Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
202 MEZŐ SZILVESZTER mutatkozott be." m Csinády szerint a kötet geografikumát éppen az adja, hogy nyitott szemmel járó szerzőjét nemcsak a múlt emlékei érdekelték, hanem a tájban élő ember jelene és jövője is. 17 7 Földrajzilag értékesnek és tanulságosnak ítélte meg Orbán Balázs településföldrajzi leírásait és tájjellemzéseit, amelyek közül szerinte a Libanon-hegység és a Nílusdelta bemutatása emelkedik ki. 17 8 /I Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismeiszempontból című -1868 és 1873 között megjelent-ötkötetes munkáját a tudományok valódi kincsesbányájának tartotta, ahonnan a földrajz művelői is bőséggel meríthetnek. 17 9 Szerinte ez a nagyszabású, harminc év anyaggyűjtésével készült alkotás hívta fel először a geográfus társadalom figyelmét a „Háromszék Szaharájára", a Rétyi Nyír-re, továbbá a Hargita pirites öveire ós a Küküllő, valamint a Homoród vízgyűjtő területe közötti geológiai összefüggésre. 18 0 Emellett elsőként irányította rá a kutatók és gazdasági szakemberek figyelmét olyan ásványkincs-előfordulásokra, amiket azóta már hasznosítanak. 18 1 Múlhatatlan érdemei alapján Csinády Gerő egy szintre helyezte Orbán Balázst a magyar tudománytörténetben Kriza Jánossal, Benedek Elekkel, Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal: „Amint ők a székely nép színes népköltészetét, monda- és mesevilágát, illetve népi zenéjének gyöngyszemeit gyűjtötték össze, hasonlóképpen Orbán Balázs székelyföldi barangolásain helytörténeti adatokat gyűjtögetett, műtörténeti emlékeket mentett meg az enyészettől, könnyen feledésbe merülő népszokásokat és egyéb néprajzi megfigyeléseketjegyzett fel, s emellett éles szemű természeti vizsgálódásokat végzett. ", 18 2 Csinády Gerő fontos feladatnak tartotta a nagy magyar utazók életművének megismerését és megismertetését. E szándék jegyében készítette el a Pápay József oroszországi-, Zichy Jenő oroszországi és kínai-, Vámbéry Ármin közép-ázsiai-, Berzeviczy Gergely nyugat-európai és Körösi Csorna Sándor keleti, indiai utazásairól szóló tudományos és ismeretterjesztő írásait. 18 3 A felsorolt témák közül a terjedelmet, a tudományos színvonalat és a kidolgozottságot tekintve a Pápay Józsefről és Zichy Jenőről készített dolgozatai emelkednek ki. A figyelmünket ezért a továbbiakban döntően ezekre összpontosítjuk. Pápay József (1873-1931) a debreceni tudományegyetem nyelvészprofesszora és legelső tiszteletbeli doktora volt, aki életéből jelentős időt szentelt az osztják (hanti) nyelv tanulmányozására. A19. század végén - a harmadik Zichy-expedíció tagjaként - hosszabb tanulmányutat tett az Alsó-Ob vidékén. Csinády Gerő tanulmányában arra vállalkozott, hogy a fennmaradt kéziratos útinaplók alapján értékelje Pápay nevezetes utazását, s annak földrajzi érdemeit. A16 oldal terjedelmű dolgozat jól rávilágít az expedíció bonyodalmas előkészületeire, s arra, hogy Pápay finnugor érdeklődésében nem titkoltan óriási szerepe volt eszményképe, Reguly Antal néprajzkutató gyűjtőtevékenységének. Csinády Gerő írásában elismerte, hogy Pápay „ízig-vérig" nyelvész volt, akinek a munkássága ugyan több ponton is kapcsolatba hozható a geográfiával, tevékenységében