Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
IRODALOMTÖRTÉNET - Orosz György: A mi Urunk Jézus Krisztus legeslegszentebb nyelvének tisztelete a magyar és a német keresztény népi jámborságában
176 OROSZ GYÖRGY fénymásolatával, arra gondolván, hogy ez az „ima" nálam jó kezekben lesz. Hát így is történt. Áttanulmányozván „Mária két titkos fájdalmát", levelet írtam Erdélyi Zsuzsannának, amelyben a szöveg gyűjtési körülményeiről és magáról az „ima" tartalmáról kérdeztem őt. Válaszlevelének idevonatkozó részét fontosnak tartom írásban is megjelentetni. Az „imádságos asszony" egyebek közt a következőt írja: Részlet Erdélyi Zsuzsanna folklorista válaszleveléből Budapest, 2007. október 20. „Csak az volt az elvem, hogy ami utamba kerül, azt nem hagyom ott. Egyszer még valakinek jó lesz. Jó is lett. Több kollégámnak adtam anyagomból s nem akartam mindenáron saját kézben tartani azt, amit hoszszú évek alatt összegereblyéztem. Na így van ez a sváb ponyvákkal is. A gálosfai kért adatok: 1974 június 25-én és szeptember 9-én dolgoztam Gálosfán (Somogy m.). Remek énekesasszonyom Rippl Jánosné Klotz Magdolna, 1911-ben született Baranyajenőn. A ponyvákat a bemondás, illetve kiegészítő szövegem szerint feltehetően szeptember 9-én kaptam. Júniusi gyűjtésem után írt nekem, hogy menjek el ismét, mert sok éneket szedett össze: el akarja őket énekelni s régi írásokat is adna. Hát így mentem el ismét hozzá, ha jól emlékszem, előtte a máriagyüdi búcsún voltam remek gyűjtési eredménnyel. Én ezt a szöveget már akkor is borzadva olvastam, közben azonban a két lator képe is fölmerült. Ki-ki érdeme szerint kárhozik el, illetve jut a mennyországba. Ezt a ponyvát, amint látja, Znaimban nyomtatták, nevet nem ír ki a nyomdász, de évszámot sem. Könyvészeti, nyomdai ismereteim szerint a 19. század 70—80-as éveiben adhatták ki. Hogy Morvaországból hogy került a gálosfai Magda nénihez, azt nem tudom. A Monarchiában a birodalmi egység lehetővé tette a szellemi érintkezést, csereberét, továbbá az ilyen termékek szabad áramlását - ahogy ezt ma mondják. Közös hadsereg, kegyhelyek vonzása stb." Ezek után megpróbálkozok az egymással szerves kapcsolatban levő két szöveg, azaz „Mária két titkos fájdalma" elemzésével. Imának csak feltételesen nevezhetők, mivel az imádság ismérveivel nem rendelkeznek. Az ima lényege a könyörgés és kérés. Itt viszont Jézus és Mária életéből az evangéliumok által nem tartalmazott két történetet olvashatunk, amelyekben nincs se kérés, se könyörgés. Erdélyi Zsuzsanna idevonatkozó szavait idézve: „Ez egy keresztény horror". A szövegek kinyomtatója, azaz a nyomdász nem adja meg se a szerző nevét, se a megjelentetés évét. Következésképpen a bennük megfogalmazott gondolatok a nép kollektív alkotásának tekintendők és időbeli kötöttség nélkül örök érvényűek. A keresztény nép többet szeretett volna megtudni Krisztus passiójáról, Mária lelki, anyai fájdalmáról és a Fia miatti gyászáról, mint amennyi az evangéliumokban olvasható, illetve amennyit a Fájdalmas Anya az egyházilag elfogadott hét fájdalma során megélt, elszenvedett. Mária a Fiát, Jézust mindvégig elkísérte földi életútja idején. A passió során Mária nem egyszerűen néző, azaz szemlélője az eseményeknek: Együtt szenved Fiával. Krisztust a kereszten, édesanyját lelkében feszítették meg. „Az első fájdalom" szövegben Jézus megostorozását az ismeretlen szerző látványosságnak mondja, és ennek megnevezésére a német nyelv,,das Spe(c)ktakel"szavát használja. A megostorozást követő rémséges történések negatív főszereplője nevesítve van: egy Dany nevű zsidó férfi, aki valamiféle, Krisztus megkínzására irányuló népi szervezkedés bandavezére volt. Ez a főkolompos itt becenevén szerepel, mert Dany a Dániel, héberül Danijjel 'Isten a bírám', 'El, a bíró igazságot szolgáltatott' rövidített változata. 