Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS 195 8. kép Csinády Gerő igazolványképe az 1950-es évek első feléből (Forrás: családi archívum) rajzi Intézef négy évtizedes múltját, s akkori szakmai tevékenységét ismertette. 7 9 A Milleker Rezső nevével fémjelzett hőskor küzdelmekkel és nehézségekkel teli időszakának felelevenítése után a szerző rátért a Kádár László vezette intézet szakmai munkájának bemutatására. Ez a korszak 1946-ban kezdődött, amikor Csinády Gerő már Debrecenben élt és dolgozott. Kádárnak jelentős részben újjá kellett szerveznie a földrajzi tanszéket, s ehhez megfelelő munkatársakat keresett maga mellé. 8 0 A következő nyolc évben mindezt sikerült is megvalósítania. 1954-ben már két professzor, egy docens, két adjunktus, négy tanársegéd, három demonstrátor, egy rajzoló, egy fényképész, egy adminisztrátor, két mechanikus és két hivatalsegéd dolgozott az intézetben. 8 1 A docensi állást Csinády Gerő töltötte be, aki Kádár László és Kéz Andor után a harmadik személy volt a hivatali rangsorban. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Földrajzi Intézet az Alföld északi részének (és azok peremi területeinek) tudományos feltárását végezte. 8 2 A geomorfológiai vizsgálatokat Kádár és Kéz professzorok mellett Borsy Zoltán és Pinczés Zoltán adjunktusok végezték. Eördegh Béla 8 3 adjunktus és Csiffáry Nándor tanársegéd gazdaságföldrajzi kutatásokkal foglalkozott. 8 4 Utóbbi - fia, Csiffáry Tamás nemrég megjelent emlékiratai alapján - munkakapcsolatban állt a szintén gazdaságföldrajzi kérdésekkel foglalkozó Csinády Gerővel. 8 5 Róla és a tanszék „erőviszonyairól" ez olvasható az Évgyűrű(k) című családszociográfiai kötet lapjain: „Rangban és tekintélyben Csinády Gerő docens következett Kádár profeszszor után. Ő is 1951-től kapott kinevezést a Földrajzi Intézethez. Korábban elismert középiskolai tanárként működött Debrecenben. Külső előadóként 79 MÁRTON B.: i. m. 1954.15-22. oldal 80 MÁRTON B.:i.m. 1954.18. oldal 81 Uo. 82 MÁRTON B.: i.m. 1954.21. oldal 83 Eördegh Béla volt a Földrajzi Intézet könyvtárosa is ebben az időben. Jelentősek a vásárokkal, vásározással kapcsolatos dolgozatai. 84 MÁRTON B.: i.m. 1954-21.oldal 85 CSIFFÁRY Tamás: Évgyűrű(k), avagy a mi kis történelmünk. 2009. tevékenykedett Márton Béla professzor, aki már túl járt a 70. életévén; ő képviselte a folyamatosságot, mert 1914-től itt dolgozott, az akkor alakult földrajzi tanszéken. Magas életkora ellenére is sikerült fizikai és szellemi képességeit változatlan színvonalon megőriznie. Külső előadóként Aldobolyi Nagy Miklós hetente egy alkalommal Szegedről »járt át« leíró földrajzot előadni. Csak egy évvel később váltotta fel őt Kádár Andor [helyesen Kéz Andor - a szerző megjegyzése] kandidátus, egyetemi tanár, akit 1952-ben helyeztek Budapestről Debrecenbe; őt nevezték ki professzornak az újonnan létrehozott második földrajzi tanszékre." 8 6 Csinády Gerő az egyetemen Magyarország természeti földrajzát, Magyarország gazdasági földrajzát, általános gazdasági földrajzot, a tőkés államok gazdasági földrajzát, valamint a Szovjetunió, a szocialista országok és a függő helyzetű országok földrajzát adta elő. Ezekben a témákban 1951 és 1960 között vaskos egyetemi jegyzetek születtek a tollából, szám szerint nyolc. Akik hallgatták az előadásait, precíz, módszeres pedagógusként írták le őt. Egyik tanítványa, a későbbi kiváló geográfus-kutató, Beluszky Pál a Korall 2003. decemberi számában így idézte fel egykori tanárát: Jó emléket őrzök [...] egy Csinády Gerő nevű úrról, azért mondom az ő nevét, mert azt hiszem szinte teljesen elfelejtődött. [...] Nekünk, ahogy akkor mondták »világleíró gazdaságföldrajzot« tanított. Ha azt mondják, Spanyolország, Kasztília vagy Szicília, ami ma feldereng bennem, az még mindig jobbára a Csinády Gerőnek az óráin hallottak és a jegyzetéből tanultakból származik. Nem statisztikát adott elő leíró földrajzként, pedig az elég gyakran előfordult az idő tájt, hanem talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy a tájföldrajznak a híve volt. Tehát a tájnak azokat a maradandó, vagy legalábbis évszázadokig jellemző vonásait próbálta megismertetni velünk, amelyek időtállóak. Nem azt, hogy az óntermelésben a harmadik helyen áll-e, avagy a hatodik helyen, hanem ha azt hallja valaki, hogy mediterrán táj, vagy teszem azt Katalónia, akkor legyen valami elképzelése erről a hallgatónak. Csinády Gerő igen jó pedagógus volt, noha ma már alig ismert."* 1 Gyakorló egyetemi oktatóként Csinády Gerő tovább folytatta a korábbi években megkezdett szakmódszertani munkáját. Rendszeresen figyelemmel kísérte az aktuális pedagógiai irányelveket, s azokról kritikai véleményt alkotott. Ekkoriban írta A földrajzoktatás tervszerűsége és a Néhány szó a középiskolai földrajzoktatás időszerű kérdéseihez című tanulmányait. Tagja, majd elnöke lett a Természettudományi Kar Módszertani Bizottságának és földrajzi szakfelügyelőként huzamosabb ideig tevékenykedett a Kossuth Lajos Tudományegyetem gyakorló általános iskolájában és gimnáziumában. 8 8 Érdemei elismeréseként a Művelődésügyi Minisztérium 1955-ben „Az oktatásügy kiváló dolgozója" kitüntetésben részesítette. 8 9 A középiskolai földrajzoktatás problémái mellett a felsőfokú képzés gyakorlati feladatai is élénken foglalkoztatták. Csinády Melinda jegyez86 CSIFFÁRY T.: i. m. 2009. (Forrás: http://csiffary. netau. net) 87 RÁCZ Lajos: „... többnyire azt mondom, geográfus vagyok" - Interjú Beluszky Pállal. Korall, 2003. december, 15. oldal 88 CSINÁDY G.: i. m. 1963. a. 10. oldal 89 Uo.
