Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

IRODALOMTÖRTÉNET - Bakó Endre: Arvi Järventaus, egy lelkes finn és magyar hazafi

182 BAKÓ ENDRE W JfS-^, s i SS . mos?'. sfer-ïHÉ Rimóczi Lajos muzsikál a Hortobágyon a finn írónak, mellette felesége és dr. Fazekas Jenő. Ecsedi István felvétele alatt beszédet intézett az ifjúsághoz, és biztosította őket, hogy a finnek, ha kell, „eljönnek ide harcolni Nagymagyarországért."

1

0 Azonosult a magyar irredentizmussal, de akkori társadalmunk kedvezőtlen osztályszerkezetét keményen bírálta. Kodolányi rendkívül árnyaltan tárja elénk a finn író ösztönös demokratizmusát, etikus világnézetét, politikai felfogását. „... a demokrata lélek tűzbeborult benne, amikor földnélküli népünk sorsáról, kilátástalan jövőjéről, a magyar úri politikáról esett szó. Finn pogánysággal erősen kevert északi keresztyénsége fellázadt társadalmi rendünk, középosztályunk szelleme, közigazgatásunk módszerei és szempontjai ellen."

1

1 A debreceni lap két nap múlva interjút is közölt vele. Ebben arról értesülnek az olvasók, hogy a finn vendég Tolsztoj követője, eddig 18 regénye jelent meg, s az ő nevéhez fűződik a lélektani-történelmi regény megteremetése Finnországban. „Mosta honfoglaló magyarok történetét akarja megírni, és járja azt a földet, ahol valamikor ezer esztendővel ezelőtt a honfoglaló lovasok sűrű csapatai dübörögtek." Feltűnt neki a nagyarányú nepotizmus is, mely uralja a magyar közéletet, s nem volt kedvére való a magyarok pesszimizmusa sem országuk jövőjét illetően.

1

2 A társlap világhírű írónak titulálta, és tudni vélte, hogy szenzációs adatai vannak a finn-magyar rokonsággal kapcsolatban.

1

3 Egy újabb interjúban a finn író azzal büszkélkedett, hogy a finn iskolákban kiosztott több magyar irredenta térképet és képeslapot, s mikor legközelebb arra járt, meggyőződött róla, hogy azokat nagyon sokat forgatták.

1

41934-ben ismét járt hazánkban, s megfordult Debrecenben is. Ennek a látogatásának a terméke egy Debrecenhez írt üdvözlő költeménye is. A debreceni Csokonai Kör 1935 májusában a finn-magyar testvériség eszméjének áldozott. A finn népről dr. Csűry Bálint professzor tartott előadást, „Majd dr. Fazekas Jenő tanár, a kör vendége mutatta be eredetiben és műfordításában Järventaus finn író Debrecenhez írt üdvözletét." A tudósítás magyarázatképpen hozzáteszi, hogy Järventaus egyike a legnagyobb finn íróknak. Magyartárgyú regényeit a honfoglalás és a mohácsi vész idejéből vette. „Nemrég Debrecenben járt, és ennek emlékére írta a bemutatott kedves költeményt."

1

5 A terjedelmes költeményt kiadták bilingvis formában, a finn író fényképével.

1

6 Néhány évvel később Gulyás Pál is lefordította, sőt egy fennmaradt leveléből tudjuk, hogy másodjára is nekiveselkedett.

1

7 Kodolányi János az ő változatát közölte idézett könyvében. Csak alapos textológiai összehasonlítás után derülne ki, melyik a hitelesebb, illetve az esztétikailag sikerültebb tolmácsolás. Järventaus 1935 őszén több mint egy hónapot töltött hazánkban finn és magyar állami ösztöndíjjal, anyagot gyűjtve készülő Rákóczi-regényéhez. Szeptember 29-én a Petőfi társaság tagjai sorába választotta.

1

8 Előtte, a hónap közepén időzött Debrecenben. Ebből az alkalomból nagy terjedelmű interjú készült vele, amelyben a finn író kifejtette a magyar történelemről vallott gondolatait. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ország talpköve, nemzetfenntartó ereje mindenkor a paraszt volt. Rákóczi nagyságát is abban látta, hogy elsőnek ismerte fel, hogy egyesíteni kell a különböző társadalmi rétegeket.

19 1936 őszén ismét nálunk időzött, itt fejezte be harmadik magyar tárgyú regényét. Ez Rákóczi korát rajzolja, a címe Szénégetők.

2

0 1937/1938 fordulóján ötödször is eljutott Magyarországra, s eközben megint felkereste Debrecent és kedvenc tájegységét, a Hortobágyot. A „Debreczen" c. lap hírt adott a látogatásról. Ebből érdemesnek látszik azt a részt idézni, amely megvilágítja itteni mozgását, ismeretségi körét. „Az író a múlt héten, szombaton (1937. december 11-én. B. EJ) érkezett meg az esti gyorssal Budapest felől. Az állomásról lakására hajtatott, majd az egyetem rektorának az ő tiszteletére adott vacsorán vett részt. Vasárnap délelőtt istentiszteleten volt a luteránus templomban, délután pedig a MANSZ ünnepélyére ment át dr. Medveczky Károly kalauzolásával. Hétfőn este dr. Csűry Bálint egyetemi tanár hívta meg vacsorára. Előreláthatólag 10-12 napig fog városunkban tartózkodni. Érdeklődésemre, hogy hogyan tetszik neki Debrecen, kiderült, hogy már többször járt itten, a várost alaposan ismeri, és igen jól érzi magát Debrecenben. Nagyszerű emlékei vannak a Bundáról, András bácsiról és a Hortobágyról. (...) Egyébként jól tud magyarul is..." Jelzi a cikkíró, hogy két előadást fog tartani, és sürgeti az ifjúságot, hogy minél többen látogassanak el felolvasásaira.

2

1 Másnap az újság beszámolt a Kollégium dísztermében tartott előadásáról is: „Az illusztris vendéget, aki hazájában evangélikus esperes, dr. Csűry Bálint üdvözölte. (...) Előadásának címe: 'A történeti regény 10 A legnagyobb finn író a Tisza-törzs táborozásán. Debreceni Újság, 1930. okt. 15.7. 11 Kodolányi János: Suomi titka, Bp. 1939.13312 A honfoglaló magyarságról akar történeti regényt írni Arvi Järventaus. Debreceni Újság, 1930. okt. 17.313 A legnagyobb finn író Debrecenben. „Debreczen", 1930. okt. 14. 14 Gyűrött, kopott lett a magyar irredenta térkép a finn iskolákban, annyit nézik, forgatják a megértő rokon finn tanárok és tanítók. „Debreczen" 1930. október 17.6. 15 Debreceni Újság-Hajdúföld, 1935. május 18.3-4. 16 Üdvözlet Debrecenhez. Utószó. Fazekas Jenő. Db. 1935. 17 Levele Järventaushoz. Debrecen, 1938. jan. 4. 18 Järventaus Arvi... szeptember 29-én tartotta székfoglaló előadását. Túrán 18,1935. 70. 19 Szalacsy Rácz Imre: Három magyar tárgyú történelmi regényt írt Arvi Järventaus finn író és esperes. „Debreczen", 1935. szeptember 15.17. 20 Järventaus Arvi... Túrán 19,1936.78. 21 Kovács Ferenc: Finn író Debrecenben. „Debreczen", 1937. dec. 15.6.