Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus

200 MEZŐ SZILVESZTER jelentős szerepe volt a földrajz tudományos műnyelvének kialakításában, mert számos új magyar szakkifejezést ő alkotott meg.

14

1 Tanulmánya második részében Csinády Gerő arra kereste a választ, hogy mennyiben tekinthetők Apáczai bemutatott művei eredetinek. A debreceni geográfus védelmébe vette Apáczait az őt és munkáját ért bántó megjegyzések ellen, de az elfogultságból fakadó dicséretek túlzásba vitelétől tartózkodott: „Apáczai főművének eredetisége nem a szövegben, hanem a szerkezet önállóságában, az anyag célszerű kiválogatásában, rendszerezésében, a felépítés logikájában és pedagógiai célkitűzésében mutatkozik meg."}

4

2 Nagyra becsülte Apáczait azért, hogy pedagógiai megfontolásból az Encyclopaedist magyar nyelven írta, így a benne foglalt természetrajzi ismeretek könnyebben elsajátíthatókká váltak: „Tépelődéseiben rájött arra, hogy ugyanazon idő alatt nemzeti nyelven, minden megterhelés nélkül, sokkal több ismeretet és alaposabban lehet megtanítani, mint latinul."

w Értékelte didaktikai tételeit is, miszerint a tanítás sorrendjében a reáliákat illeti az elsőség, s azokon belül pedig a geográfiát kell az élre helyezni, mert az könnyebb és érdekesebb a többi természettudománynál.

14

4 Apáczai pedagógiájával sok tekintetben rokon vonások fedezhetők fel Johannes Amos Comenius (1592-1670) tanításaiban. Erre a hasonlóságra Csinády Gerő is felhívta olvasói figyelmét a Comenius és a földrajz tanítása című tanulmányában.

14

5 Leírta, hogy mindketten nagyon jól ismerték és tisztelték Alstediust, aki egy időben a gyulafehérvári Collegium Bethlenianum tanára volt.

14

6 A közös gyökerek közös, de legalábbis hasonló célokat eredményeztek. Akárcsak Apáczai, Comenius is a geográfia fokozottabb tanítását szorgalmazta, hiszen a világ alaposan megváltozott, s jelentősen megnőtt az igény a pontos földrajzi és kartográfiai ismeretekre. Csinády Gerő szerint Comenius azok közé tartozott, akik képesek voltak felismerni a változás, a változtatás szükségességét, s ez a didaktikai munkáiban és tankönyveiben egyaránt látványosan megjelent. Egyik legismertebb műve az Orbissensualiumpictus (A látható világ), amit az öt éves sárospataki tartózkodása alatt írt, s amelyet tankönyvként használtak elemi fokozaton. Tanulmányában Csinády Gerő összefoglalta a Comenius által ideálisnak tartott geográfiai tananyagot: az ún.„ű/7yűf iskolától az akadémiai tagozatig, majd bemutatta azokat a fontosabb földrajz-pedagógiai elveket és módszereket, amik szerinte Comenius sajátjai voltak.

147 Vélekedése szerint Comenius a mai szintetikus felépítéssel szemben analitikus eljárást követett, tehát nem a közvetlen környezet megismerésétől haladt a távoli felé, hanem fordítva: „Minden fokozaton az egészből, a világmindenségből indult ki és a részek (bolygók, Hold, Föld, kontinensek, 141 CSINÁDY G.: i. m. 1960. b. 167-168. oldal 142 CSINÁDY G.:i.m. 1960. b. 168. oldal 143 CSINÁDY G.: i. m. 1960. b. 169. oldal 144 CSINÁDY G.: i. m. 1960. b. 170. oldal 145 CSINÁDY Gerő: Comenius és a földrajz tanítása. Pedagógiai Szemle, 1958.11. szám, 1062. oldal 146 CSINÁDY G.: i. m. 1958. a. 1062. oldal 147 CSINÁDY G.: i. m. 1958. a. 1063-1066. oldal országok) felé haladt. Ez a tárgyalásmenet hosszú időn át európaszerte általánossá vált. Nálunk először Bél Mátyás szakított vele."

m Figyelemre méltó Csinády Gerő azon megállapítása, miszerint az öszszes iskolai fokozaton egyazon „tudásmag" állt a középpontban, amit aztán a koncentrikus földrajzi tanterv keretében Comenius az életkori sajátosságoknak megfelelően szintről szintre fokozatosan bővített.

14

9 Csinády szerint Comenius földrajzi tananyaga általában kora haladó tudományát tükrözte, de bizonyos részeiben még nem érvényesült kellőképpen az empirista szemlélet.

15

0 A konkrét megfigyelések gyakran metafizikai spekulációkkal keveredtek.

15

1 Comenius személyében a földrajzi szemléltetés egyik hazai úttörőjét látta, aki - Honterus után - felújította az iskolai térképhasználatot, Sárospatakon pedig elsőként vezette be azt.

15

2 Csinády szerint Comenius kimagasló érdeme az is, hogy felismerte a földrajz jelentőségét a gazdasági élet, valamint a világpolitikai és napi események szempontjából.

15

3 A róla alkotott nézeteit így összegezte munkája legvégén: „... ő a világ első modern pedagógusa s egyben a földrajz első világhírnévre jutott metodikusa is, akinek számos gondolata ma is eleven erővel és ösztönzőleg hat földrajzokatásunkban."

m Mint sikeres tankönyvíró, Csinády Gerő előszeretettel foglalkozott a magyar földrajzoktatás történetével és a földrajzi tankönyvek korai képviselőivel. Ezt láthattuk már az előzőekben is. A Legrégibb földrajzi tankönyveinkés a Földrajzi tankönyvirodaimunka XVIII. században című dolgozatai sok új információval szolgálnak a téma iránt elkötelezett olvasóknak.

155 A Pedagógiai Szemlében megjelent írások lényegében együtt alkotnak szerves egészet. Mindkét tanulmány ugyanazt a témát járja körül, csupán a feldolgozott kor eltérő. A két dolgozat egymást kiegészíti, ezért értelmezésüket is együttesen célszerű megtenni. Ezekben a tanulmányokban alapos tankönyvtörténeti áttekintést kapunk a 16. század kezdetétől egészen a 18. század második feléig. „Haladó földrajzi hagyományaink kutatásának egyik részfeladata földrajzi tankönyvirodalmunk kezdetének tisztázása." - jelölte ki önként vállalt nagy feladatát Csinády Gerő.

15

6 A munka nehézségét jól bizonyítja, hogy számos korábbi szerző (Hunfalvy János, Márki Sándor, Ecsedi István, Vargha György) egymástól jelentősen eltérő dátumot és művet jelölt meg origóként.

15

7 Csinády Gerő geográfiai irodalmunk legrégibb termékeit beillesztette a földrajztudomány társadalomfejlődésen alapuló történetébe, s kapcso148 CSINÁDY G.: i. m. 1958. a. 1065. oldal 149 Uo. 150 Uo. 151 Uo. 152 Uo. 153 CSINÁDY G.:i.m. 1958. a. 1066. oldal 154 Uo. 155 Ezek az írások a Magyar Földrajzi Társaság pályázatán pályadíjat nyertek. (Forrás: CSINÁDY Gerő: Legrégibb földrajzi tankönyveink. Pedagógiai Szemle, 1959.5- szám, 458. oldal lábjegyzete) 156 CSINÁDY Gerő: Legrégibb földrajzi tankönyveink. Pedagógiai Szemle, 1959.5. szám, 458. oldal 157 CSINÁDY G.: i. m. 1959. a. 458. oldal