Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Juhász Lajos-Tóth Norbert: A vetési varjú (Corvus frugiiegus L.) fészektelep felmérése Balmazújváros határában
A VETÉSI VARJÚ (CORVUS FRUGILEGUS L.) FÉSZEKTELEP FELMÉRÉSE BALMAZÚJVÁROS HATÁRÁBAN 21 3.2. A megfigyelések ideje A telepen 2008 decemberében kezdtük el vizsgálatainkat. Télen a csupasz fák ágai között a jól azonosítható fészkeket számba vettünk, egyedi azonosítószámmal regisztrálva, majd digitálisan lefényképezve. Számos fészekmetriai adatot rögzítettünk: magassága a talajtól mérete elhelyezkedése a fán elhelyezkedése a telep határától az adott fán lévő fészekszám a fészkes fafaj meghatározása a fa magassága A további felméréseket 2009-től folytattuk a fészkek felmérésével az alábbiak szerint: • tényleges fészekfoglalás • tényleges költés • fiókaszám A terepi megfigyeléseket 2009. március-június között folytattuk. A fiókanevelés ideje alatt hetente figyeltük a lakott fészkeket. A költési sikert a fészek szélén ülő, egyre nagyobb fiókák számba vétele jelentette. A felméréseket teleszkóppal valamint kézi távcsővel a madarak zavarása nélkül végezhettük. Az adatokat az előre elkészített protokol alapján rögzítettük. 4. EREDMÉNYEK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE 4.1 A 2008/2009-es téli felmérés eredménye 2008 decemberében az erdőben összesen 267 db fészket vettünk számba, mintegy 100 -110 munkaóra alatt. Összesen 167 fészkes fát jelöltünk be. A fafaj használatot az 1. ábra mutatja. 1. ábra. A fészkek fafajok szerinti megoszlása Százalékos megoszlásban is ábrázoltuk (2. ábra) a fafaj használatot. Az így kapott arányok nagyjából mutatják az erdő szerkezetét is. Melyek azok a fő fafajok, melyeket a vetési varjak használnak. Természetesen a használtfafajokon kívül találtunk még 7 egyéb fafajt is, de ezeken a vetési varjú nem költött. 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 /I 86,2 vr. 4,8 1,8 0,6 1,1 1,7 0,6 wß — wm— wêp— a > »» ,0 A<> VJ Jf -F f/S 2. ábra. A fészkes fák fajonkénti megoszlása (%) A téli felmérés alatta tehát 267 fészket térképeztünk föl 167 fán. A fészektelepen nemcsak 1 illetve 2 fészkes, hanem 3 és 5 fészkes fa is akadt. Egy kocsányos tölgyön 14 fészek is volt. A vetési varjak a költés megkezdése előtt többnyire az előző évi fészket újítják föl. Ez annyit jelent, hogy folyamatosan ráépítenek az előzőre. A telepen több, 50 cm-nél is magasabb fészket találtunk. A fészek méretéből így következtetni lehet, arra hogy mikor építették. A fészekmagasságot 1—3-ig terjedő skálán osztályoztuk. Az i-es érték még csak kis fészekalapot illetve 5-10 cm-es fészekmagasságot, a 2-es érték nagyobb fészekalap és 10-20 cm-es fészekmagasságot, míg a 3-as érték hatalmas fészekalapot, és több mint 20 cm-es fészekmagasságot jelölt. A fészkek mértéből éppen ezért következtetni lehet arra, hogy mennyi fészket építettek illetve mennyi fészket újítottak föl. Fontosnak éreztük, hogy a fészkek elhelyezkedését mind az adott fán, mind pedig a telep határaihoz képest vizsgáljuk. így képet kaphatunk arról, hogy mely részeken nagyobb a fészkek sűrűsége, s melyek azon részei az erdőnek, ahol kisebb arányban vagy egyáltalán nincsenek jelen fészkek. korona ágvilla • ágvilla • korona 3. ábra. A fészkek megoszlása a fészkes fákon középen jobb szelen bal szélen 4. ábra. A fészkek megoszlása a fészektelepen A lombkoronaszintben a fészkek kis mértékben nagyobb számúak, mint alacsonyabban. A vetési varjak a lombkoronában és ágvillákban is fészkelnek. Az ágvillába épített fészkeket erősebb (magasabb) alappal építették a madarak.
