Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
194 MEZŐ SZILVESZTER g AZ ÂLPOK SZERKEZETE. / Wl NYUGATI ALPOK, B, KELETI AltfOK t kristályos l.Monte Rosa 1. belső lánc, Z kristályos lánc M 8tenc Dolomit Alpok Berni Alpok, rödi, 2, kristályos L Bernlnà. 3. mészkő lánc Ortler, Magas dauern, Suáici Mészkő Alpok. Stájer Alpok iura hëgyséç 3. külső mészkő lánc északi lánc, a Jura-hegység, körülöleli a 7. kép Az Alpok szerkezeti felépítését szemléltető ábra az egyik 1947-es könyvből len világunk. Itt születtünk, itt van a hazánk, itt élünk. Ezt a földet szeretjük legjobban." 6 7 S csak erre a szilárdan lerakott alapra lehet aztán felépíteni a Föld megismerésének hatalmas és lenyűgöző épületét. Ennek a tézisnek a jegyében Csinády Gerő előbb az iskolai környezet és a lakóhelyül szolgáló település határának bejárására és felfedezésére kérte olvasóját. Úgy vélte, hogy az egész Földre kiterjedő megismerési folyamatban az első helyet minden esetben a közvetlen lakókörnyezetnek kell elfoglalnia. Csak ezután következhetnek a távolabbi területek, messzi országok, idegen kontinensek. Csinády Gerő két korábbi tankönyvéhez hasonlóan ezúttal is kilépett az országhatárok szabta mesterséges keretből, s a Kárpát-medencét, mint egységes egészet kezelte könyvében. Magyarország jellegzetes nagytájai mellett a tanulók átfogó földrajzi (és néprajzi) képet kaphattak a „Drávántúl", a Felvidék és Erdély egyes területeiről, valamint azok különböző nemzetiségű lakóiról. A tankönyv-trilógia további két tagja esetében is a bennünket körülvevő földrajzi tér folyamatos, lépésről-lépésre történő megismerését tartotta szem előtt. Mert„ű világnak nincs vége a Kárpátok láncainál." 6* Ez a letisztult didaktikai elgondolás érvényesül Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália, Óceánia és Antarktisz tárgyalásánál. Nem tekinthető véletlennek az sem, hogy a csillagászati földrajzi ismeretek a harmadik kötet legvégére kerültek, hiszen ebben a fejezet67 CSINÁDY Gerő: Európa, Ázsia, Afrika. Föld- és Néprajz a VI. osztály számára. Debrecen város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata, Városi Nyomda, Debrecen, 1947.3. oldal 68 CSINÁDY G.: i. m. 1947. c. 3. oldal ben a Földnek, mint égitestnek a bemutatása történik meg. 6 9 így zárul be a kör: így jut el a diák a „második otthonnak" simító iskolai környezettől a szülőföld és a távoli országok, kontinensek bemutatásán át egészen a világegyetemig. AZ EGYETEMI FÖLDRAJZOKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN Oktatási és oktatás-módszertani munka Az 1946—47-es tanévtől Debreceni Állami Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziuma néven működő oktatási intézmény a középiskolai reform következtében 1949 júniusában bezárta kapuit. 7 0 Diákjait az Állami Révai Mikós Gimnázium (1950-től Csokonai Gimnázium) és a Fazekas Mihály Gimnázium vette át. 7 1 Csinády Gerő az 1949-50-es tanévet a ,,Közgazdasági Leánygimnáziumban", az 1950-51-es tanévet pedig a Csokonai Gimnáziumban töltötte. 7 2 Mivel korábban, az 1945—46-os tanévben a Református Kollégium épületében működő Egyesített Fiú Gimnáziumban is szolgálatot teljesített, elmondható, hogy Csinády Gerő közel egy évtizeden keresztül tanította a geográfia tudományát a hajdú-bihari megyeszékhely négy különböző gimnáziumában. Szolgálati idejének jelentős részében a földrajz szakfelügyelője volt a debreceni tankerület középiskoláiban. 7 31951 őszén került a Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetébe. 7 4 A kinevezésével kapcsolatban a következőket tartotta fontosnak megjegyezni: „Állásom a tanügyi rendezés során docensi állássá minősült. Ebben a minőségben szolgáltam 12 éven át nyugdíjba vonulásomig... [...] Itteni működésem alatt felhasználtam mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket pályám előző szakaszain elsajátítottam.' n s A Földrajzi Intézet 1952. március 21-én tartott első nyilvános napjának programján már Csinády Gerő neve is felfedezhető, mint előadóé. 7 6 Márton Béla kéziratban maradt jegyzete megőrizte számunkra az esemény fontosabb mozzanatait. Eszerint Kádár László intézeti igazgató általános tájékoztatóját követően Borsy Zoltán, Eördegh Béla és Csinády Gerő tartottak előadásokat. Utóbbi Pollenanalitikai vizsgálatok a nyírségi lápokban címmel. 7 7 Az előadások után didaktikai bemutatók következtek. Ezeket Koczka Kálmán, Pinczés Zoltán és Borsy Zoltán prezentálták. 7 8 A Mártonféle jegyzet a Földrajzi Intézet második nyilvános napjáról is tájékoztatást ad. Az 1954. április 29-én megtartott programsorozat egyik dolgozatunk szempontjából lényeges része Márton Béla előadása volt, amelyen a Föld69 CSINÁDY Gerő: Az Újvilág és a csillagászati földrajz elemei. Föld- és Néprajz a VI. osztály számára. Debrecen város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata, Városi Nyomda, Debrecen, 1947.91 oldal 70 MERVÓ Zoltánné: i. m. 1991.136. oldal 71 Uo. 72 CSINÁDY G.: i. m. 1963. a. 9. oldal 73 CSINÁDY G.: i. m. 1963. a. i. m. 10. oldal 74 CSINÁDY G.: i. m. 1963. a. 9. oldal 75 CSINÁDY G.: i. m. 1963. a. 9. és 17. oldal 76 MÁRTON Béla: A Földrajzi Intézet. Kézirat. Debrecen, 1954.13-22. oldal 77 MÁRTON B.:i.m. 1954.13. oldal 78 Uo.
