Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

MÚZEUMPEDAGÓGIA - Porcsalmy János: A klasszicista építészet múzeumpedagógiai, építészettörténeti ismertetése

A KLASSZICISTA ÉPÍTÉSZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI, ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ISMERTETÉSE úri kastély is ebben a stílusban épül, sőt a vidéki köznemesek kúriái (udvarházai) is. Még a népi építészetben is tapasztalható annak hatása. A templomépítészetben pedig monumentális formában jelentkezik (1800-1850 között). Más nevezetes létesítmények is ebben a stílusban épülnek. (Pl. : a Nemzeti Múzeum, a debreceni Kollégium, a pesti Valero Selyemgyár, a régi Nemzeti Színház, a Lánchíd, a budai alagút stb.) 2. hang: 19. sz. dia Nemzeti Múzeumunk Pesten 1837-1847 között épült, Pollack Mihály kiváló építész tervezésében, aki külföldi tapasztalatait hazánkban kamatoztatta. A hosszan elnyúló kétemeletes, téglalap alaprajzú épület két belső udvart zár körül. A földszinti előcsarnokhoz az épület főhomlokzatát ékesítő portikuszon átjutunk be, melyet korinthuszi oszlopsor díszít. Tümpanonjában szoborcsoportozat látható. Ez a szimmetrikus homlokzat központi része. Ahhoz széles lépcsőzet vezet fel pofafalak között. Nemes egyszerűséggel kiképzett külsejét keretes szemöldökös ablakok vízszintes sora és osztópárkányok tagolják. 20. sz. dia Nemzeti Múzeumunk alaprajzát szemlélteti: teremsorainak elhelyezkedését tanulmányozhatjuk, továbbá az épület elülső részében kupolák körvonalait. Az emeleti kupolacsarnok a római Pantheon belső kiképzésére emlékeztet. Dísztermében az országgyűlés felsőháza ülésezett 1848-ban. 21. sz. dia A múzeumnak impozáns lépcsőháza van. A márványlépcsőzetet keretező báboskorlát, az oszlopsorok, s a mennyezet faragványokkal díszített kazettái teszik ünnepélyessé. 1. hang: 22. sz. dia A pesti Vármegyeháza Zitterbarth Mátyás műve, mely a belvárosban található. Kétemeletes főhomlokzata különösen figyelemre méltó. Középrizalitját szabadonálló korinthoszi oszlopokkal díszíti, s mögöttük egymás fölé elhelyezett 7-7 magas ablak. Fölöttük erőteljesen előreugró tümpanon látható, mely egyszerűen díszített gerendázaton (architrávon) nyugszik. Az épületszárnyakon az erősebb árnyékhatás érdekében fokozza az oldalszakaszok plasztikáját a mélyített félköríves profilokkal, valamint az előreugró párkányzatokkal s az ablakok szemöldök párkányaival. Az udvarba háromhajós bejárati csarnok vezet. 23. sz. dia Ugyancsak Zitterbarth tervezte a régi Nemzeti Színházat, mely 1837-re készült el. Ez a mai Rákóczi út mellett állt, a Hatvan kapu mellett. Sajnos 1914-ben lebontották ezt a történelmi nevezetességű épületet. 2. hang: 24. sz. dia Hild József a magyar klasszicizmus legtermékenyebb építésze, nevéhez fűződik az esztergomi, az egri székesegyház, a budapesti Ulmann palota, később Európa Szálló és a Valeró Selyemgyár stb. tervezése, építése. Az esztergomi székesegyház épületét tulajdonképpen Kühnel Pál és Packh János tervei alapján építették 1822-vel kezdődően. Viszont a főhomlokzat kiképzése, a homlokzatok, tornyok megoldása, valamint a hatalmas méretű kupola megépítése 235 már Hild Józsefre hárult. Közös munkájuk révén a székesegyház monumentális építészeti remekművé vált. Főhomlokzatát reprezentatív portikusz díszíti, nyolc korinthuszi oszloppal, előreugró tümpanonnal. A templom görögkereszt alaprajzú. Zárt tömege fölött az oszlopsorral körülvett, magas tamburra emelt kupola méltóságteljesen uralja a tájat. (Nagy nevezetessége az is, hogy a Bakócz kápolnát abban helyezték el, mint a magyar reneszánsz nagyszerű emlékét.) 25. sz. dia Az esztergomi székesegyház belső képe a főoltárral. (Részlet: A félköríves boltozással.) Az előtérben látható a kupoladob tartó négy csegely közül kettő. 1. hang: 26-27-28. sz. dia Az egri székesegyházat Hild József 183736 között építette. Centrális alaprajzzal tervezte. Tömegalakításának monumentális hatását lizenákkal tagolt, korinthuszi oszlopokkal díszített főhomlokzat biztosítja, melyhez széles lépcsőzet vezet fel. Tümpanonja felett attika emelkedik, tetején szobrokkal. (Azok Marco Casagrande olasz szobrászművész alkotásai.) A középtér fölött csegelyes, magas tamburra épített kupola emelkedik. Hatalmas tartó pilléreit korinthuszi oszlopok és lizénák tagolják. Felettük főpárkány fut körbe, mely a belső tér egységét biztosítja. A székesegyház magasra törő négyszög alaprajzú két tornyát félgömb alakú sisak fedi. Nagy kupoláját, mennyezetét, csegelyeit, bolt cikkelyeit freskók díszítik. (Azokat Takács István festette.) 29. sz. dia Hild József mint klasszicista építész különleges megbízásnak tett eleget akkor, amikor vállalta a pesti Valeró Selyemgyár épületének építését. Erre 1839-44 között került sor. Annak palotaszerű homlokzata a magyar klasszicizmus egyik ékessége. A földszinti félköríves ablaksor és a főkapu felett emelkedő, kannelurázott ion háromnegyedoszlopok, a háromrészes párkány és a főhomlokzat középső részén, a koronázó főpárkány tetején lévő attika kiegyensúlyozottá teszik e szimmetrikus épületet. A rizalithoz 6-6 tengelyes oldalszárny csatlakozik. 2. hang: 30. sz. dia Hazánk vidéki városai közül ki kell emelnünk Debrecen klasszicista műemlékeit. Különösen nevezetes a Református Nagytemplom, mely az Alföld első nagyszabású klasszicista temploma. 1805-1819 között épült, a leégett gótikus stílusú Szent András templom helyén. Péchy Mihály mérnökkari tiszt tervezte ezt a nyugodt tömegű hatalmas épületet. (Hossza 55 m, tornyainak magassága 56 m.) Alaprajza tulajdonképpen görögkereszt alakú. Széles főhomlokzatával párhuzamosan fut a főhajó, mégis a hosszirányú elrendezés ellenére a bevezető középső tér jut uralkodó szerephez. Tornyai egymástól távol emelkednek. Közöttük tümpanon, s attika emelkedik. Azon báboskorlát (balusztrád) és 6 kőurna látható, mint díszítőelemek. A széles főhomlokzatot a főpárkányig felfutó sima törzsű, ionfejezetű háromnegyed oszlopok tagolják függőlegesen, - a felmagasított nyílásokkal (ablakok, kapuk) együtt. Az alsó sor nyílásai félköríves, a felső sor ablakai vízszintes zá-