mégis csupán „amatőr"földrajzi vonások ismerhetők fel. 184 Ezeket azonban egyáltalán nem becsülte le, s fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a Pápay-hagyatékban fellelhető geografikum helyenként tudományos szempontból is igen figyelemre méltó: „Reguly Antalt követve, kartográfiai munkát is végzett, eredeti topográfiai felvételeket készített, és a társadalmi viszonyokat éles szemmel vizsgálva, a cári Oroszország helyes gazdaságföldrajzi megítéléséhez is hozzájárult - ha nem is tudatosan, de a szemtanú nagy hitelességével. Ezért lehet joggal beszélni földrajzi érdemeiről."™ 5 A Zichy Jenő oroszországi és kínai expedícióinak története új megvilágításban című dolgozatában Csinády Gerő megpróbált tisztázni számos olyan téves adatot és félreérthető információt, amelyek a Zichy-expedíciókkal (főleg a harmadikkal) kapcsolatban - hiteles krónikás hiányában - szélesebb körben elterjedtek. 18 6 Tette mindezt eredeti irodalmi források alapján, mivel a kutatásaihoz rendelkezésre álltak Pápay József, az utolsó Zichy-expedíció nyelvész tagjának kéziratos naplói. 18 7 A hat útinaplót és a vele összefüggésben álló levelezést Csinády Gerő a debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának kéziratgyűjteményében tanulmányozta. 188 Mindezek alapján munkájában felvázolta a harmadik expedíció pontos útvonalát, beszámolt a másfél évig tartó tanulmányút előzményeiről, a lebonyolítás nehézségeiről, a résztvevő tagok (pl. Jankó János és Pósta Béla) szakmai-emberi viszálykodásairól, s nem utolsósorban az expedíció által elért eredményekről. 18 9 A nagy utazás földrajzi vonatkozások tekintetében Csinády Gerő szerint nyilvánvalóan nem vetekedhet a Széchenyi—Lóczyféle Ázsia-expedícióval, de azért a harmadik Zichy-expedíció esetében is felfedezhetők jelentős földrajzi érdemek és eredmények. 19 0 A tudományos munkatársak - köztük a szakképzett geográfus-etnográfus, Jankó János - beszámolóiban előbukkannak értékes földrajzi megállapítások, 176 CSINÁDY G.:i.m. 1958. b. 709. oldal 177 Uo. 178 CSINÁDY G.: i. m. 1958. b. 709-710. oldal 179 CSINÁDY G.:i.m. 1958. b. 710. oldal 180 Uo. 181 Uo. 182 CSINÁDY G.:i.m. 1958. b. 711. oldal 183 Pá pay József utazása a cári Oroszországban és földrajzi érdemei (Közlemények a KLTE Földrajzi Intézetéből. 51. szám, Debrecen, 1962); Zichy Jenő oroszországi és kínai expedícióinaktörténete új megvilágításban (Közlemények a KLTE Földrajzi Intézetéből. 53. szám, Debrecen, 1963.); Vámbéry Ármin (Élet és Tudomány, 1957.16. szám); Vámbéry Ármin emlékezete (Földrajzi Közlemények, 1963.4- szám); Emlékezés a200 éves Berzeviczy Gergelyre (Földrajzi Közlemények, 1964.3. szám) 184 CSINÁDY Gerő: Pápay József utazása a cári Oroszországban és földrajzi érdemei. Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 51. szám (Különlenyomat az ACTA GEOGRAPHICA DEBRECINA TOM. Vlll/1.1962.1. számából), Debrecen, 151. oldal 185 CSINÁDY G.: i. m. 1962.151. és 152. oldal 186 CSINÁDY Gerő: Zichy Jenő oroszországi és kínai expedícióinak története új megvilágításban. Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 53. szám, Debrecen, 1963.37- oldal 187 CSINÁDY G.:i.m. 1963. b. 37. oldal 188 Uo. 189 Uo. 190 CSINÁDY G.: i. m. 1963. b. 45. oldal
