Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus

DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS 191 földrajzi tájékozatlanság az egyik leginkább feltűnő fogyatékosság.

3

5 A tanulmányból kiderül, hogy egy második osztályos gimnáziumi diáknak a világrészek leíró földrajzának elsajátítása közben 400-600 új térképi elnevezéssel kellett megismerkednie. Ennek a nagy mennyiségű adatnak a megtanítását Csinády Gerő pedagógiai szempontból nehéz feladatnak és nagy kihívásnak tartotta.

3

6 Ügy vélte, hogy a földrajzi névanyag megtanításánál a szaktanárnak egészen más módszert kell alkalmazni az idegen nyelvi szórögzítéshez képest, s munkája közben ki kell tudni használnia a geográfia szintetikus és központi jellegét, amit a koncentráció és asszociáció területén lehet hasznosítani.

3

7 Lényegesnek tartotta a pszichológiai szempontok figyelembe vételét is: a gyermek „típusának", cselekvési és alkotási vágyának ismeretét.

3

8 hz Adattanítástól a korszerű földrajzoktatásig című dolgozatában a földrajztanítás három, egymással finom átfedést mutató irányzatát: az adattanító, az oknyomozó és az ún. esztétikai geográfiát hasonlította össze, s ütköztette egymással munkamódszereiket.

3

9 A földrajztanítás legősibb típusaként ismert adattanítást a szem pontszegénysége és problémahiánya miatt avíttnak és korszerűtlennek tartotta.

4

0 Véleménye szerint ez az ág nem tartott lépést a tudomány fejlődésével: „Figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy a geográfia a topográfiai és helyrajzi ismeretek fölé az utolsó században új épületet emelt, szintetikus és oknyomozó tudománnyá vált.".*

] Az adattanító földrajzoktatást a múlt részének tekintette. Hibájául rótta fel, hogy „nem igyekezett a tárgyat, s rajta keresztül a tanult tájat megszerettetni.. ,"

4

2 Mindezek ellenére nem minősítette teljesen érdektelennek és szükségtelennek ezt az irányzatot, s belátta, hogy bizonyos mennyiségű adat elsajátítása nélkül a földrajz nem lehet meg.

4

3 Elképzelése szerint az emlékezetterhelő adathalmaz mellé minden esetben gondolkodásra serkentő logikai elemnek kell társulnia, amit a hazai földrajzban a Lóczy-Cholnoky-Prinz trió által meghonosított geogenetikai és oknyomozó irányú geográfia képében látott megvalósulni.

4

4 A gimnáziumi földrajzoktatás megváltozott szerepkörét így látta:,,... a középiskolának vállalnia kell az újabb irányok és tudományos eredmények szélesebb körű kisugároztatójának szerepét. Tudományunk megváltozott szelleme pedagógiai feladatot is ró ránk: a földrajzi gondolkodásra való nevelés kívánalmát. A tanulót rá kell nevelnünk arra, hogy a domborzati és éghajlati adatokból következtetni tudjon a gazdasági életre, a települések földrajzi okát világosan felismerje és törvényszerűségeket is lásson benne."*

5 35 CSINÁDY 6.: i.m. 1943.136. oldal 36 Uo. 37 ÜO. 38 Uo. 39 CSINÁDY Gerő: Adattanítástól a korszerű földrajztanításig. Protestáns Tanügyi Szemle, 1944.3- szám, 54-59. oldal 40 CSINÁDY 6.: i. m. 1944. a. 55. oldal 41 Uo. 42 Uo. 43 Uo. 44 CSINÁDY 6.: i. m. 1944. a. 56. oldal 45 Uo. Mindazonáltal ezt a tanítási irányzatot sem tartotta egyedül üdvözítő megoldásnak. Gyengéjeként nevezte meg a felesleges tudományoskodás veszélyét: azt, hogy a nem kellően felkészült pedagógus könnyen beletévedhet az „öncélú tudományoskodás ingoványába"

4

6 További lehetséges hibaként írta le, hogy az oknyomozó földrajzoktatás nem mindig alkalmazkodik a tanuló értelmi szintjéhez és előképzettségéhez, s szinte teljesen figyelmen kívül hagyja az érzelmi nevelést.

4

7 Ezt a hiányosságot pótolhatja szerinte a földrajztanítás harmadik változata: az általa esztétikai- vagy hangulatföldrajznak nevezett irány.

4

8 Vélekedése szerint a geográfia csak akkor válhat igazán nemzeti tantárggyá, ha képes megfelelni a középiskola általános nevelői célkitűzéseinek, azaz ha a tanárok a földrajzórák keretében elsődlegesen a magyar föld, a magyar táj és a magyar ember szeretetére nevelik tanítványaikat.

4

9 Szerinte a földrajzi nevelés csak akkor lehet sikeres, „ha a tanuló megérzi, hogy a magyar ember nem egyszerű embertani fogalom, s nemcsak örökléstani törvények hordozója, de lelkének formálásában történelmi és népi hagyományok s különböző más hatások mellett részt vett a magyar táj is. A magyar lélek részben a táj szülötte. Benne van az Alföld nyugalma, a Balatonmente derűje, a Hargita rejtélyes zúgása, a havasok tiszta levegője, a sáros és fátlan Mezőség sivársága és szívós küzdelme, s mindez a sok színfolt olvad össze a haza fogalmában s az összetartozás érzésében."™ Úgy gondolta, hogy a tájszemléletből táplálkozó nemzeti érzést a magyar szépirodalom jelentős alkotásaival lehet és kell még mélyebbé tennie a földrajzot oktató tanárnak: „Az Alföld tanításában Petőfi legyen vezetőnk, a Szent Anna tavat Benedek Elek regéi sugározzák be, a Hargita Tamási Áron és Nyírő írásain át árassza hozzánk illatát és friss levegőjét. [...] így megtelik a gyermek lelke érzéssel, szeretettel a táj és népe iránt. Térképvázlatát élet tölti meg, s a személyes élmények hiányát pótolja az irodalmi szemelvény, akár szépíróktól, akár útleírásokból vettük is azokat.".

5

1 A „hangulatföldrajz" meqhaüiozó elemei közé sorolta a személyes élményeken nyugvó élménybeszámolókat és a témához kapcsolódó mozgófilmek, diaképek vetítését is.

5

2 Elképzelése szerint ezt a munkamódszert érdemes követni a többi ország, a többi kontinens leíró földrajzának tanításánál \s: „Mindig magyar nézőpontból, magyar szemmel fedeztetjük fel [...] az idegen tájakat, kultúrákat, népeket, s ezek jellemvonásait, szokásait, lelkületét."? Csinády Gerő tanulmánya végén megjegyezte, hogy a három irányzat együttes jelenlétét tartja megfelelő megoldásnak, ahol mindegyik módszernek megvan a maga helye és szerepe (eltérő súlyozással) a geográfia tanítási folyamatában \ „Az oknyomozó földrajz maradjon meg tudományos alapnak, az adatföldrajz legyen a nyers váz és erre építsük fel a tapétával és freskókkal díszített épületet. A földrajztanításnak ez a tervszerűen kiépí46 Uo. 47 Uo. 48 Uo. 49 Uo. 50 Uo. 51 CSINÁDY G.: i. m. 1944-a. 57-oldal 52 CSINÁDYG.:i.m. 1944.a.58.oldal 53 CSINÁDY G.: i. m. 1944. a. 56. oldal