kezdett. Különben is nagyon bádjadt [sic!] voltam. Estve boríték. Éjfélig pamlagon."9 5 Uo. Napló, 1843. március 6. bejegyzés: „Legelőbb nyár óta pálca nélküli járk[álás.j" 6 Hurutos, náthás megbetegedés. 7 Teleki Sándor és ifjú Bethlen Ferenc erdélyi arisztokraták Berliben hallgattak jogot, úgy csatlakoztak Liszthez. Bethlen hazafelé tartott Erdélybe, Teleki Sándor Szentpé­tervárra is elkísérte Lisztet. 8 Gr. Viczay Héder (1807-1873). Moson megyei birtokos, Wesselényi barátja, ellenzéki arisztokrata. 9 Napló, 1843. március 8. (szerda) bejegyzés.

Next

/
Thumbnails
Contents