Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Régészet–Ókortudomány - D. Szabó László: 10. századi veremház Debrecen belvárosában

io. SZÁZADI VEREMHÁZ DEBRECEN BELVÁROSÁBAN

133

p. kép A feltárt ház elképzelt szerkezete

10. kép A feltárt ház elképzelt külalakja

i.). Ez a díszítés a kora Árpád-korra jellemző (TAKÁCS 1997.209,211; Sl- MONYI2005.51).

Hasonló díszítésű (vonal és hullámvonalköteg, körbefutó bekarcolt vonal) kerámiák kerültek elő 10. századra keltezett házakban Mezőkeresztes- Cethalom (SIMONYI2001.382), Borsod-Földvár (WOLF 2003. 89,93), Veresegyház-lvacs (MESTERHÁZY 1983, 146) és Komárom-Hajógyár (TRUGLY1996.133,135) lelőhelyeken.

A kerámiák között egyetlen kézzel készített volt, egy vastag falú, kör alakú lepénysütő tál töredéke (15. kép 2.). A tálat pelyvás soványítású agyagból készítették, peremét enyhén felhúzták és ujjbenyomkodások- kal díszítették. Elég nagyméretű, kb. 35 cm átmérőjű volt.

Ez az edénytípus szláv eredetű, egyes kutatók szerint a keleti szlávok hozták magukkal az őshazájukból (idézi TAKÁCS 1984/85.524). Kurt Horedt a lepénysütő elterjedését a Volga, az Elba és a Duna folyók által határolt hatalmas területre teszi. Megjegyzi, hogy az edény szláv földművelőktől ered, de a 11. században már a Kárpát-medencében élő népek „közös formája" (HOREDT 1978.64,66). Erdélyi István és Eugénia Szimonova gyűjtöttek össze lepénysütőket Európából. Ukrán, moldáv, román, bolgár, szlovák, német és lengyel lelőhelyek mellett, magyar példákat is említenek (ERDÉLYI-SZIMONOVA1987,306). Vida Tivadar a kárpát-medencei avar szállásterületen előkerült sütőtálakat közölte (VIDA 2011.738).

A lepénysütő tál a 7-13. századi települések ritka lelete a Kárpátmedencében. A közölt példányok zöme két nagyobb tájegységben csoportosul. Az egyik a Bodrogköz és a Tisza felső folyása3, a másik Er3 Karos-Mókahomok, Karos-Tobolyka (WOLF 1984-85,584,587), Panyola-Ásottfok (ERDÉLYI-SZIMONOVA 1993,127-128), Szabolcs-Kisfalud (FODOR 1984.104), Vásá- rosnamény-Gergelyiugornya (ERDÉLYI-SZIMONOVA 1985,386-387), Zemplénagárd- Nagygödör dűlő (RÉVÉSZ-WOLF1993,102)