Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus

190 MEZŐ SZILVESZTER Nádas, turjános alföldi táj. 4. kép Rajzos illusztráció Csinády Gerő egyik tankönyvéből Az iskolában Csinády Gerő a földrajz és természetrajz oktatását, valamint a tanárjelöltek gyakorlati képzését látta el. A Gyakorló Gimnáziumban tanító tanárok heti óraszáma átlagban 12 és 17 között mozgott.

18 A földrajzot az első osztályban 3, a második osztályban 4, a harmadik osztályban 2, míg a hetedik osztályban 1 órában tanították. A természetrajznak az első két osztályban 2-2, a negyedik osztályban 3, az ötödik osztályban pedig 4 óra jutott.

1

9 Mervó Zoltánné írásából tudjuk, hogy Csinády Gerő előszeretettel szervezett szakmai kirándulásokat, amelyek,,nemcsak ismereteket közvetítettek, hanem maradandó élménnyel gazdagították a résztvevőket, s látókörük bővüléséhez is hozzájárultak.".

2

0 A szerző megjegyezte, hogy Csinády Gerő részt vett az előbb Tisza István, majd 1945-től Esze Tamás nevét viselő helyi cserkészcsapat munkájában.

2

1 Munkatársai és tanítványai nagy szeretettel gondoltak vissza rá. Károlyi György egyetemi tanár visszaemlékezésében így írta le egykori oktatóját: „Ami a tudást, tanulást illeti, szigorú volt, büntetni is tudott, de mindig úgy, hogy érezni lehetett, az igazságon nem esett csorba, sőt az igazságérzetünk sem sérült meg."

2

2 Egy másik tanítványi visszaemlékezésből az is kiderül, hogy Csinády Gerőt felettébb tisztelték diákjai. A hangját épp ezért csak nagyon ritkán kellett megemelnie, mert a tanulók általában jó magatartást tanúsítottak az óráin.

2

3 Nagyon szeretett rajzolni, amit a tanórai szemléltetésben előszeretettel hasznosított.

2

4 A rajz földrajztanításban betöltött szerepéről és a térképvázlatok elkészítésének módjáról önálló tanulmányokban számolt be.

2

5 Ezekből kiviláglik, hogy a tanórai rajzolásnak és rajzoltatásnak, valamint a térképvázlatok közös megalkotásának jelentős pedagógiai hasznot tulajdonított. Véleménye szerint ezek a módszerek nagyban segíthetnek a felületesség elleni küzdelemben, ugyanakkor javíthatnak a lényeglátásra való nevelés munkafolyamatában.

2

6 Az iskolában eltöltött időszakot Csinády Gerő tömören így mutatta be: „Nyolc évig voltam gyakorlógimnáziumi vezető tanár, s foglalkoztam a tanárjelöltek gyakorlati kiképzésével.".

2

7 Ez a munka központi helyet foglalt el mind Csinády Gerő, mind az iskola életében. A tanárjelöltek képzésére nagy figyelmet fordítottak, s a kijelölt vezetőtanárok igyekeztek a lehető legszélesebb spektrumon megismertetni őket a pedagógusok gyakorlati és elméleti munkájával. A tanítási gyakorlat megkezdése előtt a jelöltek általában két héten át - napi három órában - látogatták a vezetőtanárok óráit.

2

8 Ezt követte egy többhetes gyakorlat, amit végül hivatalos próbatanítás zárt le.

2

9 A hatékonyabb munka érdekében nemcsak a jelöltek, hanem a vezetőtanárok is tartottak bemutató órákat, amiket aztán közösen elemeztek és kiértékeltek.

3

0 A jelöltek ezen kívül ott lehettek a szülői és tanári értekezleteken, az iskolai ünnepségeken, sőt még a tanulmányi kirándulásokon is.

3

1 Bekapcsolódtak a különféle irodai munkákba és megismerkedtek az óraközi felügyelettel, valamint a könyvtár és a szertárak rendtartásával.

3

2 Ezek ismeretében nem csodálkozhatunk azon, amit Csinády Gerő írt a Gyakorló Gimnáziumban folyó szakmai munka színvonalával kapcsolatban: „Azt hiszem közismert, hogy ez az iskola akkor tanári karának szerencsés összetételében, pedagógiai légkörében és eredményeiben az elsők között állott az országban. Míg Karcagon elsősorban nevelési kérdésekkel foglalkoztam, a gyakorló gimnáziumban inkább az oktatás elméleti és gyakorlati kérdései foglalkoztattak. Bekapcsolódtam a tanárjelöltek gyakorlati kiképzésébe és különös előszeretettel foglalkoztam a földrajz didaktikájával.",

3

3 Utóbbi munkálkodásának gyümölcsei azok a tanulmányok, amik 1941 és 1945 között születtek. A Hogyan tanítsuk a földrajzi névanyagot című írásában a topográfiai ismeretek mindenkori fontosságát hangsúlyozta.

34 A kérdés időszerűségét abban látta, hogy a mindennapi életben épp a 18 MERVÓ Zoltánné: i. m. 1991.131. oldal 19 Uo. 20 MERVÓ Zoltánné: i. m. 1991.132. oldal 21 Uo. 22 CSINÁDY M.:i.m. 1995.4. oldal 23 Uo. 24 Uo. 25 CSINÁDY Gerő: A rajz szerepe a földrajztanításban. Protestáns Tanügyi Szemle, 1943. 6. szám; illetve CSINÁDY Gerő: A térképvázlatokról. Protestáns Tanügyi Szemle, 1944. 6. szám, 128-133. oldal 26 CSINÁDY Gerő: i. m. 1944. b. 131. oldal 27 CSINÁDY G.:i.m. 1963. a. 9. oldal 28 MERVÓ Zoltánné: i. m. 1991.133—134. oldal 29 Uo. 30 Uo. 31 Uo. 32 Uo. 33 CSINÁDY G.:i.m. 1963. a. 16. oldal 34 CSINÁDY Gerő: Hogyan tanítsuk a földrajzi névanyagot? Protestáns Tanügyi Szemle, 1943.6. szám, 135. oldal