Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
192 MEZŐ SZILVESZTER W: , r & wtmm wssse mm* 1 T - - ^ - • - : s •. ? e • ste ^ MI| jP i,|ul li | t^ ; É45 3 kárpATII VAGY MAGYAR-MEDENCE w ' I ÏÉRKÉPÏSMEBEÏ H SZOMSZÉDAIK, ROKONAINK, NAGYHATALMAK •0 i> róhmm imsümm fe imt&mzivmi m osmtu mMu l> V SOSBÓÍ KJSS JÔZSKF tóíWSKf jikí.sííüL í iisruat km msfiti« turu* •» ÍRTÍX j! D 1 H0G8CH SÁNDOR És CSINÍDY GKUÓ \ \ hü .Wfcü.Vt ^rùmù r<n,U\jel*\. .^»feííayji, \ U.-!.., » V}tí.ii l-J'd'-'.í. . Kwfivrttlj* Sri; úiAtflu), " tov-límo. l«lib 17W1X IBia:«, «im«,*! ^Im MA«YAR PÔtBKAJXt ÍKTÉXET ». T. IS« Ar» 4 ofttgí SO filter. 5. kép Csinády Gerő második földrajztankönyvének címlapja tett, s tapasztalaton nyugvó változata lesz az Igazán korszerű összhangzatos vagy egyeztető földrajz." 5* Csinády Gerő módszertani alapvetései között lényeges szerep jutott a pszichológiai tényezőnek. Eszerint a tanárnak először azzal kell tisztába kerülnie, hogy kinek-kiknek tanít; a mit és a hogyan kérdése sorrendben csak ezt követheti. 5 5 Az alsó fokú földrajzoktatásban az analízis, a felsőfokú földrajzoktatásban pedig a szintézis és a globális szemlélet elsődlegességét hirdette. 5 6 A leíró földrajz tanításánál nem annyira politikai egységekben gondolkodott, hanem elsősorban a tájegységet tartotta szem előtt: „Ez inkább megfelel tudományunk szellemének és időállóbb, mint az embercsinálta keretekhez való ragaszkodás. Ezért mindig ki kell emelnünk a táj jellegét és hatását az emberi lélekre. A politikai földrajzot ebbe a keretbe kell beállítanunk. Tájrajznak és néprajznak egyensúlyba kell jutnia tanításunkban.". 5 7 Ezek a szakmódszertani elvek és nevelési elképzelések szépen tetten érhetők Csinády Gerő 1944-ben megjelent második, majd a következő négy (1947-ben publikált) tankönyve lapjain. Ez az időszak (egészen 54 CSINÁDY G.: i. m. 1944. a. 57-58. oldal 55 CSINÁDYG.:i.m. 1944.a.58.oldal 56 Uo. 57 Uo. 1950-ig) egyfajta tankönyvírói periódusként értékelhető a geográfus pályafutásában, hiszen a nevezett öt földrajztankönyv és az említett Élet és Tudomány cikk [A Szovjetunió óceánja) kivételével egyéb írása nem jelent meg ekkoriban. A Kárpáti- vagy Magyar-medence címet viselő második földrajzkönyvét nem egyedül, hanem Bogsch Sándorral közösen készítette. 5 8 A munkában rajtuk kívül - mint közreműködő - Kondói Kiss József középiskolai földrajztanár is részt vett. A kötetet - hasonlóan Csinády Gerő első tankönyvéhez 5 9 - ezúttal is a Magyar Földrajzi Intézet Rt. jelentette meg. A128 oldalas mű a gimnáziumok és leánygimnáziumok VII. osztálya számára készült, s ahogy azt az alcím is sugallja, a könyv a Kárpáti- vagy Magyar-medence bemutatásán kívül általános térképismeretet is tartalmaz. Ezen kívül a szerzőpáros (ill. szerzőhármas) tárgyalta könyvében a szomszéd országokat: Szlovákiát, Romániát, Horvátországot és Szerbiát, valamint a Balkán többi államát (Montenegrót, Albániát, Görögországot, Bulgáriát és Törökország európai részét). Külön-külön részt szenteltek északi rokonainknak: az észteknek és a finneknek, valamint az európai [„Brit világbirodalom", Franciaország) és más világrészek nagyhatalmainak {„Északamerikai Egyesült Államok", Japán). Közvetítették „Orosz Szovjet Únió" és az európai központi vagy tengelyhatalmak (Német Birodalom, Olaszország) földrajzi ismeretanyagát is. A tankönyv gerincét természetesen Magyarország bemutatása jelenti a következő fejezeti felosztásban: Hazánk helyzete Európában és Hazánk részletes földrajza. Az elsőként említett fejezetben Magyarország (ill. a Kárpát-medence) földrajzi fekvését, vízrajzát, éghajlatát, növény- és állatvilágát mutatták be szélesebb európai kitekintésben, továbbá képet formáltak a tárgyalt terület gazdasági viszonyairól és hazánk Európa művelődésében játszott szerepéről. A másik nagy részben földtani alapokra helyezve tárgyalták a „magyar föld kialakulását és földrajzi egységét", részletesen ismertetve a fontosabb tájegységeket az Alföldtől az adriai tengerpartig. Érdekes, tanulságos eleme ennek a fejezetnek A Magyar-medence egysége és geopolitikaijelentősége című rész, amelyben a szerzők markáns véleményt fogalmaztak meg: „A természettől ilyen nagyszerű egységgé formált földön maradandóan csakis egyetlen állam állhat fenn. Ezt a tételt igazolja a magyar állam, ezeréves kárpáti határával." 6 0 A következő, immáron önállóan írt tankönyv (Földrajz a református gimnáziumok és leánygimnáziumok VII. osztálya számára) az előzőhöz hasonló szerkezeti felosztást követ. 6 1 A Debrecenben megjelent, de Budapesten, Sárospatakon és Pápán is forgalmazott 1947-es könyv szerzője a következő négy fejezetben fejtette ki mondandóját: Térképismeret; 58 BOGSCH Sándor-CSINÁDY Gerő (KONDÓI KISS József közreműködésével): Kárpátivagy Magyar-medence. Térképismeret. Szomszédaink. Rokonaink. Nagyhatalmak. Magyar Földrajzi Intézet Rt., Budapest, 1944. 59 CSINÁDY Gerő: Általános földrajz. A protestáns gimnáziumok és leánygimnáziumok III. osztálya számára. Magyar Földrajzi Intézet Rt. kiadása, Budapest, 1940. 60 BOGSCH S.-CSINÁDY G.: i. m. 1944.94- oldal 61 CSINÁDY Gerő: Térképismeret, Kárpátmedence és a fontosabb államok. Földrajz a református gimnáziumok és leánygimnáziumok VII. osztálya számára. Debrecen város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata, Városi Nyomda, Debrecen, 1947.147 oldal
