Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Történettudomány - Krankovics Ilona: Egy debreceni bőrkereskedés hétköznapjai a XIX. század első feléből
EGY DEBRECENI BŐRKERESKEDÉS HÉTKÖZNAPJAI A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBŐL 151 Név: Érték: Éves eladás összesen: 1830 Király Mihályné Asszony 2000 19348 Madas György 1955 Debretzenyi Ferencné 1565 Madas Sándor 1437 Nádudvari József 1013 Aranyi Gergely 585 Váradi Beniamin 549 Csvire Istvánná 492 Kováts József 403 Győri János 391 10390 1831 Madas Sándor 2301 20140 Madas György 1214 Erdélyi Gábor 895 Kortsmáros Sámuel 703 Pozsár Péterné 635 Váradi Beniamin 517 Bányai Ferenc 498 KovátsJózsef 470 Győri János 447 Richter Regiment szíjjártó 433 8113 1832 Madas Sándor 2619 34834 Pohl Vielhelm 1491 Madas Györgyné 933 KovátsJózsef 770 Halmi Péter 738 Kis József 729 Zombori János 705 Liblai Lajos 691 Seres Ferenc 647 Méhes László 600 9923 1833 Pohl Vielhelm 3991 42631 Madas Sándor 1752 Nagy Bálint 1490 Madas Györgyné 1389 Kis József 990 Szántai Donát 768 KovátsJózsef 718 Bányai Ferenc 688 Seres Ferenc 685 Szabó István 684 13 155 A bőrkereskedés áruhitelezései 1830 és 1833 között61 A fönti táblázat név szerint is feltünteti azokat a vevőket, akik egy-egy esztendőben 500 váltó forint feletti értékben vásároltak a Kis Orbán cég kereskedésében. Kivétel nélkül valamennyien debreceni polgárok. Polh Wilhelm szattleren kívül mind csizmadiák, akik évente több alkalommal is megfordultak a kereskedő boltjában.64 A számlakönyvet tanulmányozva figyelemre méltó, milyen sok mesterember vásárolt a kereskedésben, s a számuk a következő évek alatt egyre csak nőtt. Ha feltételezzük - amit az áruforgalom sugall -, hogy egy-egy mester egy esztendőben többször is megfordult a kereskedésben, egy rendkívül sikeres vállalkozás képe rajzolódik ki előttünk. A nagy tételben vásárló csizmadiák tartozásait nyilvántartó könyv csupán néhány olyan esetet rögzít, amikor a törvény erejével kellett ellenük fellépni adósságuk kifizettetése érdekében. Ennek nyilvánvalóan az volt az oka, hogy hitelképességüktől és jó hírüktől, megbízhatóságuktól egzisztenciájuk függött. Ebben a szakmában volt a legnagyobb a konkurencia, s ez a szakma készítette a legtöbb terméket a megrendelésen kívüli vásári igények kielégítésére. Ehhez pedig rendszeresen szükségük volt a bőrkereskedő jóindulatára, amit adósságuk felhalmozásával nem kockáztathattak. A hitelezési könyv adatai alapján készített kimutatás a legkelendőbb bőrök forgalmazási adatait vizsgálja. Szemléletesen mutatja, hogy a kereskedés milyen hatalmas értékben forgalmazott hitelre. A számok csak a tartozás összegét rögzítik, a valós forgalom a tartozás értékénél jóval nagyobb lehetett, mivel több esetben megtörtént, hogy a vevő az áru értékének csak bizonyos részével maradt adós. Azonban a megvásárolt áru eredeti értékének ismerete nélkül az éves forgalom megbecsülése nagyon pontatlan eredménnyel járna. Előfordult, sőt természetesnek tűnik, hogy a megbízható vevő akár egy forint készpénz kifizetése nélkül is elvi- hette az árut. A visszatérő, hatalmas értékű bőráruval távozó vevők teljes bizalmat élveztek. A kisebb összegért vásárlók esetében az áruhitel visz- szafizetésének idejét a legközelebbi vásár időpontjához szabták. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy senkitől sem tagadták meg az áruhitelt. Ha az illető korábban nem vásárolt a boltban, a tartozást rögzítő könyvben alaposan megtudakolták kilétét, részletesen körülírták vagyoni helyzetét, társadalmi státuszát és presztízsét. Ilyenkor gyakori volt, hogy valakinek kezességet kellett vállalni a tartozás visszafizetésének biztosítására. Volt olyan eset, hogy az áruhitelt felvevők csak úgy távozhattak, ha a számlakönyvben aláírásukkal elismerték tartozásukat. Úgy tűnik, nem volt ok nélkül való az apróbb értékű vásárlások esetében ez az óvatosság. Ezek a szegény, a lábbelik javításával foglalkozó, sehol számon nem tartott személyek, kontárok az aprócska tartozásokat is nehezen fizették ki. Kis Orbán (II.) János nem egy esetben lemondott ezekről a követelésekről.65 Számlakönyvében több alkalommal fellelhetők a következő bejegyzések: „szegénységére való nézve elengedtem", „felesége meghalván, gyermekeivel árvaságra jutván, nagy szegénységére való tekintettel tartozását elengedtem." Nagyon ritka volt a tartozások megvételénél a „citáció," a 64 Hitelezési könyv. 65 Hitelezési könyv. 1838-ban elengedte P. Szabó István 30 váltó forint tartozását 63 A táblázat csak a legnagyobb értékben vásárlók nevét tartalmazza. eképpen: „megholt, s a felesége nagy szükségben maradván elengedtem."
