Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
IRODALOMTÖRTÉNET - Bakó Endre: Arvi Järventaus, egy lelkes finn és magyar hazafi
ARVIJÄRVENTAUS, EGY LELKES FINN ÉS MAGYAR HAZAFI 183 a mai finn regényirodalomban'. Előadásában kitért arra, hogy kénytelen magáról is beszélni." A tudósítás zárómondata szerint a finn író következő előadása elmarad. 2 2 Nyilván ennek az előadásának a szövegét közölte a Debreczeni Szemle. Ebben a tanulmányában mutatott rá Järventaus arra, miért volt szükségszerű fordulat a finn irodalomban a történelmi regény újjáteremtése. A maga szerepét is mérlegre tette: „Dobok (vagy tán inkább Dobpergés) című négykötetes művében - mely az ezernyolcszáznyolc-kilencediki háborúval foglalkozik, amelyben Finnország szerencséjére elszakadt Svédországtól - az események egészen új szempontból világosulnak meg: a finnországi finn nép és a nép azon fiának szempontjából, aki a hadseregben küzdött. Sok balhit van itt eloszlatva, sok legenda megdöntve, a 'hősöket' lerántják a mennyből a föld porába, és új világításba helyezik. így oly mű született, amely teljesen új módon rajzolja a szóban forgó korszakot - és merem állítani - a valóságot megközelítődben - mint az a korábbi finn irodalomban történt." 2 3 Ez a látogatás több oknál fogva is nevezetes. Nyilván több alkalommal találkozott Gulyás Pállal, aki Finnországhoz címmel Järventaus debreceni látogatása emlékére alcímmel verset írt. A kissé „darabos" költeményből két versszakot idézünk, a negyediket és a hetediket, hogy rámutassunk Gulyás kultúrtörténeti vonzódására, esztétikai létszemléletére: 4. Finnország! Én nem láttam partodat, Rengeteged fülembe nem üzentMégis itt hordom a berkenyét, Itt hordozom Arhippa Perttunent. 7. Helsinki! Építsd bár hajóidat, Ragadjon bár magával a dagadt Tenger hulláma, - Finnország örök Fővárosa Larvajervi marad 2 4 A finn vendég egy kis verset írt Gulyás Pál emlékkönyvébe, amely a költő fordításában így hangzik: Itt terem a szöllő, Magyaré a hon, Zsír csepeg a földből Minden lábnyomon. De a szegény paraszt Búsan bujdokol... Hej, urak, nagy urak, Nincs itt út sehol! (Itt terem a szöllő. ,.) 2 5 22 Järventaus Arvi finn regényíró a Kollégiumban. „Debreczen", 1937. dec. 16.7. 23 A finn regény problémái. Debreczeni Szemle, 1938/1-2.14-19. 24 Debrecen, 1937. decemberi8. Megjelent: Gulyás Pál kiadatlan versei. Alföld, 1983. okt. 86-87. Archippa Perttunen: a Kalevala egyik énekese; Larvajervi: Orosz-Karjala egyik daltermő helysége 25 A. Järventaus sorai Gulyás Pál emlékkönyvébe. Debrecen, 1937. dec. 20. De nevezetes volt ez a látogatás azért is, mert innen indította útjára Kis falu a világ végén c. regényének magyar fordítását. Az előszó így szól: „A magyar kiadás elé. Nagyon örülök, hogy lappföldi regényemet bocsáthatom elsőnek a magyar olvasóközönség elé. Az északi irodalomban sokat foglalkoznak a lappok életével, de túlságosan idealisztikusán. Szinte paradicsomi életről regélnek az írók, amelyben a nép csaknem bűntelenség ben él. Az ilyen ábrázolás talán szép, talán művészi, de semmi estre sem igaz. A Lappföldön a nép olyan, mint a világon mindenütt. Csak a természet nagyszerű náluk. És talán a természet hatalma rendelte Lappföldön valahogyan mégis másoknak az embereket? Nagyon jóknak és nagyon rosszaknak. Regényemben ezt akartam ábrázolni. Remélem, szívesen fogadják Magyarországon. Hortobágy, 1938. január." Február 23-án még Pécsről írt levelet, s abban jelzi, hogy beteg volt, az útlevelével is támadt valami probléma, de már rendben van és Bajára, Kecskemétre tart. Ez évben még egyszer eljutott Magyarországra. Egy Miskolcról szeptember 10-én keltezett levelezőlapon elnézést kér debreceni barátaitól, hogy búcsú nélkül távozott, abban a reményben, hogy még találkoznak az életben. Sajnos, nem találkoztak. De még megküldte A szomorúfüzek országa c. (Itkevien pajujen maa) útikönyvének kéziratát. 26 A magyar nyelvű ajánlás: A debreceni kollégium Nagykönyvtárának adom ezt a kéziratot nagy tisztelettel és szeretettel. Arvi Järventaus, Kerava, 12/ IV. 1939- A könyvtár kézirattárában egyébként minden magyar tárgyú regényének eredeti kézirata megtalálható. 2 7 1938-ban ünnepelte a debreceni Református Kollégium fennállásának 400. évfordulóját. Minthogy ebből az intézményből sarjadt ki a debreceni egyetem is, az intézmény részt kívánt venni az 1938. október 5-ére tervezett egyházi ünnepségen, oly módon, hogy „hálája és tisztelete jeléül honoris causa doctoravatást óhajt tartani." A karok már jó előre kialakították elképzeléseiket. Csűry Bálint és Pap Károly professzorok - mások mellett - Arvi Jerventaust is javasolták a kitűntető címre. Indoklásuk szövege a következő: „Järventaus Arvi született Ouluban (Finnország) 1883. december 17-én. Felsőbb tanulmányait a helsinkii és hallei egyetemen végezte. 1908. január 8-án pappá avatták. 1911-ben lappföldön lett pappá, esperessé, majd négy éven át a lappföldi egyházkerület superintendense volt. A finn szabadságharc idején tábori-papi szolgálatba lépett. 1923-tól a tuusulai egyházközösség papja lett. Tagja a Finn írók Szövetségének, a Finn Színműírók Szövetségének, kültagja a Petőfi Társaságnak, elnöke a helsinki Finn-magyar Táraságnak. Kitüntetései: Finn Szabadság Kereszt, Finn Fehérrózsa, Szabadságharci Emlékérem, Magyar Érdemkereszt. Irodalmi működésére vonatkozólag megemlítjük, hogy rendkívül termékeny és népszerű regényíró, a finn történeti regény megalapítója. Hogy a finnek mily nagyon értékelik az ő regényköltészetét, mutatja az, hogy hat regénye állami jutalmat nyert, egy drámája a Finn Irodalmi Társaság 26 Református Nagykönyvtár Kézirattára. A könyv néhol gépírásos, néhol autograf. A Debrecen c. fejezet a 71-82. oldalon. A Hortobággyal három fejezet is foglalkozik. Jelzete R. 2255 27 Lásd A. Molnár Ferenc idézett tanulmányát
