Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus

DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS 199 ák és az »államismék« közé iktatódik be, és a XVII. század közepétől a XVIII. század közepéig tart. Ez a korszak az enciklopédikus műveltség korszaka, melyben - más tudományokhoz hasonlóan - a tudományos földrajzi öszszefoglalásokat tudománytárakban találjuk meg."

n

s Csinády Gerő ilyen „tudománytárnak" tekintette Apáczai említett munkáját, aminek közel nyolcvan oldal terjedelmű földrajzi anyagát az Apáczai jelentősége földrajzirodalmunkban és a földrajzoktatásban című tanulmányában alapos elemzésnek vetette alá. Rögtön a vizsgálat elején leszögezte, hogy a könyv három „részében" elhelyezett geográfiai anyag a korszerű és elavult ismeretek különös keveredését mutatja:,,A minden ízében haladó beállítottságú Apáczai sem tudott teljesen szakítani a régi bibliai és arisztotelészi szemlélettel. Ahol az új szemléletet össze tudta egyeztetni saját meggyőződésével és vallásos érzületével, ott érvényesítette. Ahol ez nem sikerült, ott kitartott a régi felfogás mellett. Ez a kettősség az egész földrajzi anyagon végighúzódik."}

2

6 A mű bemutatását Csinády Gerő a csillagászati résszel kezdte. Véleménye szerint Apáczai - korát megelőzve - hazánkban először hirdette a kopernikuszi rendszert, s tárgyalása menetében mindvégig szorosan követte Kopernikusz tanítását.

12

7 Haladó gondolkodásúnak találta Apáczait és művét a szférikus koordináták és a parallaxis értelmezésében is.

12

8 Ezzel szemben feltűnőnek találta, hogy a szerző a bolygók mozgását kizárólag Kopernikusz és Descartes tanításai alapján ismertette, s egyáltalán nem vette tekintetbe Kepler felfedezését a bolygók elliptikus pályájáról és a keringés törvényeiről, holott azokat a jeles csillagász már 1609-ben közzé tette a Nova astronomia című munkájában.

12

9 Csinády szerint feltehető, hogy Apáczai nem ismerte fel a Kepler-féle törvények jelentőségét vagy nem tudta összeegyeztetni a bolygók elliptikus pályájáról szóló tanítást az örvényelmélettel. Ezért az előbbiről egyszerűen hallgatott.

13

0 Ez a tény szerinte nagymértékben csökkenti az Encyclopaedia tudományos színvonalát, s bizonyos konzervatív vonást kölcsönöz neki.

13

1 A túlzott tekintélytiszteletből táplálkozó maradiság a mű asztrológiai részén is tetten érhető. Ebben Apáczai - ellentétben kortársával, Komáromi Csipkés Györggyel nem utasította el határozottan a csillagjóslás középkori hiedelmét, ami Csinády Gerő szerint szintén nem a haladó vonásait erősíti a műnek.

13

2 A könyv VII. részében Apáczai a három földrajzi burok, mai szakszavakkal a litoszféra, a hidroszféra és az atmoszféra bemutatására vállalkozott, kiegészítve azt az élővilág (bioszféra) aktuális ismereteivel és az emberre vonatkozó fiziológiai és orvosi tudással. Az itt tárgyalt természetrajzi anyagrészekről, s azok tárgyalásmenetéről - elméleti vitába szállva Kremmer Dezső monográfiájával - Csinády Gerő általános jó véleményt fogalmazott meg: „Ezt a tárgyalásmenetet alapvetően téves rendszerte125 CSINÁDYG.:i.m. 1960.b. 160.oldal 126 CSINÁDYG.:i.m. 1960.b. 162.oldal 127 Uo. 128 Uo. 129 Uo. 130 Uo. 131 CSINÁDY G.: i.m. i960, b. 163. oldal 132 Uo. len összevisszaságnak nyilvánítani. Ellenkezőleg bámulatosan tervszerű és logikus felépítésről beszélhetünk."™ [...] „Gondosabb tanulmányozás után rájövünk arra, hogy [..Ja XVII. század ismereteinek megfelelő korai hologaeikus szemlélet tükröződik benne,".

13

4 Csinády Gerő felismerte, hogy Apáczainál a természetföldrajzi jelenségek és azok okainak keresése került előtérbe: „Ez azt jelenti, hogy a földrajz korábbi narratív állapota után Apáczai Encyclopaediájában már bizonyos természettudományi színt kezd ölteni. Erre mutat a tartalmon kívül - és ez is haladó vonás - az ismertetett logikai sorrendis."™ Mindezek mellett azt is megjegyezte, hogy a természettudományok irányában történő előretörés még eléggé felszínes, mert Apáczai földrajza nem konkrét megfigyeléseken és összefüggések, törvényszerűségek kutatásán alapszik, hanem hipotéziseken és spekulációkon.

13

6 A leíró földrajzi részek Csinády szerint is nagyon maradiak, mert kizárólag Alstedius munkájának kritika nélküli átvételén alapszanak, s egyáltalán nem veszik figyelembe sem Frölich Dávid, sem pedig Varenius korszakalkotó munkáit: az 1639-ben Bártfán megjelent Medulla Geographiae Practicael és az 1650-ben kiadott Geographia Generalis

t.

13

7 A tanulmány következő szakaszában Csinády Gerő az Encyclopaedia VIII. részében elhintett földrajzi anyagból szemezgetett. Ebben a szakaszban Apáczai afféle „városalapító" tényezőkről és különböző gazdasági kérdésekről írt. Csinády szerint a leghaladottabb szemlélettel ott találkozunk, ahol Apáczai a „városépítésről" értekezett: „A kozmográfiák és a XVIII. század »államisméi« nem törődtek a települések keletkezésével. Metius, és hatása alatt Apáczai viszont megpróbálkozik egy kezdetleges és egyoldalú magyarázattal: szerintük minden város mesterséges »csinálmány«. Nagyon távol áll ez a felfogás a telepítő tényezők felismerésétől, de a városfejlesztést elősegítő és gátló tényezők számbavételében mégis ott lappang a településföldrajzi gondolkozás némi csírája és ez a csíra hozzájárult ahhoz, hogy idővel a »hol?« kérdésre felelő »elterjedéstan«-ból kialakulhasson a modern településföldrajz."™ Elemezve az Encyclopaedia gazdasági leírásait, Csinády Gerő végül arra a merész megállapításra jutott, hogy Apáczai Csere János a gazdaság- és településföldrajz hazai csíráit hintette el, s nem túlzás, ha a mű szerzőjét az első magyar gazdasági írónak tekintjük.

13

9 Dolgozata első részének végén Csinády Gerő a Philosophia naturalis, Apáczai utolsó munkájának földrajzi tartalmáról emlékezett meg. Ez nagyjából megegyezik az Encyclopaedia geográfiai anyagával. Hol több, hol pedig kevesebb információtartalommal. Csinády szerint: „A részletekben mutatkozó kisebb eltérések ellenére a Philosophia naturalis végeredményben nem más, mint az Encyclopaedia felsőfokú oktatáshoz alkalmazott latin nyelvű változata."

m Emellett említést tett arról is, hogy Apáczainak 133 CSINÁDYG.:i.m. 1960.b. 164.oldal 134 CSINÁDYG.:i.m. 1960.b. 163.oldal 135 CSINÁDYG.:i.m. 1960.b. 164.oldal 136 Uo. 137 CSINÁDY G.: i. m. i960, b. 164-165. oldal 138 CSINÁDYG.:i.m. 1960.b. 166.oldal 139 Uo. 140 CSINÁDY G.: i. m. 1960. b. 167. oldal