3 4 Más névmagyarázat szerint a Danijjel jelentése: 'Isten bírója' 3 5. Dániel az ószövetségi négy nagy próféta egyike volt. 3 6 A Danijjel vallásos személynévből 3 7 elvonatott az -el 'Isten' szó, mivel Dany Isten választott népének fiaként méltatlanná vált nevéhez. Danijjel, akinek neve alapján 'Isten a bírája', önmagát tette meg Szűz Mária és Isten Fia Isten, azaz Jézus Krisztus bírájává. Az általa elkövetett önbíráskodó ítélet révén azonban, a Krisztus balján keresztre feszített rossz latorhoz hasonlóan, önmaga fölött is ítéletet mondott és így a kárhozatra jutott. Ezért változtatta meg a „Mária két titkos fájdalma" című ponyva szerzője Danijjel nevét, amiből logikusan Dany lett. Ez az én keresztény értelmezésem. De milyen bűnöket is követett el ez a Dany a Szűzanyával és Jézussal szemben? A Krisztus eleven sebeiből folydogáló vérből felfogott egy maroknyit és azt az Istenszülő Szűz arcába vágta. Az ószövetségi törvények szerint a vérrel való érintkezés rituálisan tisztátalanná teszi az embert, de Dany ettől sem riadt vissza, csakhogy Mária arcát Krisztus vérével bemocskolja. Az embert Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette, tehát Dany a Fájdalmas Anya isteni képmását, azaz az arcát szándékosan tisztátalanná tette, mégpedig igen gonosz módon: Fiának, a Messiás Jézusnak a vérével. Az Újszövetség tanítása szerint a Jézus Krisztus vérével való meghintés (iPéty) állandóan tisztára mos bennünket minden bűntől (íJn 1,7). Dany viszont Krisztus vérét az Ő édesanyja tisztátalanná tételére használta fel. Jutta Seibert magyarázata szerint Szent vérnek tekintik Krisztusnak a keresztfán kiontott vérét. A középkorban Szent Grálnak nevezték az Artus királyról szóló mondakörben (12-13. sz.) az Utolsó vacsora kelyhét, amelyben a legenda szerint Arimateai József fogta föl Krisztus vérét. 3 8 Tehát Dany még Jézus keresztre feszítése előtt használta a saját maga alkotta, negatív értelmű „Grál-kelyhét", azaz a markát, mégpedig vallásilag tisztátalan célból. Jutta Seibert tudatja továbbá, hogy Jézus vérének tisztelete középkori hagyományokban gyökerezik. Krisztus keresztfán kiontott ártatlan vére csodatevő ereklyeként Európa számos, később zarándokhellyé vált városába eljutott. 3 9 A Fájdalmas Anya orcájának bemocskolása párhuzamba állítható Jézus arcának a megszentségtelenítésével, amikor Öt Kaifás főpap elé hurcolták kihallgatásra. Ott aztán a Messiás Krisztust az ő gyűlölködő ellenségei leköpdösték, szembeköpték. A Herbert Haag-féle „Bibliai lexikon" a „nyál" szócikkben azt közli, hogy a leköpés megvetést fejez ki. Akire tisztátalan ráköp, az maga is tisztátalanná válik. 4 0 Hogy azokban az emberekben, akik Krisztus Jézust ar34 HAAG 1989:243. 35 Bibliai nevek és fogalmak 1988:50. 36 SEIBERT 1986:66. 37 HAAG 1989:1659. 38 SEIBERT 1986:317. 39 SEIBERT 1986:317. 40 HAAG 1989:1337.
