Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Juhász Lajos-Tóth Norbert: A vetési varjú (Corvus frugiiegus L.) fészektelep felmérése Balmazújváros határában
22 JUHÁSZ LAJOS-TÓTH NORBERT Az erdősáv középső részében - amely a 30 méteres sáv középső, 10 méteres szakaszát jelenti - található a fészkek közel kétharmada. A fészektelep műút felőli oldalán több fészek épült, mint a belső, kevéssé zavart részén. Valószínű, hogy a faállomány alkalmasabb a fészekrakásra az erdősáv északi oldalán, függetlenül az erősebb környezeti hatásoknak (műúton közlekedő járművek, folyamatos emberi jelenlét). Az erdősávot elegyes állományú, változó korú fák alkotják. A fák magasságát, és a fészek magasságát lemérve képet kaphattunk arról, hogy milyen magasra épültek a fészkek. Ennek megállapításához a föltérképezett 267 fészket és azt a 167 fát értékeltük, melyeken legalább 1 fészket találtunk. A fészkek átlagmagassága 13,11 m, míg az erdő átlagmagassága 14,86 m. A szórás a fészkek átlagmagasságában igen nagy. A legalacsonyabb fészek 4,8 m magasságban épült, a legmagasabb 17,6 m-en volt. A fészkek közel harmada 12 és 14 m közé épült. 4.2. Költési időszak A feltérképezett 267 fészekből a fiókák kirepüléséig 160 fiókás fészket mértünk fel. A már nagyobb fiókák a szülők érkezésekor megélénkülnek, jól láthatóan kiülnek a fészek szélére. Ezek megfigyelésével következtetni lehet az egyes fészekben a fiókák számára. 2 fióka 3 fióka 4 fióka 5 fióka 6 fióka 5. ábra Fiókaszám megoszlás fészekaljakként A leggyakoribb fészekalj a 4 és az 5 fiókás, ez közel 60%-a a vizsgált fészekaljaknak. Ebben az évben az időjárási tényezők és a táplálkozási feltételek egyaránt kedvezően alakultak, ez lehet a magyarázata a magas fiókaszámnak. A 6 fiókás fészekalj viszonylag ritkának bizonyult. 13 fészekben növekedett 6 fióka. Az összes fiókaszám a 160 fészekben 638 fióka, átlagban fészkenként 3,98 fióka, ez jelentős reprodukciónak számít és biztosíthatja a populáció fenntartását. 5. ÖSSZEFOGLALÁS A vetési varjú hazai állományát az i960—80-as években még közel 250.000 fészkelő párra becsülték (KAL0TÁS,1987). A folyamatos állományapasztás, fészekkilövés, mérgezés és egyéb kedvezőtlen hatások eredményeként az utóbbi években az ország költő állománya mindöszsze 25.000 párra zsugorodott. 20-25 év alatt a korábbi populáció 10%-ára esett vissza a fészkelő párok száma (BEDÖ, 2009). A meglévő költőtelepek folyamatos felmérése pontos képet adhat a változások irányáról. Ennek figyelembe vételével mértük fel, a Balmazújváros határában lévő vetési varjú állomány fészkelési jellemzőit, költési sikerét. Megismertük a fészkek elhelyezkedését, a fafaj választását, a fészkek magasságát. Egy szezonban felmértük a fiókaszámot, amely a populáció szaporodását is reprezentálta. 6. IRODALOM AGÁRDY S., (1981): Vetési varjú táplálékszerző viselkedésének megfigyelése. Madártani tájékoztató ápr-jún. 99-100. p ALEXAY Z. (1979): Varjak a csapdában. Nimród 1979. február 54. p BÁN M. (1998): Vetési varjak jelölése 1996-2001. Nimród 1998/2.33. p BEDÖ P., (2009): Eltűnt fekete seregek. Magyar mezőgazdaság (64. évf.) 38-39. p BEDÖ P.- HELTAIM., (2003): A dolmányos és vetési varjú állományok helyzete Magyarországon. Vadbiológia 10. évf.: 98-106. p C5ATH A., (1928): A vetési varjú élete és gazdasági jelentősége a mezőhegyesi állami birtokon. Kócsag. 1. évf. 3. sz.: 32-36. p CSÖRGEY T., (1913): Varjúmérgezés kísérlete. Aquila, 20. évf.: 399-401. p CSÖRGEY T., (1926): A vetési varjú-vizsgálat ujabb irányai. Aquila 32/33. évf.: 7-14. P FINTHA L, (1972): Adatok a vetési varjú (Corvus frugilegus) fészkelési viszonyaihoz. Aquila 78/79 évf.: 143-151. p FINTHA I—SZABÓ A., (1994): Vetési varjak (Corvus frugilegus) városi mozgalmai Debrecenben. Madártani tájékoztató 2. sz. júli.-dec.: 1520. p HERPAY G., (1983): Vetési varjú ( Corvus frugilegus) táplálék „raktározása". Madártani tájékoztató júli.-dec.: 119-120. p JUHÁSZ L., (szerk.) (2007): Természetvédelmi állattan. Mezőgazda kiadó. 220-221. p JUHÁSZ L.-KÖVÉR L., (2007): A dolmányos varjú (Corvus cornix L.) debreceni terjeszkedése. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 2007 KALOTÁS ZS. (1980): Legyőzhető a fekete sereg. Nimród 1980. február 6163. P KALOTÁS ZS. (1981): Hadüzenet a varjaknak. Nimród 1981. február 56-57. p KALOTÁS ZS. (1983): Szarkák és dolmányos varjak hatásos gyérítése. Nimród Fórum KALOTÁS ZS. (1987): A vetési varjú ( Corvus frugilegus L.) hazai állományának felmérése 1984 tavaszán. Állattani közlemények. (74.köt)i4. sz.: 65-76. p KALOTÁS ZS. (1985): A vetési varjú (Corvus frugilegus L.) táplálkozása és gazdasági jelentősége Magyarországon. Aquila 92. évf.: 175-239. p KALOTÁS ZS. (1985): Varjúleltár. Nimród 1985. augusztus 363. p (Szakmai melléklet) 1983. április 8-12. p KALOTÁS ZS. (1990): Mérlegen a varjúgyérítés. Nimród 1990 8. szám 180181. p KALOTÁS ZS. (2009): Magyar Madárvonulási Atlasz. Kossuth kiadó Budapest 577-579- P KNEFÉLY M. (1988): Mit, mivel, mikor? Nimród 1988. április 152-155. p
