Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

IRODALOMTÖRTÉNET - Orosz György: A mi Urunk Jézus Krisztus legeslegszentebb nyelvének tisztelete a magyar és a német keresztény népi jámborságában

A Ml URUNK JÉZUS KRISZTUS LEGESLEGSZENTEBB NYELVÉNEK TISZTELETE A MAGYAR ÉS A NÉMET KERESZTÉNY NÉPI JÁMBORSÁGÁBAN 175 Jézus Krisztus szentséges sebeinek tiszteletével Bálint Sándor a „AŰíácsony, Húsvét; Pünkösd" című művében foglalkozik, a „Nagypéntek" fejezetben.

2

0 Ugyanennek a témának Lengyel Ágnes egy tanulmányt szentelt „Üdvözlégy Jézusnak áldott két füle" címmel.

2

1 Bálint Sándor rámutatott, hogy Jézus Krisztus kínszenvedéséről szóló ájtatos megemlékezés nincs kötve a nagyböjthöz, nagyhéthez, nagypéntekhez, bár ez az időszak szentesíti a passiót.

2

2 Azt írja továbbá, hogy a német későgótika, illetőleg az olasz quattrocento művészetének a „Legenda Aureától" is ihletett elbeszélő kedve a Kálváriát világtörténelmi esemény, spectaculum, látványosság gyanánt örökíti meg és odahozza a maga korába, környezetébe. A nagypéntek, Krisztus kínszenvedéseinek tisztelete a keresztes háborúk, személy szerint Szent Bernát és Szent Ferenc kezdeményezéseire a késő középkorban és a barokk időkben gazdag változatokat teremtett. Az evangéliumok egyszerű, szűkszavú előadását kevésnek találják. Új élményforrásokat keresve, hamarosan az apokrif hagyományokból, ereklyekultuszból és látomásokból merítenek.

2

3 A kánoni evangéliumok Jézus kereszthalála előtti megkínzásáról nagyon röviden szólnak. A középkor végéről ismert franciskánus hagyomány szerint - hívja fel rá a figyelmet Bálint Sándor -, Jézus már a börtönben sokkal többet szenvedett, mint ahogyan az evangélisták sejtik. Tizenöt titkos sebet ejtettek rajta. Ezeket, továbbá a kínzás rémregénybe illő módszereit, vallásilag perverz túlzásait, nevezett néprajzkutató nem sorolja fel, mert, mint írja: „.. .mértéktartó népünk hagyományaiban egyébként is alig ismertek"

2

4. Bálint Sándor egy történetet, ami tanulmányom számára nagy fontossággal bír, mégis felidéz. Ennek ponyvairodalmunkban is nyoma van. Eszerint Jézus fejét a poroszlók a földre nyomták. Egyikük rátérdelt, és a töviskoronából egy tüskét a nyelvébe szúrt. Majd állítólag az ördög mondta, hogy aki az Úrtól nagy kegyelmet akar kiérdemelni, tisztelje ezt a tövist és csókolja meg helyette a földet. Ugyanis az egyik jelenlevő zsidó könyörületből kihúzta Jézus nyelvéből a tövist és eldobta. A tüskét mintha a föld nyelte volna el.

2

5 Bálint Sándor szerint ebből a legendából fejlődött ki, feltétlenül a német népi barokk hatására, a Megváltó megsebzett nyelvének t\szle\ete.

2

6„Az édes Jézus szentséges nyelvéhez való ájtatos imádság" így szól: „Oh legbékességesebb, tűrő Jézus, alázatosan csókolom és tisztelem a te szentséges nyelvedet, mely a zsidóktól egy tövissel kegyetlenül fájdalommal által szúratott. Óh édes Jézusom, kérlek adj szent malasztot, hogy se szent felségedet, sem az én felebarátaimat az én nyelvemmel soha ne bántsam, hanem inkább szüntelenül dicsérhesselek, tisztelhesselek és magasztalhassalak téged. A csöndes hallgatást szeressem, minden ellenkező dolgokat békességgel tűrjem, az én ellenem vétőknek mindeneket szívből megbocsássak. Adjad, hogy utolsó szóm is a Te szent neved és dicséreted legyen, és hogy minden időben mondhassam: óh Jézus ne engedd a te kínszenvedésedet és halálodat elveszni én rajtam szegény bűnösön, hanem légy irgalmas, kegyelmes nékem most és halálom óráján. Amen."

