Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS 201 latba hozta azokat oktatástörténetünkkel és a nagyobb szellemi áramlatok (reformáció, felvilágosodás) magyarországi elterjedésével. 15 8 Szerinte földrajzi tankönyvirodalmunk kezdetei a 16. század elejéig nyúlnak viszsza. 15 9 Fejlődését provinciális jellegűnek tartotta, azaz szerinte a földrajz tanításának és a földrajzi tankönyvírásnak csupán egy-egy városra, kisebb országrészre korlátozódó fellobbanásai voltak. 16 0 Jellegzetes vonásként tűntette fel azt is, hogy a geográfiai kultúra időnkénti centrumai erősen izoláltak voltak, s egymástól markánsan elszigetelődtek. 16 1 A magyar földrajzi tankönyvirodalom első tényleges hajtásának Hontems kozmográfiájának 1542-es brassói kiadását jelölte meg. 16 2 Ennek hatása szerinte csupán lokális jelentőségű volt hazánkban, fénye elsősorban az erdélyi szászok lakta területen világított. 16 3 A következő jelentős gócpontot a királyi Magyarország területére, a Szepességbe helyezte, ahol a földrajzi tankönyvírás kezdeményezőjeként Frölich Dávid késmárki polihisztort jelölte meg: „Munkája, a »Medulla geographiae practicae« Bártfán, 1639-ben jelent meg. Ha nem is kizárólag tankönyvnek készült, a szepességi evangélikus líceumokban elterjedhetett és kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a XVII. század első felében a királyi Magyarország evangélikus iskoláiban viszonylag annyira magas fokon állott a földrajzoktatás.") 6* A harmadik, szintén jelentős ágat Csinády Gerő a nagyhírű református kollégiumokba (Kolozsvár, Sárospatak, Debrecen, Pápa) helyezte, ahol a külföldi egyetemeken pallérozódott „cartesianus tudós tanárok új szellemet hoztak haza és a természettudományok s köztük a földrajz tanítására nagy gondot fordítottak' nb S Tankönyveik, gyűjteményes munkáik és enciklopédiáik alapján ide sorolta Apáczai Csere Jánost és Szilágyi Tönkő Mártont. 166 Említést tett még a nagyszombati katolikus központról is, ahol Szentiványi Márton, a híres Miscellanea jezsuita szerzője tevékenykedett. 16 7 Az ő művét nem tekintette igazán haladó szelleműnek. 16 8 A továbbiakban szólt Csécsi János, Maróthi György, Losonczi István, Tomka-Szászky János és Bél Mátyás munkásságáról. 16 9 Csinády Gerő szerint nagy lépést jelentett tudományunktankönyvirodalmában, amikora korábban latin nyelven íródott kéziratos jegyzetek és nyomtatott munkák után magyarul is szélesebb körben elérhetővé váltak a földrajzi ismeretek. A tanulmány szerzője a korai képviselők között említette Váradi Bárányi Lászlót, Lázár Jánost, Szatmárnémeti Pap Istvánt, Vetsei P. Istvánt és Losontzi Istvánt, akikben 158 Uo. 159 CSINÁDY G.: i. m. 1959. b. 1039. oldal 160 Uo. 161 Uo. 162 Uo. 163 CSINÁDY G.: i. m. 1959. b. 1039-1040. oldal 164 CSINÁDY G.: i. m. 1959. b. 1040. oldal 165 Uo. 166 Uo. 167 CSINÁDY G.: i. m. 1959. b. 1040. oldal 168 CSINÁDY G.: i. m. 1959. a. 467-468. oldal 169 CSINÁDY G.: i. m. 1959. b. 1040. oldal közös, hogy nemzeti nyelven írt munkáikban gyakran katekizáló vagy verses formát használtak, ritkábban a kettő egyvelegét. 17 0 A korábban többször is említett Frölich Dávidról és Orbán Balázsról önálló tudományos és ismeretterjesztő írások születtek Csinády Gerő tollából. A hazai földrajztudomány úttörője, Frölich Dávid és az Egy európai hírű magyarföldrajzkönyvről, valamint az Orbán Balázs földrajzi munkássága és érdemei, A geográfus Orbán Balázs és az Orbán Balázs, a Székelyföld legjobb ismerője című munkák meghatározó helyet foglalnak el Csinády Gerő tudománytörténeti munkásságában. A debreceni egyetem földrajzdocense mindkét korai geográfust nagyra tartotta; nem véletlen, hogy munkásságuk méltatására több tanulmányt is szentelt. A szepességi német származású Frölich Dávid (1595-1648) késmárki professzorról úgy tartotta, hogy „ő volt a hazai földrajzi kutatások úttörője, aki Varenius nyomdokain haladva elsőként alkalmazta hazánkban a tapasztalaton nyugvó földrajzi megfigyelést."™ Frölich legfontosabb és legterjedelmesebb művéről, a Medulla geographiae practicae című könyvről Csinády Gerő rendkívül jó véleménynyel volt. Vélekedése szerint a mű - melyben a mély tudású szerző a gyakorlati földrajz velejét foglalta össze - egyértelműen felülemelkedik az egyszerű kompiláció szintjén, vagyis jóval több más szerzők műveiből történő ollózgatásnál. 17 2 Lényeges előrehaladást jelent Honterus kozmográfiájához képest, hiszen a tárgyalásba már beleszőtte saját utazásainak tapasztalatait is. 17 3 Frölich civilben sokat utazott. Lelkes és szenvedélyes turista volt, aki jelentős érdemeket szerzett a Tátra korai kutatásában és megismerésében. Frölich természettudományos megfigyeléseiben Csinády Gerő a németalföldi Varenius, irodalmi munkásságában és pedagógiai elképzeléseiben pedig az erdélyi szász Honterus hatását vélte felfedezni: „Frölich nemcsak ismerhette Honterus munkásságát, hanem kozmográfiáját a Medulla megírásánál, földrajzpedagógiai elveit és újításait pedig a késmárki iskola tanrendszerében minden valószínűség szerint tekintetbe is vette." m A tudományos berkekben elsősorban történészként, történetíróként számon tartott Orbán Balázs (1830-1890) Csinády Gerő szerint nem tekinthető igazi „céhbeli" geográfusnak, mivel nem volt mélyebb természettudományos alapképzettsége, de a kisázsiai és közel-keleti tapasztalatainak közzétételével, s még inkább a Székelyföld természetikulturális és társadalomföldrajzi leírásával értékes szolgálatot tett tudományunknak és maradandót alkotott a geográfia területén. 17 5 Az 1861-ben Kolozsvárt kiadott Utazás Keleten című kötetet a történelmi részletek tobzódása ellenére vérbeli földrajzi munkának tartotta: „A tájban Orbán Balázs elsősorban a történelmi események színterét látta, s ezzel a felfogásával a saját korában (Mer Károly berlini tudós nyomán) Európa-szerte elterjedt ún. »ritten« történelem-földrajzi geográfiai irányzat hazai képviselőjeként 170 Uo. 171 CSINÁDY G.: i. m. 1959. a. 462. oldal 172 Uo. 173 Uo. 174 CSINÁDY G.: i. m. 1959. a. 463. oldal 175 CSINÁDY Gerő: A geográfus Orbán Balázs. Korunk, 1958. május. 709. oldal
