Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

MÚZEUMPEDAGÓGIA - Porcsalmy János: A klasszicista építészet múzeumpedagógiai, építészettörténeti ismertetése

236 PORCSALMY JÁNOS ródásúak. Az utóbbiakat előreugró háromszög alakú szemöldökpárkányok díszítik. A vízszintes tagolást az övpárkányok, a merészen kiemelkedő főpárkány s az attika szegélypárkányzata biztosítja. A főhajó külsején ion fejezetű lizénák, a tornyokon pedig korinthuszi fejezetekkel ellátott lizénák futnak fel a párkányzatokig. A tornyokat kupolás sisak zárja le, 4-4 beépített órával, amiket óraíves párkányzatok szegélyeznek. 31. sz. dia A templom belső kiképzése: boltozása, díszítőelemei (lizénák stb.) párkányzatai nagy térhatást és sajátosan klasszicista építészeti megoldásokat tükröznek. Bútorzata, berendezése is ilyen jellegű. (Szószék, báboskorláttal ellátott úrasztali rész, padok, stb. Továbbá az orgona is.) E templomhoz, mely a magyar klasszicizmus egyik legkiemelkedőbb emléke, kimagasló történelmi események fűződnek. (1849. ápr. 14. : Kossuth Lajos az országgyűlés két házának együttes ülésén itt olvasta fel a Magyarország függetlenségéről és a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló határozatot.) 1. hang: 32. sz. dia A debreceni Református Kollégium épületét is Péchy Mihály tervezte. Éspedig annak főhomlokzati részét, a jelenlegi épületegyüttes déli szárnyát. Annak földszinti része sávosan díszített, amit övpárkány választ el az emeletektől. A középső rész mélyített s lizénák (falsávok) tagolják a függőleges tagolását hangsúlyozva, az álló helyzetű ablaksorokkal együtt. A középső ablaksor az első emeleten szerény keretezésű s szemöldökpárkánnyal díszített. Az épület két végét rizalitok illetve kiugró épületrészek zárják le. Azok oszlopszéken álló simatörzsű, kecsesen felfelé sudarosodó kétharmad oszlopok, korinthuszi oszlopfővel ellátva, melyek két emelet magasságúak. A rizalitok 6-6 oszlopa között - szintenként - 3-3 ablak van. A rizalitokat fogazásos főpárkány s tümpanon zárja le. Legfelül attikaszerű emeletrész húzódik a tetőpárkány alatt. Ablakai félkörívesek. A homlokzat egyes ablakkereteit fejszobrok díszítik. (Frank Lőrinc alkotásai) 34. sz. dia A főépületben helyezkedik el az országos hírű Nagykönyvtár és az Oratórium. Az előbbi donga, illetve félköríves boltozatú, az utóbbi síktérlefedésű. Az Oratóriumban ülésezett 1948-ben az országgyűlés, 1944—45-ben pedig az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A kollégium épülete is jelentős klasszicista műemlékünk. Arányaiban, külső díszítésben, belső kiképzésben mértéktartó, - könnyen áttekinthető és példamutató építészeti alkotás. 2. hang: 35. sz. dia A debreceni Városháza 1842-re készült el. Povolny Ferenc tervezte. (Nevéhez fűződik a hortobágyi Kilenclyukú kőhíd, mely hazánk leghosszabb kőhídja [163 m hosszú] és a debreceni Nagyerdőn található régi Vigadó építése is.) Mindegyik elismerésre méltó építészeti alkotás. A Városháza szélesen elterülő egyemeletes épület. A hat pillérre támaszkodó, előreugró első emeleti részen a dísztermet képezték ki. A rizalitot tümpanon díszíti, melyben a város domborműves címerét helyezték el. Az épület külsejét, bejárati előcsarnokát, valamint belső kialakítását a klasszicizmusra jellemző nemes arányok és mértéktartó épületdíszítő elemek teszik jellegzetessé. Az épület egyben történelmi nevezetességű műemlék, melyhez számos esemény fűződik. (A főhomlokzat emeleti balszárnyában lakott Kossuth Lajos 1849-ben, többi részében a kormány egyes hivatali helyiségei voltak.) 1. hang: 36. sz. dia A vidéki megyeházák jó része is klasszicista stílusban épült a 19. század első felében. A szekszárdi Megyeháza 1828-1833 között készült el. Polláck Mihály tervezésében. Az egyemeletes épület szárnyai téglalap idomú udvart vesznek körül. A főhomlokzatnak tekintélyt kölcsönös hatoszlopos dót portikusza. Választóvonallal tagolt gerendázatán trigilifeket (hármas lécek) képezettt ki. Az architráv felső részét az előreugró tümpanon párkányzata keresztezi. Az épület sarkait kis kiülésű rizalitok díszítik, amiket dót fejezetű lizénák ékesítenek. Vízszintes tagoltságát párkányok biztosítják. A főkapu háromhajós előcsarnokba vezet. Innen mehetünk fel az emeleti díszterembe. 37. sz. dia Polláck Mihály műve a székesfehérvári Megyeház is. Főhomlokzatának timpanonnal lezárt középső részét hat erőteljes pillér tartja, s felettük hat korinthoszi oszlopfejezettel díszített lizéna. Vízszintesen hézagolt falsávok ós párkányok, valamint a középső ablaksornál szemöldökpárkányok ékesítik. 2. hang: 38. sz. dia A vidéki kastélyok tervezésében, építésében is kivált Pollack Mihály. Ezt bizonyítja az alcsúti (Fejér m.) kastély is, amely a szekszárdi Megyeházával egy időszakban épült. Annak épületszárnyai négyszög alaprajzú udvart vesznek körül. Középső részén, - a főhomlokzaton - négyoszlopos ion portikusz emelkedik. (Sarkait kis kiülésű rizalitok élénkítik.) A portikuszt szintén tümpanon zárja le. Magasabb földszinti s alacsonyabb emeleti ablakai keretezettek. Az alsó sorok szemöldökpárkánynyal ellátottak. A kerti homlokzat vízszintes ritmusát az övpárkány és a koronázó párkány együtt biztosítja. A kastély ugyan szerény külsejű, de teljes egészében példamutató klasszicista tervezésű épületünk. 39. sz. dia Nemcsak a fő és a köznemesség építkezésénél hódított teret a klasszicizmus, hanem a polgárság is ezt igényelte. Erre egyik példa a székesfehérvári un. Schmiddeg-ház, mely feltehetően szintén Polláck Mihály alkotása. 40. sz. dia Képe azt is bizonyítja, hogy a népi építészetre is hatással volt a klasszicizmus. Ezt illusztrálja a tápiószentmártoni parasztház oszlopos tornáca is. A simatörzsű, felfelé esztétikusan sudarosodó oszlopokat klasszicizáló, népies elképzelésű oszlopfőkkel képezték ki. 1. hang: A klasszicista építészet jelentősége Európai vonatkozásban az új társadalmi rend és vezető osztályának, a polgárságnak - hazánkban főként a köznemesség - haladó eszméit juttatja kifejezésre. A klasszicizmus nagy mesterei, építészei értékes alkotásokkal gazdagították az egyetemes és egyes országok építészettörténetét.