2

7 A Megváltó Jézus Krisztus szenvedésének egyes mozzanatai az idők során mintegy önállósulnak, és külön kultusz fejlődik belőlük. Hazánkban nem annyira, mint a lengyeleknél, cseheknél, továbbá az osztrákoknál és bajoroknál, bár a mi szűkebb körű hazai barokk gyakorlatunk nyilván ezekkel függ össze. A délnémet barokk jámborsági gyakorlatai között feltűnik a vállseb különleges, megkülönböztetett tisztelete is.

2

8 Lengyel Ágnes a fentiekben jelzett tanulmányában az isteni személyek testrészeinek tiszteletével foglalkozik a népi vallásosságban. Mint írja, a népi vallásosság szakrális nyomtatványainak szövegeiben az isteni testrészek külön tisztelete jelenik meg, amelynek célja az áldás elnyerése a második isteni személy, Jézus Krisztus és az Istenszülő Mária, illetve a szentek alakján keresztül. Lengyel Ágnes olyan szakrális nyomtatványokat és kéziratokat elemez, amelyek a palóc vidéken a 19-20. században terjedtek el.

2

9 Az ájtatos ponyvanyomtatványok isteni testrészekre utaló, részletező imádságait általában különleges hatékonyságúnak, mágikus erejűnek tartották. Szerzőik, összeállítóik és a nyomdák gyakran „hathatós", „nagy erejű" stb. jelzőkkel felcímkézve ajánlották őket olvasóik figyelmébe, a másfajta ájtatos olvasmányok között. Ezek az egyházi jóváhagyást nélkülöző iratok feltehetőleg népi igény nyomán keletkezhettek.

3

0 A megsértett test gyötrelmeinek felsorolása, a testrészek megváltásban való szerepének külön-külön való hangsúlyozása, amely sok népi imában fordul elő, amulettszerűvé teszi a szövegeket, ezért egyúttal az imák mágikus hatékonyságát is biztosítja.

3

1 A leggyakrabban tisztelt öt szent seb a rózsafüzéres ájtatosság] formákban is előfordul, és ponyvanyomtatványokon, népi imádságokban is gyakori.

3

2 Jézus egy-egy sebének tisztelete is előfordul a kéziratos, ponyvái eredetű szövegekben. Lengyel Ágnes Bálint Sándorra való hivatkozással, a pontos bibliográfiai adatok megadása nélkül, szintén német eredetűnek mondja a Jézus szent nyelvéhez való imaszöveget.

3

3 Jézus szentséges nyelvének tisztelete a keresztény népi jámborságban minden bizonnyal német eredetű. Ezt a feltevést erősíti a „Zweigeheime Leiden Mariens" (Mária két titkos fájdalma) című fraktúra betűtípussal nyomtatott, német nyelvű vallásos ponyva, amire Erdélyi Zsuzsanna a magyarországi svábok között végzett néprajzi terepmunkája során tett szert a Somogy megyei Gálosfán 1974-ben. Nevezett folklorista valamikor az 1990-es években megajándékozott engem ezen ponyvanyomtatvány 20 BÁLINT 1989:221-265. 21 LENGYEL 2002:296-306. 22 BÁLINT 1989:221. 23 BÁLINT 1989:224,232. 24 BÁLINT 1989:232-233. 25 BÁLINT 1989:233. 26 BÁLINT 1989:233. 27 BÁLINT 1989:233. 28 BÁLINT 1989:234-235. 29 LENGYEL 2002:296. 30 LENGYEL 2002:296-297. 31 LENGYEL 2002:297-298. 32 Éljen Krisztus! 1928. 33 LENGYEL 2002:300.